Kritika
2024 tavasz
Prantner Csilla:
Herendy Csilla UX kutatás elmélete és gyakorlata című könyvéről
Médiakutató 2024. tavasz 81-82 o.
Kázmér László:
Amerika-kép a Horthy-korszakban
Sipos Balázs „Amerika, ezeremeletes mennyország” Amerika és az amerikanizmus a Horthy-kori nyilvánosságban című könyvéről
Médiakutató 2024. tavasz 83-84 o.
2023 tél
Szondi György:
Katona Norbert és Szabó Rita Marketing- és PR-tevékenység az egészségügyben című könyvéről
Médiakutató 2023. tél 87-89 o.
Szabó Kincső:
A realitás illúziója vagy az illúzió realitása?
Az Aczél Petra és Veszelszki Ágnes által szerkesztett Deepfake: A valótlan valóság című könyvről
Médiakutató 2023. tél 90-91 o.
Boldog Dalma:
Új médiakörnyezet, új felhasználók
Guld Ádám A Z generáció médiahasználata. Jelenségek, hatások, kockázatok című könyvéről
Médiakutató 2023. tél 92-94 o.
2023 ősz
Murai András:
Takács Róbert Hollywood a vasfüggönyön túl című könyvéről
Médiakutató 2023. ősz 97-98 o.
Szabó-Gödri Rita:
A hurráoptimizmustól a pesszimizmusig
Pető Péter Gyilkos lájkok – Manipuláció, nyilvánosság, újságírás a Facebook és Orbán Viktor korában című könyvéről
Médiakutató 2023. ősz 99-100 o.
2023 nyár
Jancsó Veronika:
Jancsó Veronika:
Kommunikáció, jog és etika: a határmezsgyék feltárása
Buday-Sántha Andrea Kommunikáció – Etika – Jog. A kommunikáció etikai és jogi alapjai című könyvéről
Buday-Sántha Andrea legújabb könyvében arra a kérdésre keres választ, hogy miként szabályozható a kommunikáció az információs társadalomban, s a szabályozásnak milyen etikai és jogi vetületei merülnek fel. Könyvére úgy hivatkozik, mint amely átmenetet képez a tankönyv és a kézikönyv között, mert nemcsak rögzíti az elméleti kereteket, hanem egyfajta iránymutatásként is szolgál a kommunikációval kapcsolatban napi szinten felmerülő jogi és etikai kérdésekben.Kommunikáció, jog és etika: a határmezsgyék feltárása
Buday-Sántha Andrea Kommunikáció – Etika – Jog. A kommunikáció etikai és jogi alapjai című könyvéről
Médiakutató 2023. nyár 93-94 o.
2023 tavasz
Tisza Eleonóra:
Tisza Eleonóra:
Az érző rajongó
Brit Kelley Loving Fanfiction: Exploring the Role of Emotion in Online Fandoms című könyvéről
Brit Kelley a Routledge kiadó Studies in New Media and Cyberculture című sorozatában megjelent kötetében azt vizsgálja, milyen szerepet játszanak az érzelmek az online rajongói közösségekben, specifikusan a fanfiction szerzők egyéni tapasztalataira fókuszálva. Kelley vállaltan az érzelmek és az érzelemgazdaság szempontjából közelíti meg a rajongás jelenségét, annak ellenére, hogy ez a rajongókutatásnak egy nehezen vizsgálható és kifejezetten vitatott része. A szerző az aktuális kutatásmódszertani problémák tisztázásával kezdi az első fejezetet: kiemeli, hogy a legtöbb módszer, így a fandomok vizsgálatánál is gyakran alkalmazott résztvevő megfigyelés figyelmen kívül hagyja az erőviszonyok egyenlőtlenségét és a kutató eredendően kívülálló pozícióját. Úgy érvel, hogy az online tér sajátosságai (mint a digitalizáció és a keresőmotorok működése) csaknem lehetetlenné teszik a vizsgált alanyok anonimizálását. Módszertani problémát jelent az is, hogy a rajongói terek kettősek: annak ellenére, hogy nyilvánosak és elérhetőek, a tapasztalat azt mutatja, hogy a fanfiction szerzők számára a közösség termékei és szövegei olyan privát cselekedetnek számítanak, amelyet nem szívesen prezentálnak a rajongói közösségen kívül (Busse & Hellekson 2012, Jones 2016).Brit Kelley Loving Fanfiction: Exploring the Role of Emotion in Online Fandoms című könyvéről
Médiakutató 2023. tavasz 87-88 o.
Keszeg Anna:
Keszeg Anna:
Médiavalóságok készülékközelben
Szijártó Zsolt Sokszínű médiavilágok. A mindennapi élet és a médiakutatás antropológiai dimenziói című könyvéről
A magyar média- és kommunikációtudomány felsőoktatásban való intézményesülése majdnem teljesen egybeesett azzal a történeti folyamattal, amely a közszolgálati-kereskedelmi dinamikával jellemezhető médiarendszert hozta létre. Ennek a folyamatnak a kritikai-tudományos vizsgálatában egyszerre jelentek meg a különböző médiaelméleti és médiakutatási tradíciók. Szijártó Zsolt a 2000-es évek elejétől következetesen képviselte a médiaantropológiai- etnográfiai nézőpont szükségességét, s vizsgálataiban folyamatosan hivatkozta a médiakutatás és a kultúrakutatás fordulatait, átalakuló „research program”-jait. 2022-ben megjelent Sokszínű médiavilágok című könyve a médiakutatás antropológiai perspektívájának következetes képviselete melletti újabb érv, illetve szintézise mindazoknak a kérdésköröknek, amelyek a szerzőt az elmúlt majdnem egy évtizedben, körülbelül 2014 óta foglalkoztatják. A könyv tizennégy, korábban megjelent, de átszerkesztett tanulmányból épít fel egy kötetszerkezetet, négy nagy tematikus egységbe rendezve.Médiavalóságok készülékközelben
Szijártó Zsolt Sokszínű médiavilágok. A mindennapi élet és a médiakutatás antropológiai dimenziói című könyvéről
Médiakutató 2023. tavasz 89-90 o.
2022 ősz-tél
Murai András:
Murai András:
Helyfoglalás, avagy a mozgókép őskora Magyarországon
Füzi Izabella A vurstlitól a moziig című könyvéről
Füzi Izabella A vurstlitól a moziig című monográfiájában a hazai mozgóképkultúra őskorszakát vizsgálja, a legelső filmek vetítésétől a mozi intézményrendszerének kialakulásáig. A szerző által megjelölt kiinduló év 1896, mert ekkor készül el Magyarországon az első film, és ebben az évben láthat először mozgóképet a hazai közönség. Bár nemzeti filmtörténetünk születését Zsitkovszky Béla 1901-es A táncz című alkotásához kötjük, az első mozgóképet hazánkban öt évvel korábban francia operatőr készítette, a kinematográfot feltaláló Lumière fivérek megbízásából. Füzi a másik korszakhatárt 1914-ben jelöli meg, amit két jelentős változás indokol. Ekkor már egyértelműen kialakul a film előállításának (gyártás), terjesztésének (forgalmazás) és vetítésének (mozi) egymást feltételező, ugyanakkor világosan elkülönülő intézményrendszere, illetve ekkor veszi át a narratív film az uralmat, ki- vagy háttérbe szorítva minden más filmtípust. Ekkoriban tűnnek végleg el a kínálatból az életképeket bemutató és a rövid, trükkökre épülő mozgóképek, és veszi kezdetét az egész estés, történetet elbeszélő játékfilmek uralmának hosszú, máig tartó időszaka.Helyfoglalás, avagy a mozgókép őskora Magyarországon
Füzi Izabella A vurstlitól a moziig című könyvéről
Médiakutató 2022 ősz-tél 147-148 o.
Maksa Gyula:
Maksa Gyula:
Tankönyv a médiaműveltségért
Szíjártó Imre és Nagy Péter a Mozgóképkultúra és médiaismeret tankönyv a 11–12. évfolyam számára című könyvéről
A közoktatás tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamán tanulható mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy kerettantervének megfelelő, ugyanakkor a kortárs médiakultúra és a középiskolások mindennapjait meghatározó médiakörnyezet jellegzetességeit is figyelembe vevő tankönyv jelent meg nemrég: Szíjártó Imre és Nagy Péter munkája. A diákok (és akár a tanárok) médiaműveltségének fejlesztését szolgáló tankönyvről van szó, amely nemcsak a szövegértést, hanem az egyéni és a közös szövegalkotást, a mozgókép-alkotást, a prezentálást, az eszmecserét, az együttműködési készséget és általában a kreativitást, valamint a kritikai érzéket is fejlesztheti. Nem feltétlenül professzionális újságírókat, kommunikációs szakembereket vagy médiaelemzőket nevel – ez nem is elvárás egy tankönyvvel szemben –, de alapvető médiaértési jártasságokat ad.Szíjártó Imre és Nagy Péter a Mozgóképkultúra és médiaismeret tankönyv a 11–12. évfolyam számára című könyvéről
Médiakutató 2022 ősz-tél 149-150 o.
Bajomi-Lázár Péter:
Bajomi-Lázár Péter:
Két könyv a demokráciáról és a populizmusról
John Keane: A demokrácia legrövidebb története Jan-Werner Müller: Mi a populizmus?
A 2010-es és a 2020-as években a liberális demokrácia válsága és a populista politika reneszánsza sok gondolkodót sarkalt az okok feltárására. Egyes szerzőket médiacentrikus látásmód jellemez: ilyen például a Trump megválasztását és a brexitet elsősorban médiakommunikációs okokkal magyarázó Andrew Chadwick (2017), illetve Manuel Castells (2019) könyve. Másokat inkább politikacentrikus látásmód jellemez: ők a demokrácia válságáért elsősorban a médián túli tényezőket tartják felelősnek: ilyen például Jan Zielonka és Jacques Rupnik értekezése (2020). John Keane, illetve Jan-Werner Müller itt tárgyalt könyve az utóbbiak közé tartozik: a szerzők megemlítik ugyan a média szerepét, de csupán futólag. A demokrácia legrövidebb története és a Mi a populizmus? közös vonása, hogy szerzőik történeti perspektívából közelítenek vizsgálatuk tárgyához. Lényeges különbség azonban, hogy Keane könyvének központi témája a demokrácia, s a populizmus kérdését csupán röviden tárgyalja, míg Müller könyvének fókuszában a populizmus kérdése áll, és csupán érintőlegesen vizsgálja a demokrácia témáját. A két könyv közös vonása az is, hogy a populista kormányzás példáit idézve mindkettő éles kritikát fogalmaz meg a kortárs magyar politikai rendszerről.Két könyv a demokráciáról és a populizmusról
John Keane: A demokrácia legrövidebb története Jan-Werner Müller: Mi a populizmus?
Médiakutató 2022 ősz-tél 151-153 o.
Lendvai Gergely Ferenc:
Lendvai Gergely Ferenc:
„Metaforák” platformszabályozásra
A Bayer Judit, Bernd Holznagel, Päivi Korpisaari és Lorna Woods által szerkesztett Perspectives on Platform Regulation: Concepts and Models of Social Media Governance Across the Globe című könyvről
A címben szereplő parafrázis a könyv bevezetőjéből származik, Monroe E. Price világhírű médiajogász és jogtudós tollából, aki a platformokat metaforákként értelmezi. Találó kép, a platformok és a platformszabályozás ugyanis magában foglal számtalan diszciplínát, elméletet, tudományos és professzionális attitűdöt, formát, mintát, gondolatot, problémát, kérdést és választ. Mégis, a platform egyfajta jelkép: az emberi és a digitális létezés találkozása. A szerkesztők és a szerzők ezt a metaforát igyekeztek kibontani ebben a grandiózus tudományos műben. A könyv a következő öt nagy témakör mentén elemzi a platformszabályozást: platformszabályozási modellek, transzatlanti térségen túli szabályozás, témaalapú szabályozás (a médiajog és az adatvédelem kérdései), gyűlöletbeszéd, dezinformáció és az az elleni lépések lehetőségei. E recenzióban a fenti öt kategórián keresztül reflektálok a műre.„Metaforák” platformszabályozásra
A Bayer Judit, Bernd Holznagel, Päivi Korpisaari és Lorna Woods által szerkesztett Perspectives on Platform Regulation: Concepts and Models of Social Media Governance Across the Globe című könyvről
Médiakutató 2022 ősz-tél 154-155 o.
2022 nyár
Kékesdi-Boldog Dalma:
Kékesdi-Boldog Dalma:
Informális cenzúrarendszer az államszocialista Romániában
Kiss Ágnes Finomhangolás című könyvéről
Az államszocialista cenzúra mechanizmusai nemcsak a nyilvános szférában működtek; beleitták magukat a mindennapi élet gyakorlataiba, informális struktúráiba is. A cenzúrarendszer a főbb jellemzőit tekintve közel azonos módon működött a Keleti blokk államaiban, ám az irányításban és a tényleges megvalósulásban több regionális sajátosságot találhatunk (Bajomi-Lázár et al. 2019). A szovjet-kommunista sajtómodellben (Sieber et al. 1956/1984) hivatalosan nem volt cenzúra, így nem voltak világos szabályok arra vonatkozóan, hogy mi megengedett, s mi esik tiltás alá. A politikai iránymutatásokat homályosan fogalmazták meg, gyakran változtak, ezért nehezen lehetett követni és értelmezni azokat. A bizonytalanságcsökkentés érdekében az ellenőrzők és az ellenőrzöttek motiváltak voltak abban, hogy valamiféle együttműködés alakuljon ki közöttük.Informális cenzúrarendszer az államszocialista Romániában
Kiss Ágnes Finomhangolás című könyvéről
Médiakutató 2022. nyár 81-82 o.
Lendvai Gergely Ferenc:
Lendvai Gergely Ferenc:
Mondd, ha mered – mondd, ha tudod!
Gosztonyi Gergely Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. A közösségi média tartalomszabályozási gyakorlatának komplexitása című könyvéről
Cenzúra, tartalomkorlátozás, moderáció, eltávolítás, tiltás, törlés. Megfoghatatlan, változó jelentésű politikai, társadalmi fogalom. A cenzúra holisztikus témájának kidolgozására tesz kísérletet Gosztonyi Gergely a Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig című, a témát tudományos igénnyel átfogó könyvében. A kötet hiánypótló jellegét a széles nemzetközi és hazai kitekintésen túl jól tükrözi, hogy a témában aktuális, tehát az új média- és az internetes cenzúra nemzetközi kérdéseit, illetve az ahhoz kapcsolódó polémiákat bemutató mű eddig még nem jelent meg magyar nyelven.1Mondd, ha mered – mondd, ha tudod!
Gosztonyi Gergely Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. A közösségi média tartalomszabályozási gyakorlatának komplexitása című könyvéről
Médiakutató 2022. nyár 83-84 o.
Bene Márton:
Bene Márton:
Közösségi média és politikai részvétel
Cristian Vaccari és Augusto Valeriani Outside the Bubble. Social Media and Political Participation in Western Democracies című könyvéről
A választási részvétel évtizedes csökkenése az elmúlt években számos nyugati országban megállt vagy éppen megfordult, és ugyanez igaz az egyéb részvételi formákra is. Az olasz szerzőpáros, Cristian Vaccari és Augusto Valeriani közelmúltban megjelent könyve azt mutatja be, hogy e részvételi fordulathoz egyebek mellett a közösségi média is markánsan hozzájárulhatott.Közösségi média és politikai részvétel
Cristian Vaccari és Augusto Valeriani Outside the Bubble. Social Media and Political Participation in Western Democracies című könyvéről
Médiakutató 2022. nyár 85-86 o.
2022 tavasz
Béni Alexandra:
Béni Alexandra:
Egy kommunikációs modell mind felett?
Charles Forceville Visual and Multimodal Communication – Applying the Relevance Principle című könyvéről1
„Általánosan elismert igazság, hogy a vizuális információ egyre nagyobb szerepet játszik a modern kommunikációban” 2 – kezdi Charles Forceville Visual and Multimodal Communication – Applying the Relevance Principle című könyvének gondolatmenetét. A holland kutató legújabb monográfiájának célja az, hogy bemutassa a relevanciaelmélet alkalmazhatóságát a vizuális és a multimodális diskurzusban, olyan átfogó elméleti keretet biztosítva, amelybe a vizuális elemzések is beágyazhatók. A szerző meggyőződése, hogy a relevanciaelmélet a (média)kommunikáció inkluzív elméletévé fejlődhet. Bizonyításképp Forceville az elmélet finomítását, adaptációját és kiterjesztését javasolja, aminek gyakorlati szemléltetéséhez egyebek mellett a reklámok, a politikai karikatúrák és a képregények területéről hoz esettanulmányokat. A könyv Forceville korábbi, a multimodalitás kérdéseivel foglalkozó munkáin alapul (Forceville 1996, 2006, 2014), és tovább erősíti a szerző vezető szerepét a vizuális és a multimodális diskurzusok értelmezését és értékelését szolgáló kognitivista elméletek területén.Egy kommunikációs modell mind felett?
Charles Forceville Visual and Multimodal Communication – Applying the Relevance Principle című könyvéről1
Médiakutató 2022. tavasz 101-102 o.
Gödri Rita:
Gödri Rita:
Sokszínű internet
Tófalvy Tamás A magyar internet történetei című tanulmánykötetéről
A Tófalvy Tamás szerkesztette A magyar internet történetei című tanulmánykötet a Typotex Kiadó gondozásában jelent meg 2021-ben. A könyv a hazai digitális kultúra és az online média feldolgozásával kapcsolatos hiányosságokat igyekszik pótolni, és reflektál arra is, hogy „habár fizikailag ténylegesen egy internet létezik, a valóságban azonban társadalmi és kulturális értelemben számtalan párhuzamos internetek élnek egymás mellett” (8. o.).Tófalvy Tamás A magyar internet történetei című tanulmánykötetéről
Médiakutató 2022. tavasz 103-104 o.
Gódány Nikoletta:
Gódány Nikoletta:
A konzervatív és nacionalista politikai rendszer és a média által közvetített nőtípusok a Horthy-korszakban
Balázs Sipos: Women and politics: nationalism and femininity in interwar Hungary
Bár a magyarországi nőtörténettel és a társadalmi nemek történetével foglalkozó kutatások tartalmaznak médiatörténet-írást vizsgáló írásokat, a média ezekben mint forrás és nem mint kutatási téma szerepel. Sipos Balázs részben ezt a hiányt pótolja jelen munkájával, amelyben a női szerepeket és a nőiességet tárgyaló médiaszövegeket vizsgálja. Feltételezése szerint a kettős monarchia liberális rezsimjének megszűnését követően, a jobboldal és a nacionalista autoriter rend idején a nőiesség részben vagy teljesen ellentmondó konstrukciói ütköztek egymással a médiában. Women and politics: nationalism and femininity in interwar Hungary című kötetében arra a kérdésre keres választ, hogy milyen hatással volt az 1920 utáni konzervatív politikai fordulat a nőiesség jelentésére és az új nők imázsára, továbbá a külföldi médiumok közvetítette eszmék és értékrendszerek milyen mértékben formálták és alakították a magyarországi társadalmat.Balázs Sipos: Women and politics: nationalism and femininity in interwar Hungary
Médiakutató 2022. tavasz 105-106 o.
Mátyus Imre:
Mátyus Imre:
Van-e terem ebben az osztályban?
Szűts Zoltán A digitális pedagógia elmélete című könyvéről
Szűts Zoltán könyvének szerzői előszava Stanley Fish írására utalva azt a kérdést teszi fel, „van-e tanár ebben az osztályban?” (13. o.). E recenzió címe részben erre, részben pedig a digitális pedagógia egyik alaptapasztalatára kíván utalni: arra, ahogyan a digitalizáció egyre elkerülhetetlenebb terjedése megváltoztatja az oktatás hagyományosan kiépült infrastrukturális, szervezeti és tartalmi kereteit. A digitális pedagógia alapélménye a hálózati kommunikáció fejlődésének hatására megtapasztalt delokalizálódás és mediatizáltság. Az osztályterem – amely a kötetben is fontos fogalommá válik – érzékletes metaforáját kínálja ennek a változásnak. Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök elterjedésével a terem funkciói, „határai” kiterjedtebbek lesznek – az osztályterem egy kevésbé konkréten megfogható, digitális keretté válik, amelyben a hagyományos tantermi funkciók nem vagy csupán változtatásokkal működnek.Van-e terem ebben az osztályban?
Szűts Zoltán A digitális pedagógia elmélete című könyvéről
Médiakutató 2022. tavasz 107-109 o.
2021 nyár
Szeidl Orsolya:
Szeidl Orsolya:
Hogyan uraljuk a médiát?
Marco Morini Lessons From Trump’s Political Communication – How to Dominate the Media Environment című könyvéről
Marco Morini Lessons From Trump’s Political Communication – How to Dominate the Media Environment című tanulmánya a Political Campaigning and Communication könyvsorozat egyik kiadványaként jelent meg, amelynek egyes részei elsősorban a politikai szervezetek „önpromotálásának” és a nyilvánosság erre adott reakcióinak témakörét tárgyalják. Morini könyve a 45. amerikai elnök, Donald Trump politikai kommunikációjának és médiadominanciájának hátterében álló sajátos és „átvett” stratégiákat igyekszik feltárni. Trump kommunikációját – kiütköző életpályáján túl – elsősorban egyedi médiahasználata és -eszköztára különítette el elődeiétől. Morini amellett érvel, hogy a korábbi elnök politikai kommunikációs „napirendjét” öt stratégia integrálásával építette fel.Marco Morini Lessons From Trump’s Political Communication – How to Dominate the Media Environment című könyvéről
Médiakutató 2021. nyár 145-146 o.
Jele Ágnes:
Jele Ágnes:
Mi a magyar politikai kommunikáció?
Kiss Balázs (szerk.) A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon 1990–2015 című könyvéről
A rendszerváltás utáni 25 év magyar politikai kommunikációjáról szóló könyvet az olvasó kétféleképpen veheti a kezébe: emlékezetként vagy történelemként. Az előbbi esetben várakozással és prekoncepciókkal fogadja: vajon a saját emlékezete konzisztens-e a kutatási eredményekkel? Az utóbbi esetben – talán a jelenhez vezető út megértéséhez – a közelmúlt politikatörténeti mozzanatait próbálja aprólékosan összeilleszteni, és az érdekli: képesek-e a könyvben leírtak kifugázni a történelmi mozaikok közötti réseket?Mi a magyar politikai kommunikáció?
Kiss Balázs (szerk.) A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon 1990–2015 című könyvéről
Médiakutató 2021. nyár 147-148 o.
Jele Ágnes:
Jele Ágnes:
Politikus megosztaná
Bene Márton Virális politika: Politikai kommunikáció a Facebookon című könyvéről
Barack Obama első elnökválasztási győzelme óta nagyobb érdeklődés övezi a politikusok és a közösségi média kapcsolatát. Ahogy azonban Bene Márton rámutat, mást és másként kell keresniük azoknak a kutatóknak, akik a közösségi média és a politikusok kapcsolatát tanulmányozzák, mint ahogy eddig tették. Nem egyszerűen arról van szó ugyanis, hogy a politikus a közösségi médián keresztül hatást gyakorol a választóira, aminek következtében az egyéni választó (az „egyszeri” Facebook-felhasználó) élve választójogával a jelölt mellett vagy ellen döntene. Ennek a kapcsolatnak aktív szereplője a közösségi médiát használó állampolgár, aki hozzászólásaival, lájkjaival és megosztásaival alakítójává válik a politikai kommunikációnak. A web 2.0 politikai kommunikációjában így érvényét veszti az a hagyományos sematikus modell, amelyben az egyik fél (a politikus) létrehozza az üzeneteket, amelyekkel hatást gyakorol az állampolgárokra (a szavazókra). E modell lényege az aktorok elkülönítettsége, amit azonban Bene Márton szerint újra kell gondolni: túl kell lépni az aktorcsoportokra összpontosító megközelítésen.Bene Márton Virális politika: Politikai kommunikáció a Facebookon című könyvéről
Médiakutató 2021. nyár 149-150 o.
2021 tavasz
Jele Ágnes:
Jele Ágnes:
„Elképesztő volt. És aztán igazán kisütött a nap…”
Masha Gessen Surviving Autocracy című könyvéről
Ahogyan Donald Trump utóbb újraírta a beiktatása során tartott beszéde alatti időjárási viszonyokat, két dolog világossá vált: lehet hazudni az olyan biztonságot jelentő közös valósággal kapcsolatban is, mint az időjárás, és ki lehet lúgozni bizonyos szavakat, ha azokat épp az ellenkezőjükre használják, mint amit jelentenek. Masha Gessen erős érvekkel bizonyítja, hogy Trump autokratikus szárnybontogatása a szavak fölötti harccal kezdődött. A hatalom hazugsága, a bántalmazó hazugsága eluralta a nyilvánosságot, kiüresítette a szavakat, szétszakította a közös valóságot.„Elképesztő volt. És aztán igazán kisütött a nap…”
Masha Gessen Surviving Autocracy című könyvéről
Médiakutató 2021. tavasz 77-78 o.
2020 tél
O. Réti Zsófia:
O. Réti Zsófia:
Kelet-európai popzene- és filmkutatás négy friss gyűjtemény tükrében
E munka négy, egymással szorosan összefüggő, kelet-európai popzenei tematikájú, angol nyelvű tanulmánygyűjtemény közös szemlésére, kritikájára vállalkozik. Bár a kelet-európai popzene kutatása nem új keletű, e kutatások hálózatosodása, nemzetközi színtérre lépése, illetve társdiszciplínákhoz kapcsolódása csak az elmúlt néhány évben történt meg, jórészt Ewa Mazierskának és Győri Zsoltnak, a jelen írás szűkebb témáját jelentő négy kötet két szerkesztőjének köszönhetően. A négy gyűjtemény közül kettő a popzene mozgását tárgyalja; ilyen a Popular Music History folyóirat különszáma arról, hogy a kelet-európai popzene miként lépi át a nemzeti határokat (2016), illetve az Eastern European Popular Music in a Transnational Context című kötet (2019). A másik kettő a film és a popzene kapcsolatát vizsgálja: ilyen a Popular Music and the Moving Image in Eastern Europe című tanulmánykötet (2018), illetve a Studies in Eastern European Cinema folyóirat különszáma (2019) – ez utóbbit Győri Zsolt egyedül jegyzi szerkesztőként.Kelet-európai popzene- és filmkutatás négy friss gyűjtemény tükrében
Médiakutató 2020. tél 87-95 o.
Krek Norbert:
Krek Norbert:
A harmadik utas: az indie
Jesper Juul Handmade Pixels: Independent Games and a Quest for Authenticity című könyvéről1
Amikor 2017-ben megjelent minden idők talán legnépszerűbb videojáték-trilógiájának, a Mass Effectnek a folytatása, a Mass Effect: Andromeda. Nemcsak a nemzetközi kritikai recepció, hanem a játékosok is hatalmas csalódásként értékelték a gliccsektől, bugoktól, animációs problémáktól hemzsegő, félkész játékot. Hasonló esetnek lehettünk szemtanúi, amikor rá alig másfél évre, 2018 végére ugyanettől a fejlesztő stúdiótól, a Biowaretől megjelent az Anthem, amely a marketing által ígért tartalomnak csupán töredékét nyújtotta játékosainak. A példák sora igen hosszú akár csak az elmúlt pár évből: elég csupán a Bethesda által fejlesztett Fallout 76 botrányaira vagy a Blizzard legújabb játéka, a remake-ként készült Warcraft III: Reforged körüli felháborodásokra gondolni. Nem meglepő tehát azoknak a válságnarratíváknak a megjelenése, amelyek a nagyköltségvetésű, blockbuster videojátékok kiadásáért és fejlesztéséért felelős AAA játékipar2 kifulladásáról beszélnek, a fentieket pedig ezek után egyfajta évek óta húzódó tünetegyüttesként kezelik. Így érthető, miért tekintenek sokan az utóbbi időben egyre népszerűbbé váló úgynevezett indie játékokra úgy, mint ezekre a problémákra megoldást kínáló alternatív játékfejlesztési stratégiára. E recenzió tárgya, Jesper Juul Handmade Pixels című munkája a nagyköltségvetésű AAA játékok és a tömegeket okoseszközökön elérő casual játékok mellett ezt a harmadik játékfejlesztési stratégiát vizsgálja.Jesper Juul Handmade Pixels: Independent Games and a Quest for Authenticity című könyvéről1
Médiakutató 2020. tél 97-100 o.
2020 nyár
Szlama Gabriella Zsófia:
Szlama Gabriella Zsófia:
Egy divatikon a XX. században
Simonovics Ildikó Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor című könyvéről
A magyar divat- és viseletkutatás az elmúlt évtizedekben egyre terebélyesedő szakirodalomlistát tudhat magáénak. Ennek legújabb elemeként jelent meg a Rotschild Klára, a XX. század divatikon életéről és munkásságáról szóló könyv. Simonovics Ildikó művészettörténész, szakmuzeológus Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor című munkája szélesíti és kiegészíti az államszocialista kor öltözködéséről alkotott tudásunkat. De ki is volt Kelet-Európa Coco Chanelje? Rotschild Klára (1903–1976) a XX. századi sikk megteremtőjének és uralkodójának számított, nemcsak Magyarországon, hanem az egész keleti blokkban is. Rotschild szó szerint beleszületett a divatba (a fáma szerint a szabászasztalon jött világra), szülei is nők öltöztetésével keresték a kenyerüket: édesapja Rotschild Ábrahám és édesanyja, Spirer Regina is szabóként dolgozott Budapest belvárosában. Színre lépése 1934-re datálható, amikor is a Deák Ferenc téren berendezte önálló szalonját – apja komoly versenytársaként. Munkáit a kor elegáns női, hölgyei egyaránt imádták; ő öltöztette többek között Münnich Ferencnét, Psota Irént, Házy Erzsébetet, Honthy Annát, Váradi Hédit, Domján Editet, Darvas Lilit, Fischer Annie-t, Medveczky Ilonát, Kovács Margitot, Kádár Jánosnét, de még Josip Broz Tito feleségét, Jovankát is. Karrierje csúcspontját Horthy Miklós menye, Eldelsheim Gyulai Ilona esküvői ruhájának elkészítése jelentette. Rotschild állandó kapcsolatot tartott fenn a „párizsi nagyokkal”, rendszeresen járt a különböző divatházak bemutatóira, ahonnan ötletet merített. Évente többször is elutazott a francia fővárosba megtekinteni a Chanel, a Dior, a Givenchy és a Balmain divatházak legújabb kollekcióját. Ám itthon a hagyományos, visszafogott stílust részesítette előnyben, munkáit az haute couture, vagyis a magas színvonalú szabászat szellemében alkotta. Ő maga is leginkább klasszikus Chanel szabású kosztümökben járt.Simonovics Ildikó Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor című könyvéről
Médiakutató 2020. nyár 107-109 o.
2019 tél
Virág Ágnes:
Virág Ágnes:
Hogyan működnek a vizuális metaforák?
A Gerard J. Steen szerkesztésében megjelent Visual Metaphor: Structure and process című tanulmánykötetről
Az utóbbi évtizedben a kommunikációelmélet területén – különösen a reklám műfaját, a politikai és az egészségügyi diskurzust vizsgálók közül – egyre többen foglalkoznak a vizualitás és a metaforák kapcsolatával (Forceville & Urios-Aparisi 2009, Šorm & Steen 2013, Burgers et al. 2015, Pérez-Sobrino 2017, Abdel-Raheem 2018). Ez alapján úgy tűnik, hogy a vizuális metaforák fontos szerepet játszanak a figyelem, az emlékezet, a problémamegoldás, a meggyőzés és az érvelés folyamataiban is.Hogyan működnek a vizuális metaforák?
A Gerard J. Steen szerkesztésében megjelent Visual Metaphor: Structure and process című tanulmánykötetről
Médiakutató 2019. tél 85-87 o.
2019 ősz
Sipos Balázs:
Sipos Balázs:
Pacifizmus, militarizmus, propaganda
Kádár Judit Az Új Idők az első világháború alatt (1914–1918) című könyvéről
Kádár Judit recenzeálandó könyve a XX. század első fele népszerű családi hetilapja, az Új Idők első világháborús éveit mutatja be. A kötet műfaját (alcíme szerint) „Képes történelmi-kulturális olvasókönyv”-ként határozta meg a szerző, aki a bevezetőben szintén „olvasókönyvnek” nevezi munkáját (19. o.). Ez a meghatározás egyrészt azt jelenti, hogy az Új Idők egymást követő számait ismerjük meg 1914 elejétől 1918 végéig, tehát a rendezőelvet a hetilap számai jelentik (és az egykorú szerkesztői szándék), Kádár Judit pedig nem gondolt ki másikat. Másrészt azt, hogy több olyan oldalpár is van a könyvben, ahol másfél oldalnyi idézetre-illusztrációra féloldalnyi magyarázó szöveg jut – másutt viszont ez az arány pontosan fordítva alakul. Azaz valóban nem monográfiáról van szó, és nem is „olvasókönyvről”, hanem vegyes műfajú kiadványról, amelyben a szerző nem egyszerűen „csak” kiválogatta a relevánsnak gondolt szövegrészleteket és képeket (festményeket és fotókat), hanem azokat mindig kontextusba helyezte, értelmezte. Az idézeteket ráadásul tárgyszavakkal látta el. E margóra tördelt tárgyszavak szerint is lehet tehát a kötetet (ha nem is könnyen) olvasni, amennyiben nem a kronologikus rendet kívánja valaki követni. Ez pedig azt jelenti, hogy a kronologikus rendhez képest Kádár Judit „mégis” felkínál egy saját (másik) olvasási-értelmezési lehetőséget. Sajnos ő ebben a munkájában nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a tárgyszavak által kínált vonalat is kövesse és egy utószóban vagy záró tanulmányban, tematikus szempontból közelítve összefoglalja, ezen a módon miként is értelmezhető az Új Idők „szövegfolyama”. A kötethez készített informatív Bevezetés ezt nem pótolja, mivel az az Új Idők alapításáról, a szerkesztő Herczeg Ferencről, a hetilap jellegéről és a háborús propagandáról szól.Pacifizmus, militarizmus, propaganda
Kádár Judit Az Új Idők az első világháború alatt (1914–1918) című könyvéről
Médiakutató 2019. ősz 67-69 o.
Szlama Gabriella Zsófia:
Szlama Gabriella Zsófia:
Hogyan kommunikálnak a nők?
Sipos Balázs és Krász Lilla A női kommunikáció kultúrtörténete című könyvéről
Az elmúlt években egyre gazdaságosabbá vált a nőkkel kapcsolatos szakirodalom, részben pótolva a történetírás eddigi hiányosságait, amely hiányosságokat Pető Andrea A társadalmi nemek és a nők története (2006) című munkájában vetett fel. Pető tanulmányában a történetírás tudománnyá válását a modern nemzetállamok kialakulásával teszi egy időre. Ez a politikatörténet elsősorban férfiközpontú volt, az általunk ismert munkák államférfiakat, uralkodókat és felfedezőket helyeztek előtérbe. A nőközpontú történetírás megjelenése a XIX. század második felére datálható, és egyfajta kettősség jellemzi: mi a szerepe a női egyenlőségért folytatott társadalmi harcban és hogyan alakíthatja át a történetírás egészét? Ebben a szellemben született meg a közelmúltban számos munka, például Sipos Balázs és Papp Barbara könyve, a Modern, diplomás nő a Horthy-korban.Sipos Balázs és Krász Lilla A női kommunikáció kultúrtörténete című könyvéről
Médiakutató 2019. ősz-tél 71-72 o.
Lips Adrián:
Lips Adrián:
A közép- és kelet-európai népszerű film kultúrtörténete
A Dorota Ostrowska–Francesco Pitassio–Varga Zsuzsanna szerkesztette Popular Cinemas in East Central Europe: Film Cultures and Histories című kötetről
E kötet 2017-ben az I. B. Taurus Kiadó gondozásában jelent meg Londonban és New Yorkban. A szerkesztők közül Dorota Ostrowska egyetemi adjunktus a londoni Brikbeck Egyetem Film és Modern Média Tanszékén, Francesco Pitassio egyetemi docens az olasz Udine Egyetem Filmtudományi Tanszékén dolgozik, Varga Zsuzsanna pedig magyar nyelvet és kultúrát tanít a skót Glasgow Egyetemen. Vizsgálatuk fókuszát a filmek, azon belül is a második világháborútól a posztkommunista időszakig Közép- és Kelet-Európában született népszerű filmek jelentik.A közép- és kelet-európai népszerű film kultúrtörténete
A Dorota Ostrowska–Francesco Pitassio–Varga Zsuzsanna szerkesztette Popular Cinemas in East Central Europe: Film Cultures and Histories című kötetről
Médiakutató 2019. ősz. 73-75 o.
2019 nyár
Kékesdi-Boldog Dalma:
Kékesdi-Boldog Dalma:
Magyar sajtótörténeti krónikák
Murányi Gábor A sajtó szövedéke című könyvéről
Murányi Gábor Pulitzer-emlékdíjas sajtótörténész, újságíró, A magyar sajtó története című mű társszerzője (Buzinkay Géza és Kókay György mellett). Tizenhat évet töltött a Magyar Nemzetnél, jelenleg a HVG munkatársa. Sajtótörténeti áttekintő és oknyomozó cikkeit kilenc könyvben és ugyanennyi folyóiratban adta közre az elmúlt három évtizedben. A múlt szövedéke. Históriák a megbicsaklott 20. századból című 2004-es munka társkiadványának tekinthető a közelmúltban megjelent, A sajtó szövedéke. Huszadik századi laphistóriák című kötet. Ebben a szerző negyvenkilenc eset leírásán keresztül igyekszik a XX. századi magyar sajtó történetét bemutatni. Murányi saját elmondása szerint az írásait legszívesebben múltböngésző krónikáknak nevezi, amelyek az újságírás és a hatalom viszonyáról szólnak (Murányi 2019). Kutatásának célja az újságírók, a hatalom és a sajtószabadság viszonyának feltárása, valamint az egyes sajtótörténeti esetek mögött rejlő politikai intenciók megismerése volt.Magyar sajtótörténeti krónikák
Murányi Gábor A sajtó szövedéke című könyvéről
Médiakutató 2019. nyár. 107-108 o.
Lips Adrián:
Lips Adrián:
Hollywood „bezöldül”? Az ökokritika és a közönségfilm kapcsolata
Hódosy Annamária Biomozi – Ökokritika és populáris film című kötetéről
Hódosy Annamária a Szegedi Tudományegyetemen oktat, a médiaelméleteket, a testelméleteket és az ökokritikát kutatja. Biomozi – Ökokritika és populáris film című kötetében, amely 2018-ban a Tiszatáj Könyvek Kiadó gondozásában jelent meg, a környezetvédelem témájának megjelenítési módjait és annak lehetséges következményeit vizsgálja a közönségfilmekben. De mi az ökokritika, vagyis ecocriticism,1 és hogyan kapcsolódik a közönségfilmekhez? „Az ökokritika egyike a legfiatalabb amerikai irodalomértelmező iskoláknak, kezdetei a nyolcvanas évek végére tehetők, amikor az irodalmi művekben megjelenített környezet vizsgálatának elméleti kérdései egyre határozottabban fogalmazódtak meg egyre több, lassan csoporttá szerveződő amerikai irodalmár számára. [...] Az irányzat térhódítása, megszilárdulása a kilencvenes évekre tehető” (Nemes 2007: 341).Hollywood „bezöldül”? Az ökokritika és a közönségfilm kapcsolata
Hódosy Annamária Biomozi – Ökokritika és populáris film című kötetéről
Médiakutató 2019. nyár 109-111 o.
Sipos Balázs:
Sipos Balázs:
Bevezetés az internetes kommunikációba
Szűts Zoltán Online. Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei című könyvéről
Szűts Zoltán munkája alcíme szerint az internetes kommunikáció és média történetével, elméletével és jelenségeivel foglalkozik. Ezt leírhatjuk úgy is, hogy a szerző az internetes kommunikáció bizonyos, inkább talán „technikatörténeti” kérdéseitől kezdve – egyebek között – az „interperszonális” (de nem közvetlen emberi!) kommunikáció változásain, az újságírás, a politikai kommunikáció, a városi élet átalakulásán és az üzleti világban jelentkező új intézményi megoldásokon át a nyilvánosság szerkezetének alakulásáig sokféle jelenséggel és az ezeket értelmező elméletekkel, modellekkel foglalkozik új könyvében.Bevezetés az internetes kommunikációba
Szűts Zoltán Online. Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei című könyvéről
Médiakutató 2019. nyár 113-114 o.
2018 ősz-tél
Kocsis-M. Brigitta:
Kocsis-M. Brigitta:
Örökös változásban – az újságírás új korszaka
A Journalism Report V: Innovation and Transition című tanulmánykötetről
„Hogyan érthetjük meg rendszerszinten az újságírásban megfigyelhető innovatív folyamatokat? Milyen új feldolgozási módok, szervezeti működések és technológiák ösztönzik és éltetik az innovációt?” – ezek a fő kérdései az Andy Kaltenbrunner, Matthias Karmasin és Daniela Kraus szerkesztésében megjelent The Journalism Report V című tanulmánykötetnek. A választ pedig ezekre a kurrens és mindnyájunkat érintő kérdésekre kiemelkedő elméleti kutatók és gyakorlati médiaszakemberek segítségével igyekszik megtalálni a könyv közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.Örökös változásban – az újságírás új korszaka
A Journalism Report V: Innovation and Transition című tanulmánykötetről
Médiakutató 2018. ősz-tél 151-152 o.
Kékesdi-Boldog Dalma:
Kékesdi-Boldog Dalma:
„Hatvannyolc” és magyar kisboldogság
Murai András és Tóth Eszter Zsófia 1968 Magyarországon. Miért hagytuk, hogy így legyen? című könyvéről
A második világháború után a 20. század egyik legmeghatározóbb éve 1968 volt. Egyetemes időpont, mégsincs egyetemes jelentése. „Hatvannyolc” – ahogyan a közbeszédben emlegetik – nem csupán egy évszám, hanem az évtized társadalmi és politikai mozgalmainak, szellemi és művészeti irányzatainak kicsúcsosodási időszaka is. Nyugaton a tekintélyelvű rendszerek ellen való fellépést, a kapitalista jóléti társadalommal szemben megfogalmazott kritikát, a női emancipáció, a feminizmus és a szexuális szabadság hirdetését jelentette. Ezzel szemben a keleti blokkban a társadalmi megmozdulások az államszocialista rendszer politikai, gazdasági és társadalmi reformjára tett kísérletre és egy sajátos szocialista fogyasztói társadalom megteremtésére irányultak. A különböző célú mozgalmak azért válhattak globális méretűvé, mert mind a fennálló társadalmi, politikai, gazdasági rend megváltoztatását, élhetőbbé tételét hirdették.„Hatvannyolc” és magyar kisboldogság
Murai András és Tóth Eszter Zsófia 1968 Magyarországon. Miért hagytuk, hogy így legyen? című könyvéről
Médiakutató 2018. ősz-tél. 153-154 o.
Lips Adrián:
Lips Adrián:
Ne kérdezd, ki voltam: A sorsomat én akartam
A Gajdó Tamás – Magyar Nóra – Péter Zsolt szerkesztette Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című kötetről
A kötet alapjául szolgáló A sorsomat én akartam... A Karády Katalin-regény című részletes tanulmány Gajdó Tamás és Magyar Nóra munkája. A szöveg egy korábbi változata már megjelent az Ernst Múzeum kiállításának 2003-as Dívák, primadonnák, színésznők – Jászai Mari–Fedák Sári–Karády Katalin című katalógusában. Jelen esetben Gajdó és Magyar írását Péter Zsolt, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSzMI) munkatársának objektív, részletekben gazdag kutatómunkája egészíti ki. A könyv a Szépmíves Könyvek Kiadó és az OSzMI gondozásában jelent meg Budapesten, 2016-ban.Ne kérdezd, ki voltam: A sorsomat én akartam
A Gajdó Tamás – Magyar Nóra – Péter Zsolt szerkesztette Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című kötetről
Médiakutató 2018. ősz-tél 155-157 o.
Szlama Gabriella Zsófia:
Szlama Gabriella Zsófia:
Eszmék, iparmágnások, internálótáborok, nők a fordulat évében
Kaba Eszter és Egry Gábor 1916. A fordulat éve? Tanulmányok a Nagy Háborúról című könyvéről
Számos élelmezéssel, jegyrendszerrel, a nők munkába állásával kapcsolatos hír jelent meg a „fordulat évéből”, amely kifejezés végül kérdőjeles címként szerepel a Kaba Eszter (a Politikatörténeti Intézet főlevéltárosa) és Egry Gábor (a Politikatörténeti Intézet tudományos osztályvezetője, főigazgatója) szerkesztette tanulmánykötet elején. A mű középpontjában az 1916-os év áll, amelyet kilenc írás vizsgál. A szerzők terjedelmes levéltári adatbázisból és a szakirodalomból dolgoztak, az összetett és elmélyült elemzések a korszak politika- és társadalomtörténetébe ágyazódnak be.Eszmék, iparmágnások, internálótáborok, nők a fordulat évében
Kaba Eszter és Egry Gábor 1916. A fordulat éve? Tanulmányok a Nagy Háborúról című könyvéről
Médiakutató 2018. ősz-tél 159-160 o.
2018 nyár
Szabó Lilla:
Szabó Lilla:
„A nemzet a vérünk, a tüdőnk és a szívünk”
Andreas Musolff Political Metaphor Analysis címû könyvéről
George Lakoff és Mark Johnson 1980-ban Metaphors We Live By címen megjelent könyve megváltoztatta mindazt, amit a metaforákról addig gondoltunk. A kognitív nyelvészet által használt elmélet szerint a metaforákra nem csupán irodalmi művek díszítőelemeiként, az átlagember számára megfoghatatlan szóképekként és a nyelv tudatos manipulálásaként kell gondolnunk, hanem átszövik mindennapjainkat, nemcsak a beszéd, hanem a gondolat szintjén is. A címben idézett megállapítás a nemzetre vonatkozóan is metaforikus elképzelésen alapul, mégpedig a nemzet test1 metaforát jeleníti meg. Ez azt jelenti, hogy a nemzetet a test fogalmain keresztül ábrázoljuk, így válik értelmezhetővé például a „nemzethalál” kifejezés.„A nemzet a vérünk, a tüdőnk és a szívünk”
Andreas Musolff Political Metaphor Analysis címû könyvéről
Médiakutató 2018. nyár. 85-87 o.
Mátyus Imre:
Mátyus Imre:
A közösségi média magunknak valósága
Daniel Miller és munkatársai How the World Changed Social Media címû könyvéről
Daniel Miller és szerzőtársai néhány éve egy olyan projektbe vágtak, amely a hagyományos offline és online etnográfia keverékével, különböző lokalitásokban igyekszik feltárni a közösségi média szerepét, értelmezését, a hozzá kapcsolódó praxisokat. Az elemzett kötet e projekt elméleti középpontja, szakirodalmi és módszertani összefoglalás a közösségi média és a társadalom közötti kölcsönhatásokról.A közösségi média magunknak valósága
Daniel Miller és munkatársai How the World Changed Social Media címû könyvéről
Médiakutató 2018. tél 89-91 o.
Oroszi Borbála:
Oroszi Borbála:
A vallási kommunikáció diszciplináris beágyazottsága Magyarországon
Máté-Tóth András Vallási kommunikáció és vallási diskurzusok címû könyvéről
Máté-Tóth András valláskutató, kommunikációs szakember 1996 óta oktat a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Vallástudományi Tanszékén, jelenleg tanszékvezető egyetemi tanár. Magyar nyelven az elsők között, 2013-ban jelentette meg Vallási kommunikáció és vallási diskurzusok című könyvét, amelyben a vallási diskurzusok kutatását helyezi el a vallástudomány és a kommunikációtudomány metszetében. Célja az, hogy a klasszikus és a kortárs vallás- és kommunikációtudományi szakirodalomra alapozva mutassa be a vallási kommunikáció és a vallási diskurzusok sajátosságait.A vallási kommunikáció diszciplináris beágyazottsága Magyarországon
Máté-Tóth András Vallási kommunikáció és vallási diskurzusok címû könyvéről
Médiakutató 2018. nyár 93-94 o.
Jámbor Dorottya:
Jámbor Dorottya:
Hírszerkesztés genderszemüvegen keresztül
Sarah Macharia és Pamela Morinière Genderetikus újságírás és médiavállalati irányelvek címû könyvéről
Bár a 20. és a 21. században közelebb kerültünk a nemek egyenjogúságához, még mindig nem sikerült teljesen felülkerekedni a társadalom androcentikus mivoltán. E cél elérése érdekében jelent meg az a kétkötetes kézikönyv, amely a genderszempont újságírói etikába való beépülését kezdeményezi. A Genderetikus újságírás és médiavállalti irányelvek című kötetet Sarah Macharia és Pamela Morinière jegyzi.1 Érdekesség, hogy a kiadvány a World Association of Christian Communication (Keresztény Kommunikációs Világszövetség) és az International Federation of Journalists (Nemzetközi Újságíró Szövetség) közös gondozásában jelent meg 2013-ban. Ezt 2014-ben követte a magyar fordítás, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közbenjárásával.Hírszerkesztés genderszemüvegen keresztül
Sarah Macharia és Pamela Morinière Genderetikus újságírás és médiavállalati irányelvek címû könyvéről
Médiakutató 2018. nyár 95-96 o.
2018 tavasz
Bene Márton:
Bene Márton:
Hibriditás a médiában
Andrew Chadwick The Hybrid Media System: Politics and Power című könyvéről
Az elmúlt években aligha gyakorolt könyv nagyobb hatást a tudományos diskurzusra a politikaikommunikáció- és médiakutatás területén, mint Andrew Chadwick 2013-ban megjelent munkája, a The Hybrid Media System: Politics and Power. Az egyebek között az International Journal of Press/Politics „legjobb könyv”-díját is elnyerő munkára 2013 óta több, mint 700 tudományos publikáció hivatkozott. Jelentőségét jól mutatja, hogy a megjelenést követő négy évben ilyen magas hivatkozásszámmal a 2000-es évek olyan nagyhatású munkái sem dicsekedhettek, mint például Pippa Norris A Virtuous Circle (2000) vagy Daniel C. Hallin és Paolo Mancini Comparing Media Systems (2004) című könyve.Andrew Chadwick The Hybrid Media System: Politics and Power című könyvéről
Médiakutató 2018. tavasz 93-95 o.
Szép Eszter:
Szép Eszter:
A képregényről globálisan, ma
Maksa Gyula Képregények kultúraközi áramlatokban című könyvéről
A képregények elemző, nem a rajongói kultúrában gyökerező, tudományos igényű vizsgálatára már hazánkban is egyre nagyobb az igény a médium lassú intézményesülése okán. A magyar egyetemeken is egyre több kurzust tartanak a képregényekről, aminek következtében képregényes szakdolgozatok születnek. Ami pedig a képregénypiac alakulását illeti, hosszú stagnálás után 2017-ben ismét közel 250 képregény jelent meg magyarul (67 képregény magyar alkotók munkája, a többi fordítás), ezek közül több országos terjesztésben is kapható.1 Mindezek fényében fontos feladat a képregénytudomány két vezető nyelvén, vagyis angolul és franciául írt tanulmányok és monográfiák kérdésfelvetéseit és eredményeit magyar nyelven is elérhetővé tenni. Ugyanilyen fontos, hogy megnézzük, ezek a szempontrendszerek miként alkalmazhatók a magyar képregény-fogyasztási szokásokra.Maksa Gyula Képregények kultúraközi áramlatokban című könyvéről
Médiakutató 2018. tavasz 97-99 o.
Szlama Gabriella Zsófia:
Szlama Gabriella Zsófia:
"Hamis nőieskedhetnémségek"
Papp Barbara és Sipos Balázs Modern, diplomás nő a Horthy-korban című könyvéről
A „hamis nőieskedhetnémségek” kifejezéssel illette a Magyar Női Szemle című folyóirat azoknak az asszonyoknak a megnyilvánulásait, akik a férfiak mellett másodlagos szerepbe kényszerülve, kizárólag otthonteremtésre és gondoskodásra törekedtek. Ez is egyike volt a Horthy-korszak nő-szemléletmódjának, amelyet Papp Barbara (az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézete Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének tudományos ösztöndíjasa) és Sipos Balázs (az ELTE Történeti Intézetének habilitált docense, az egyetem Nőtörténeti Kutatóközpontjának vezetője) elemez 2017-ben megjelent könyvében.Papp Barbara és Sipos Balázs Modern, diplomás nő a Horthy-korban című könyvéről
Médiakutató 2018. tavasz 101-103 o.
2017 tél
Jele Ágnes:
Jele Ágnes:
A globális nyilvánosságról másképpen
Ingrid Volkmer The Global Public Sphere: Public Communication in the Age of Reflective Interdependence című könyvéről
Ingrid Volkmer, az ausztrál Melbourne-i Egyetem professzora több mint húsz éve foglalkozik transznacionális kommunikációval. Elméletének alapjait és az ehhez kapcsolódó kvalitatív kutatásainak eredményeit a News in the Global Public Sphere: A Study of CNN and Its Impact on Global Communications című könyvében fektette le. 2012-ben megjelentetett tanulmánykötetében (The Handbook of Global Media Research) pedig arra vállalkozott, hogy a globalizáció kérdését a kommunikáció- és médiatudomány terepén a többi társadalomtudomány kérdésfelvetéseivel együtt tárgyalja.A globális nyilvánosságról másképpen
Ingrid Volkmer The Global Public Sphere: Public Communication in the Age of Reflective Interdependence című könyvéről
Médiakutató 2017. tél 95-97 o.
Kékesdi-Boldog Dalma:
Kékesdi-Boldog Dalma:
A jelenkori újságírás körüli viták a kritikai technológiakutatás szemszögéből
Tófalvy Tamás A digitális jó és rossz születése. Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása című könyvéről
Tófalvy Tamás újságíró, kultúrakutató, kommunikációs szakember legújabb könyvében az újságírás jelenkori átalakulásainak történetét írja le úgy, hogy a változásokat nem a szakmán kívül álló okokkal, hanem az újságírás társadalmi összefügéseivel magyarázza. Kiindulópontja szerint annak ellenére, hogy az újságírás tipikusan technológia által vezérelt jelenségnek tűnik, változásait legalább olyan jól, s ha nem jobban magyarázzák a kulturális tényezők, mint a technológiaiak.A jelenkori újságírás körüli viták a kritikai technológiakutatás szemszögéből
Tófalvy Tamás A digitális jó és rossz születése. Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása című könyvéről
Médiakutató 2017. tél 99-101 o.
2017 tavasz-nyár
Sávoly Tamás:
Sávoly Tamás:
A Magyar Rádió története 1953–1956
Simándi Irén Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1953–1956 címû könyvéről
A kötet szerzője Simándi Irén történész, médiakutató a média egykoron meghatározó szegmensének, a rádió történetének kutatója. Pontosabban: a Magyar Rádió és a Magyarország irányába sugárzott „imperialista fellazítás” rádiójának, a Szabad Európa Rádiónak a történetéé. Legújabb munkájában arról ír, hogy miként hatottak a Magyar Rádióban megjelenő, a lakosság legszélesebb körének szánt politikai és gazdasági tárgyú pártpropagandára a Sztálin 1953-as halálát követő változások, valamint képet ad a forradalom időszakának eseményeiről. Egyrészt a rádió intézménytörténetét, működését, másrészt a politikai, társadalmi és gazdasági jelenségek reprezentációját elemzi, amint tette ezt korábbi négy könyvében is: kettőben a Magyar Rádió 1945-től 1952-ig terjedő időszakát (Simándi 2012, 2014), másik kettőben pedig a CIA finanszírozta Szabad Európa Rádiót mutatta be (Simándi 2005, 2006).A Magyar Rádió története 1953–1956
Simándi Irén Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1953–1956 címû könyvéről
Médiakutató 2017 tavasz-nyár 163-164 o.
Boldog Dalma:
Boldog Dalma:
Jelenetek a magyar médiatörténetből.
Dési János Sajtóstul a házba. Régi és új anekdoták a média világából című könyvéről
Mit mondott az 1980-as években Woody Allen Kepes Andrásnak a magyar újságírókról? Miért nem engedték a Magyar Rádióban a „Sajtból van a Hold” című dalt a hírblokkok közelében lejátszani? Be lehetett-e olvasni a Magyar Televízióban arab nyelven a budai vár rekonstrukciójáról szóló hírt? Miért jelentett a „Mazsola és Tádé” egyik jelenete ideológiai problémát a tejtermékek drágulásának napján?Jelenetek a magyar médiatörténetből.
Dési János Sajtóstul a házba. Régi és új anekdoták a média világából című könyvéről
Médiakutató 2017. tavasz-nyár 165-166 o.
2016 ősz-tél
Boldog Dalma:
Boldog Dalma:
Konszenzusgyártás az amerikai liberális demokráciában
Edward S. Herman és Noam Chomsky Az egyetértés-gépezet. A tömegmédia politikai gazdaságtana címû könyvérôl
Közel harminc évet kellett várni arra, hogy a médiakutatás egyik klasszikus műve magyar nyelven is megjelenjen. A Herman–Chomsky-szerzőpáros propagandamodellje az amerikai liberális demokrácia részrehajló médiaműködésére hívja fel a figyelmet. Részletes esettanulmányokon keresztül illusztrálja az 1970-es és az 1980-as évek tömegmédiájában megjelenő sajtóvétségeket, újságírói elfogultságot és túlkapásokat, amelyeket a szerzők a média egyes politikaigazdasági érdekszférákhoz kötődő függésével magyaráznak.Konszenzusgyártás az amerikai liberális demokráciában
Edward S. Herman és Noam Chomsky Az egyetértés-gépezet. A tömegmédia politikai gazdaságtana címû könyvérôl
Médiakutató 2016 ősz-tél 195-199 o.
Rétfalvi Györgyi:
Rétfalvi Györgyi:
Látlelet az új média jelen állapotáról
Fehér Katalin: Digitalizáció és új média. Trendek, stratégiák, illusztrációk címû könyvérôl
Fehér Katalin 2016 közepén megjelent könyvének műfaja a látlelet és a kézikönyv határmezsgyéjén helyezkedik el; elsődleges szakvélemény a digitális trendek és az új média jelen állapotáról, reflexió a komplex jelenségek közeli múltjára és predikció a közeli jövőre, emellett tudatos és következetes struktúrában felépített kézikönyv, amely a felsőoktatási, az akadémiai és az alkalmazott piackutatási használatot célozza meg.Látlelet az új média jelen állapotáról
Fehér Katalin: Digitalizáció és új média. Trendek, stratégiák, illusztrációk címû könyvérôl
Médiakutató 2016 ősz-tél 201-203 o.
2016 nyár
Egres Dorottya:
Egres Dorottya:
A racionalitás határai
Kálmán Olga Álomország: hol a határ? című könyvéről
Álomországban élnénk, ha könnyedén kiismernénk magunkat a politika útvesztőjében, ha kritikusan értelmeznénk a pártok kommunikációs stratégiáit vagy teljes egészében átlátnánk a gazdasági és politikai összefüggéseket. Kálmán Olga Álomország: hol a határ? című könyve 2015 menekültválságával és az azt körülvevő politikai stratégiákkal foglalkozik. Az ATV legismertebb programjának, az „Egyenes beszéd”-nek a műsorvezetője és egyben főszerkesztője azzal a céllal adta ismét írásra fejét, hogy segítsen megérteni a történtek okait és folyamatait – megérteni a politika rejtett üzeneteit, a vallási és a kulturális különbségeket, a menekültek életútjait és motivációit. A kötet fotóit a szerző lánya, Pungor Luca készítette, aki a BKF fotószakán végzett.Kálmán Olga Álomország: hol a határ? című könyvéről
Médiakutató 2016 nyár 85-86 o.
2016 tavasz
András Hanga:
András Hanga:
„A liberális sajtótörténet mint politikai mitológia”
James Curran és Jean Seaton Hatalom felelõsség nélkül. A sajtó, a mûsorszolgáltatás és az internet Nagy-Britanniában címû könyvérõl
„Liberális”. Napjainkra a fogalom sokak számára szinte szitok szóvá vált. A szerzők a fordítás alapjául szolgáló műben nem is ezt a szót, hanem a Whiget használják, így, nagybetűvel kezdve. A szóhasználattal kapcsolatos kérdést feltehetjük úgy, hogy a kétpólusú brit politikai rendszer egyik egykori pólusát megtestesítő liberális párt világnézete vajon jelentésbelileg azonos-e azzal, amit magyarul, köznyelven liberálisnak nevezünk. A hazai kiadás szerkesztője a figyelmes olvasóra bízza a felismerést, hogy bizony nem ugyanazokról a fogalmakról van szó. Curran és Seaton sem a liberális (Whig) sajtótörténet-írással számol le, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy a sajtó „liberális társadalomtörténetét” fejlődésként értékelni annyit tesz, hogy a múltra visszatekintve azt sikertörténetként tudjuk elmondani. A liberális sajtótörténet-írás hagyományait ezért új szempontok beemelésével finomítja.„A liberális sajtótörténet mint politikai mitológia”
James Curran és Jean Seaton Hatalom felelõsség nélkül. A sajtó, a mûsorszolgáltatás és az internet Nagy-Britanniában címû könyvérõl
Médiakutató 2016 tavasz 115-118 o.
2015 tél
Gion Zsófia:
Gion Zsófia:
Betekintés a kulisszák mögé: A Kommunikációs terek című kötetről
Minden bizonnyal egy olyan folyamat veszi kezdetét a Kommunikációs terek című kötet megjelenésével, amely felettébb üdvözítő a kommunikáció és média tudományára nézve. Egyfelől azért, mert a jövőbeli sorozat első kötete a kommunikáció tudományos berkekben való elismerését támogatja azáltal, hogy kézzelfoghatóvá teszi, mit is jelent ma a kommunikációkutatás. Másfelől azért, mert egyúttal arról is lerántja a leplet, mennyi mindent is jelenthet ma a kommunikációkutatás. E kötet olyan, mint a leves: sokféle összetevőből áll, vannak olyanok, amelyek nélkül nem működne, és vannak olyanok, amelyek csupán a karakteréhez tesznek hozzá. De egyik sem hiányozhat belőle, hogy pont jó legyen az íze.Betekintés a kulisszák mögé: A Kommunikációs terek című kötetről
Médiakutató 2015 tél 101-103 o.
2014 tél
Dávid Georgina:
Dávid Georgina:
Frekvenciaharc
Gosztonyi Gergely Alternatív média (?) – A közösségi média jogi szabályozásának vetületei című könyvéről
Érdekes paradoxon, hogy bár a jogászok hosszasan tanulnak a kínzás tilalmáról, sokszor mégsem mulasztanak ellenébe menni, nyúzva, húzva, hámozva a szakzsargont – egy olyan rituálé pontosságával, mint a családi karácsony ismétlődő napirendje. Azt hiszem, ez nekik valódi ünnep. Gosztonyi Gergely paradoxona abban áll, hogy írt egy jogi szabályozásról szóló könyvet, teljesen más szín- és ízvilággal, mint ahogy azt egy jogásztól várnánk. Majd’ 260 oldalon keresztül tágítja a közösségi média jogi perspektíváját, a szívügy szenvedélyével – a hangnem azt az alternatív stílust prognosztizálja, amirol a könyv is szól.Gosztonyi Gergely Alternatív média (?) – A közösségi média jogi szabályozásának vetületei című könyvéről
Médiakutató 2014 tél 95 o.
2014 ősz
Papp-Váry Árpád Ferenc:
Papp-Váry Árpád Ferenc:
A régi médiától az új médiáig
Gálik Mihály és Urbán ágnes Médiagazdaságtan című könyvéről
Bátran kijelenthető, hogy Gálik Mihály Médiagazdaságtan című könyvéből generációk tanultak. Jómagam annak idején az 1997-es kiadást forgattam a Corvinusra járva – igaz, az intézményt akkor még Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemnek nevezték.Gálik Mihály és Urbán ágnes Médiagazdaságtan című könyvéről
Médiakutató 2014 ősz 117-120 o.
2014 nyár
Takács Róbert:
Takács Róbert:
Szűts Zoltán A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe című könyvéről
A nyomtatott könyvnek több mint fél évezredes története van, a rádiónak egy évszázados, a televíziónak lassan 75 éves, az internetnek viszont még csak bő két évtizedes. ám az online közegben számos fejlemény még csak egy-két éves múltra tekinthet vissza. Szűts Zoltán arra vállalkozott, hogy ezt a zuhogó, örvénylő folyamot ragadja meg, vetítse ki és elemezze az olvasó számára – vállalva annak kockázatát is, hogy egyes alfejezetei akár a kézirat lezárásától a könyvesboltok polcaira (avagy a könyv szellemiségéhez híven: az online könyvértékesítési felületekre) kerüléséig máris elavulnak. Valakinek azonban ezt is vállalnia kellett, mert nagy szükség volt egy olyan munkára, amely tömör, ámde nagy ívű áttekintést nyújt a világháló kusza világáról, és megkísérli bemutatni, hogyan változik meg, milyen módon integrálódik és él tovább a sok évszázados művészeti és kulturális hagyomány a világháló közegében.Szűts Zoltán A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe című könyvéről
Médiakutató 2014 nyár 157-159 o.
2014 tavasz
Szilágyi-Gál Mihály:
Szilágyi-Gál Mihály:
Felszabadító határok
A Content and Context of Hate Speech címû új kötetről
A „gyűlöletbeszéd” szó Magyarországon sokkal elterjedtebb, mint amennyire fogalomként ismert. Míg a 2000-es évek elején politikai szitokként maga is gyűlöletszóként terjedt el, jelentése a médiában ma is pontatlan. Interdiszciplináris fogalomként jogi, filozófiai, politikatudományi és nyelvészeti elemzések tárgya. A rasszizmus, az idegengyűlölet és a homofóbia, a nemi és a vallási kirekesztést és szupremáciát hirdető beszédaktusok egyik első elméleti szintézise Edwin C. Bakertől származik az 1990-es évekből. Képi és pornográfiai alakjai Judit Butler elemzéseiben váltak ismertté az elmúlt húsz évben. A megbélyegzés mechanizmusai ehhez kapcsolódó jelentéselemzéseinek köre ennél jóval tágabb: Derrida, Foucault, Althusser filozófiái és részben a beszédaktus-elmélet is fogódzót kínál a jelentés és az erőszak összefüggéseihez. A gyűlöletbeszéd jogi és politikaelméleti vonatkozásainak magyar nyelvű irodalmában egyre több név bukkan fel, ezek közül különösen sok hivatkozás született Bárándy Gergely, Halmai Gábor, Molnár Péter és Kis János írásaira.A Content and Context of Hate Speech címû új kötetről
Médiakutató 2014 tavasz 91-93 o.
Sárdi-Bak Ivett:
Sárdi-Bak Ivett:
A média, amely átgyúr mindent
Marshall McLuhan és Quentin Fiore Médiamasszázs: Egy rakás hatás című könyvéről
Marshall McLuhan (1911–1980) kanadai kutató, irodalomtanár és kritikus, akinek munkássága alapvető jelentőségű a médiaelmélet szempontjából. Harold Innis tanítványaként mesterével karöltve alapozták meg az információtörténelmi gondolkodásmódot, és alapították meg a torontói iskolát. A Médiamasszázs szerzője olyan ikonikus mondatok és fogalmak atyja, mint „a médium maga az üzenet” és a „globális falu”. A jelen kötet McLuhan gondolatainak gyűjteménye, amely mozaikszerűen sokrétű képet ad médiáról, érzékelésről, környezetről, fogyasztásról, sajtóról és egyéb tényezőkrőlMarshall McLuhan és Quentin Fiore Médiamasszázs: Egy rakás hatás című könyvéről
Médiakutató 2014 tavasz 95-97 o.
2013 tél
Győri Zsolt:
Győri Zsolt:
A kelet-európai televízió kutatásának „popkulturális” fordulata
(Popular Television in Eastern Europe During and Since Socialism, szerk. Imre Anikó, Timothy Havens és Lustyik Katalin)
Az egyik első televíziós emlékem 1985. november 15-éhez, Leonyid Brezsnyev temetésének végeláthatatlan közvetítéséhez kötődik. Emlékszem, ahogy a képernyőre tapadt tekintettel vártam a szovjet haditechnika gyerekként fantasztikusnak tűnő felvonulását, amely már önmagában kompenzálta volna a végtelennek tűnő beszédek és masírozások unalmát. Csalódnom kellett, ezúttal a motorizált parádé elmaradt. A számomra kilátástalannak tűnő helyzetet mégis sikerült némileg feloldania az eseményre delegált magyar riporternek, aki a közvetítés alatt váratlanul elsírta magát, és nem csupán mosolyt csalt százezrek arcára, de egy egész generáció számára definiálta a képmutatás és a politikai opportunizmus jelentését.A kelet-európai televízió kutatásának „popkulturális” fordulata
(Popular Television in Eastern Europe During and Since Socialism, szerk. Imre Anikó, Timothy Havens és Lustyik Katalin)
Médiakutató 2013 tél 99-104 o.
2013 nyár
Szűts Zoltán:
Szűts Zoltán:
Takács Róbert: Politikai újságírás a Kádár-korban
Takács Róbert Politikai újságírás a Kádár-korban című munkája fontos vállalkozás, mivel egy jelentős médiaelméleti adósságot kíván törleszteni. A Napvilág Kiadó gondozásában megjelent kötet a mai kor paradigmájától merőben eltérő sajtórendszert mutat be. „Egy olyan korszakba kalauzol a könyv, amikor a sajtóról alapvetően másképp gondolkodtak, mint manapság” – írja a szerző (7. o.). A könyv célja az államszocializmus eszméi szerint szerveződő magyar tájékoztatáspolitika sajtójáról, sajtószabadságról és cenzúráról alkotott felfogásának bemutatása.Takács Róbert: Politikai újságírás a Kádár-korban
Médiakutató 2013 nyár 109-110 o.
2013 tavasz
Bak Ivett:
Bak Ivett:
Sztárkultusz régen és ma: a múlt hősei és a modern sztárok.
Povedák István Álhősök, hamis istenek? Hős- és sztárkultusz a posztmodern korban című könyvéről
A sztárok a mai magyar média egyik legharsányabb színfoltját alkotják. Beférkőznek a látóterünkbe, akár akarjuk, akár nem. Többségünk bosszantó és érdektelen jelenségként tekint rájuk, de talán ennél több rejlik a zajos és élénk felszín alatt. Povedák István Álhősök, hamis istenek? Hős- és sztárkultusz a posztmodern korban című könyve arra vállalkozik, hogy elemezze a hősök és a sztárok kultuszának hasonlóságait és különbségeit, három nagy történelmi hős és néhány sztár (énekesek, sportolók és egy politikus) alakján keresztül. A kötetben választ lelhetünk arra a kérdésre is, hogy vajon a sztárkultusz értelmezhető-e vallásként.Sztárkultusz régen és ma: a múlt hősei és a modern sztárok.
Povedák István Álhősök, hamis istenek? Hős- és sztárkultusz a posztmodern korban című könyvéről
Médiakutató 2013 tavasz 97-100 o.
2012 tél
Szűts Zoltán:
Asa Briggs és Peter Burke: A média társadalomtörténete – Gutenbergtől az internetig című könyvéről
2012 tavasz
Guld Ádám:
Guld Ádám:
Beszéljük ki a kibeszélő műsorokat!
A mindennapi élet tabloidizációja a populáris médiában — A Mónika–jelenség kulturális szociológiai vizsgálata című könyvéről
Magyarországon a média aktuális jelenségei körül zajló viták sokszor hangosabbnak tűnhetnek, mint korábban bármikor. Ezekből a vitákból is érzékelhető, hogy olyan társadalmi környezetben élünk, ahol a médiát tartják az egyik legbefolyásosabb intézménynek. Az említett diskurzusoknak — nem meglepő módon — gyakori témájuk a kereskedelmi média. Dinamikusan változó világában egymás után tűnnek fel újabb és újabb műfajok, amelyek tömegek figyelmét képesek megragadni, miközben jelentős mértékben megosztják a közvéleményt a tekintetben, hogy milyen kulturális folyamatokat indíthatnak be. E komplex folyamatok pontosabb megértésében nyújthat páratlan segítséget Császi Lajos A mindennapi élet tabloidizációja a populáris médiában legvitatottabb műsorának kulturális szociológiai olvasatán keresztül mutat rá lényeges összefüggésekre.Beszéljük ki a kibeszélő műsorokat!
A mindennapi élet tabloidizációja a populáris médiában — A Mónika–jelenség kulturális szociológiai vizsgálata című könyvéről
2011 tél
Klucsik Gábor:
Klucsik Gábor:
Herendy Csilla: Önkormányzatok online – a felhasználóbarát weboldalaktól a webkettes jelenlétig című könyvéről
Napjainkban egyértelmű és magától értetődő kommunikációs színtér az online, hiszen itt zajlik mindennapos kommunikációnk hangsúlyos része. Nem telik el úgy hét, hogy ne kapnának szerepet a médiumokban a közösségi oldalak, és nehéz lenne olyan tévéműsort említeni, amelyik ne hivatkozna saját online elérhetőségére. Egyre több vállalat és intézmény fektet egyre nagyobb hangsúlyt a webes felületére is, igyekeznek azt felhasználóbaráttá, könnyen kezelhetővé, tartalmassá és egyértelművé tenni. Mégis, a könyv címét olvasva először bizonyára sokan gondolkodóba esnek: hogyan és miért legyen egy önkormányzati weboldal felhasználóbarát, és miért és hogyan kommunikáljon egy önkormányzat webkettes környezetben?2011 ősz
Szajda Szilárd:
Szajda Szilárd:
A nyelvtudomány, a médiatudomány és a történettudomány metszéspontjában
Jobst Ágnes: A nyelv kisajátítása. A második világháború utáni média elemzése szótárral és szövegmutatványokkal című könyvéről
Jobst Ágnes könyve (amely a szerző nyelvtudományi doktori értekezésének átdolgozott változata) azon a tézisen alapszik, hogy minden politikai hatalom a nyelv által tárja fel és fogalmazza meg a társadalmi konfliktusait, és ezért a modern társadalmakban rendkívül fontos a „nyelvi mechanizmus tartalma és szerkezete” feletti ellenőrzés (7. o.). Munkája célja éppen emiatt az, hogy „a 20. század második felének magyar történelmét meghatározó államszocializmus előkészítésének és berendezkedésének konkrét példáiból kiindulva tekintse át a hatalom diszkurzív megközelítésének lehetőségeit” (9. o.).A nyelvtudomány, a médiatudomány és a történettudomány metszéspontjában
Jobst Ágnes: A nyelv kisajátítása. A második világháború utáni média elemzése szótárral és szövegmutatványokkal című könyvéről
2011 nyár
Myat Kornél:
Myat Kornél:
A késő-modern médiapolisz filozófiai alapvonalai
Roger Silverstone Médiaerkölcs (Media and Morality) című könyvéről
Roger Silverstone második, magyar nyelven olvasható könyve olyan időszakban jelent meg, amikor különösen aktuális a médiát érintő kérdésekről beszélni, amikor a médiát olyan átalakításoknak, szabályozási törekvéseknek vetik alá, amelyek működésének meg nem értéséről, a vele kapcsolatos tévképzetek széles körű jelenlétéről árulkodnak. Ezek eloszlatásában is segíthet a világhírű brit médiakutató utolsó műve, amely a globális, mediatizált társadalmak kommunikációs, morális válságáról, emberiességünk fenntartásának fontosságáról, a média és a médiahasználó megváltozott szerepéről kíván filozofikus hangvételű útmutatást adni.A késő-modern médiapolisz filozófiai alapvonalai
Roger Silverstone Médiaerkölcs (Media and Morality) című könyvéről
Guld Ádám:
Guld Ádám:
A hangok útján
Tófalvy Tamás, Kacsuk Zoltán és Vályi Gábor (szerk.) Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában című könyvéről
Napjainkban a média aktuális jelenségei körül zajló diskurzusok elválaszthatatlanul összefonódnak olyan témákkal, amelyek korábban nem, vagy csak közvetett kapcsolatban álltak a kommunikáció mediatizált formáival. A médiakultúra vagy médiatársadalom viszonyai között fokozottan érvényes, hogy a média technológiájában és annak használatában bekövetkező változások alapjaiban strukturálnak át olyan rendszereket mint amilyenek a fogyasztás, a stílus, a divat illetve ezekkel összefüggésben a személyes- vagy csoportidentitás jellegzetes mintázatai. Kevés terület van, ahol ezek az átalakulások olyan gyorsan és látványosan történnek, mint ahogyan az a zene előállítása, terjesztése és fogyasztása esetében tapasztalható. Lényegében ezek azok a folyamatok, amelyekre a Zenei hálózatok című könyv szerkesztői reflektálni kívánnak. Ahogyan a kötet bevezetőjében megfogalmazzák, céljuk nem az, hogy értékítéletet mondjanak a zenei piacokon zajló átalakulások felett. Ehelyett társadalomtudományos igénnyel mutatják be az újmédia által meghatározott, zenei preferenciák mentén szereveződő közösségek dinamikáit. Az összegyűjtött tanulmányok ennek megfelelően feltérképezik, hogy miként formálódnak ma az egyes zenei színterek és műfajok, a zenei ízlések mentén megjelenő kulturális csoportosulások, valamint, hogyan értelmezhetőek a kortárs viszonyok között az olyan fogalmak mint a mainstream és az underground, a szubkultúra és a popkultúra vagy az ideológia és a politika. Az írások nagy része a már ismert társadalomtudományos fogalomtár felfrissítésének feladatát is vállalja, így a szerzők vizsgálják az olyan fogalmi koncepciók átalakulását és továbbélését, amelyek a szubkulturalista és poszt-szubkulturalista gyakorlatok, valamint az alternatív közösségi modellekkel kapcsolatban artikulálódnak.Tófalvy Tamás, Kacsuk Zoltán és Vályi Gábor (szerk.) Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában című könyvéről
2010 tél
Szénási Zoltán:
Szénási Zoltán:
A Nyugat első periódusa értelmiségtörténeti nézőpontból.
Balázs Eszter Az intellektualitás vezérei: Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról 19081914 című könyvéről
2008, a Nyugat folyóirat indulásának centenáriumi éve, több színvonalas tanulmány- és konferenciakötettel gazdagította a magyarországi irodalmi modernség legjelentősebb lapjának a befogadástörténetét. A Nyugat-recepciónak ebbe a korántsem váratlan, de annál inkább indokolt konjunktúrájába tartozik Balázs Eszter Az intellektualitás vezérei című könyve. A könyv azonban nemcsak ebből a szempontból időszerű. A szerző főként francia és angolszász kutatás-módszertani és elméleti példák nyomán az értelmiségtörténet nálunk eddig kevésbé kutatott területét vizsgálva elemzi a folyóirat 1908 és 1914 közötti időszakát. Azaz a könyv vizsgálódási területe lényegesen szélesebb, mint a Nyugat néhány évének története: a századelő új értelmiségi identifikációs kísérleteit abban a kapcsolati hálóban és (Bourdieu-től vett kifejezéssel) irodalmi mezőben elemzi, amely éppen a Nyugat indulásával alakult át gyökeresen. A könyv alcíme (Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról 1908–1914) pontosan jelzi azt a vitaszituációt, melyben a lap szerzői saját értelmiségi ideáljukat a konzervatívok értelmiségi képével szemben kifejtették, és meghatározza az irodalmi modernségnek azt a par excellence jellemzőjét (az irodalmi autonómia igényét), amely körül a különböző nézőpontok valamilyen módon polarizálódtak.A Nyugat első periódusa értelmiségtörténeti nézőpontból.
Balázs Eszter Az intellektualitás vezérei: Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról 19081914 című könyvéről
2010 ősz
Bokor Tamás:
Bokor Tamás:
Nem mese ez, gyermek!
Stachó László és Molnár Bálint (szerk.) A médiaerőszak. Tények, mítoszok, viták című könyvérol
Média és erőszak: e két fogalom nemcsak a gyakorlatban és a médiafogyasztó közönség fejében, hanem néhány évtizede már a kutatók elméletalkotó és valóságleíró fogalomkészletében is egybeforrt, s lett belőle „médiaerőszak”. E témakör örökérvényű kérdései: miképpen jelenik meg az erőszak a médiában? Vajon hogyan hatnak az erőszakos tartalmak a befogadók attitűdjeire és viselkedésére? Miképpen lehet leírni a médiában megjelenő erőszak szimbolikáját? Egyáltalán: mennyire magától értetődő, hogy az erőszak része az emberi természetnek, s ez mennyiben indokolja, hogy része legyen a médiatartalmaknak is? S legfőképpen: a katarzis és az erőszakra buzdítás képzeletbeli végletei között hol helyezkednek el a médiában felbukkanó erőszakos ábrázolások?Stachó László és Molnár Bálint (szerk.) A médiaerőszak. Tények, mítoszok, viták című könyvérol
Szajda Szilárd:
Egy folyóirat politika- és sajtótörténete
Széchenyi Ágnes Lélegzetvétel – Válasz 1946–1949 című könyvéről
2009 tél
Pogácsás Anett:
Pogácsás Anett:
Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai
– magyar, angol, amerikai és német összehasonlításban
Abban a világban, amely Márai szerint „egyre jobban hasonlít egyfajta Woolworths-áruházra, ahol egy hatosért megkapni mindent, silány kivitelben, ami az élvező hajlamú tömegek napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minőségben kielégítheti”, nagy örömmel tölti el az ember szívét, ha igényes és értékes művet vehet a kezébe. Koltay András nemrégiben megjelent könyve vitathatatlanul ezek sorát gyarapítja.Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai
– magyar, angol, amerikai és német összehasonlításban
2009 tavasz
Maksa Gyula:
Maksa Gyula:
Tapasztalatok
Szíjártó Imre A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszertana című könyvéről
Szíjártó Imre A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszertana című módszertani kézikönyve sokféle módon igyekszik elsődlegesen megcélzott közönsége, a leendő és már gyakorló mozgókép- és médiatanárok segítségére lenni. Amellett, hogy külön fejezetben szól a tárgy történeti és nemzetközi kontextusáról, a tantervi szabályozásról, az oktatási segédanyagokról, a mozgókép- és médiatanárok helyzetéről, a pedagógiai innovációról a tárgy oktatásában, a mérés és az értékelés problémáiról, érzékeltetni tudja a mozgókép- és médiaórák világának mozgalmasságát is.Szíjártó Imre A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszertana című könyvéről
2008 ősz
Murai András:
Murai András:
A kortárs emlékezet alakzatai
Két könyvről
A társadalmi emlékezettel foglalkozó, egyre szaporodó számú hazai művek sorában a múltidézés kérdését, az egyén és a közösség bonyolult viszonyát más-más nézőpontból közelíti meg a Csalóka emlékezet és a Tükörszilánkok. Ugyanakkor mindkettő a Kádár-korszakot emeli vizsgálatának középpontjába, s az írások egyértelműen mutatnak rá: az emlékezet kommunikációban megszülető társas tevékenység.Két könyvről
2008 nyár
Sipos Balázs:
Szekfü András Kommunikáció, nyilvánosság, esélyegyenlőség Magyarországon. A távírótól a web 2.0-ig című könyvéről
Fodorné Tóth Krisztina:
Fodorné Tóth Krisztina:
A társadalmi kommunikáció mint látásmód – alapkönyv kezdőknek és középhaladóknak
(Fehér Katalin, szerk.: Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből)
„…a társadalmi kommunikáció nem egy újabb terep a személyközi vagy a szervezeti kommunikáció mellett, hanem egy sajátos rátekintés mások mellett a személyközi vagy a szervezeti kommunikációra.” (Horányi Özséb előszava a kötethez)A társadalmi kommunikáció mint látásmód – alapkönyv kezdőknek és középhaladóknak
(Fehér Katalin, szerk.: Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből)
2008 tavasz
Antalóczy Tímea:
Antalóczy Tímea:
Fókuszban a Fókusz
Hammer Ferenc Közbeszéd és társadalmi igazságosság – a Fókusz szegénységábrázolásának értelmezése című könyvéről
Úgy tűnik, manapság a szegénységről (is) csak a gondűző időtöltés, a szórakozás keretében lehet beszélni. Az egyén számára egyre kevésbé átlátható az a világ, amelyben él, s amelynek használója, de nem alkotója. Létfeltételei adottak, egyre kevésbé függenek tőle. Sokszor éppen a média – különösen a televízió – képei határozzák meg, tematizálják mindennapjait. Egyebek mellett ezek derülnek ki Hammer Ferenc könyvéből.Hammer Ferenc Közbeszéd és társadalmi igazságosság – a Fókusz szegénységábrázolásának értelmezése című könyvéről
2007 tél
Egry Gábor:
Egry Gábor:
Ércnél maradandóbb? Fleisz János Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 című könyvéről
Fleisz János, Nagyvárad újkori történetének ismert kutatója arra vállalkozott, hogy – az előszó szerint – a hiánypótlás igényével foglalja össze az erdélyi magyar sajtó történetének fél évszázadát. Azzal a szándékkal tette ezt, hogy munkája időtálló, vagyis hosszú ideig alapmunka legyen az erdélyi magyar történelem kutatói számára. Ez bizony komoly feladat – és talán ezért nem is sikerült a felettébb rövid előszóban ezen kívül más célt kitűzni, legfeljebb közhelyeket puffogtatni. Például azt, hogy: „Az erdélyi sajtó teljes feldolgozására persze egy emberélet munkája is kevés s végeredményben részletes történetét megírni tulajdonképpen lehetetlenség, annyira sok és mozgalmas változást élt át.” Vagy a következőket: „az újságírásnak olyan közvetlen a kapcsolata az emberiség történetével, hogy azt nem is lehet felfogni másként csak, mint az utóbbi szerves része”; „az időszaki sajtó, mint neve is mutatja, időhöz kötött, tehát lényegében már a megjelenő következő számmal elveszti jelentőségét”. Evidenciák ezek, amelyek előadása többnyire az eredetiség, az alapos, komoly új ismereteket hozó kutatómunka hiányát, a puszta kompilációs technikát hivatott elfedni.Ércnél maradandóbb? Fleisz János Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 című könyvéről
2007 ősz
Mátay Mónika:
Tóth Árpád Önszervező polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban című könyvéről
2007 tavasz
Illés Viktória Ivett:
Illés Viktória Ivett:
Kirobbanóban a digitális forradalom
Hazay István A digitális televíziózás szolgáltatásai – Bevezetési modellek, külföldi tapasztalatok című könyvéről
A digitális televízió szolgáltatásai – Bevezetési modellek, külföldi tapasztalatok a címe ennek a hiánypótló kiadványnak, amellyel az olvasók most közelebbről megismerkedhetnek. Ha a nem túl frappáns, ám a tartalmat pontosan tükröző cím nem keltené fel olyannyira érdeklődésünket, hogy rögtön nekilássunk az olvasásnak, a szerkesztő és a társszerzők nevének hallatán bizonyosan felfigyelünk a könyvre. Legalábbis azok így tesznek, akik kicsit is ismerik a mai magyar média neves és elismert szakértőit. Itt ildomos megjegyeznünk Ágoston György, dr. Eiselt Béla, Kissné Akli Mária, dr. Kovács Imre, Stefler Sándor nevét, akik társszerzőként segédkeztek a mű létrejöttében, valamint – természetesen – Hazay Istvánét, aki mint szerző és mint szerkesztő, oroszlánrészt vállalt e nagyszerű munkából, és aki az új rádió és televízió törvény terveze-tének elkészítésében segédkezett. (A tervezet a nagyközönség számára is hozzáférhető, hiszen hosszas és kitartó kutatás után fellelhetjük – igaz, nem az ORTT, hanem az AKTI honlapján.) Ily módon Hazay István igazán közelről megtapasz-talhatta a jövő televíziózásának alapjait és lényegét. Az általa nagy gondossággal összeállított, tudományos igénnyel meg-szerkesztett, pontosan kidolgozott könyv tehát a megszerzett ismeretek alapján tárgyalja a digitális televíziózás nyújtotta lehetőségeket, ügyelve a felmerülő problémák kezelésére, valamint előkészítve a sikeres bevezetést.Kirobbanóban a digitális forradalom
Hazay István A digitális televíziózás szolgáltatásai – Bevezetési modellek, külföldi tapasztalatok című könyvéről
Farkas Noémi:
Farkas Noémi:
A szamos-parti Athén kincsei
Gyarmati Zsolt Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán című könyvéről
A monarchiabeli Kolozsvárról szóló tanulmánykötet úttörő munka az erdélyi társadalomtörténet-írásban. Gyarmati Zsolt a budapesti tanulmányai során megismert irányzatok hatására különösen nagy érdeklődéssel fordul az új város-történeti stúdiumok felé, amelyek középpontjában a tér problematikája áll, ugyanakkor a források széles skáláját felvo-nultatva körültekintően elemzi a nyilvánosság és a magánszféra kapcsolatát. A könyv előszavában egykori tanára, Gyáni Gábor hívja fel a figyelmet arra, hogy Gyarmati nemcsak jó forrásokra lelt és korszerű téma felé fordult, hanem tisztában is van azok fogalmi apparátusával, sikeresen sajátította el, alakította ki magának a többnyire még szokatlannak számító kútfők feldolgozási módját. Ekképpen teljesnek mondható a XIX. század végi–XX. század eleji Kolozsvár mindennapjait a nyilvános és a magánélet felől megjeleníteni kívánó kötet – írja Gyáni.Gyarmati Zsolt Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán című könyvéről
2006 ősz
Szilágyi-Gál Mihály:
2006 nyár
Csőke Zoltán:
2005 ősz
Fehér Katalin:
Egy befejezetlen dzsessz-szimfónia
James A. Anderson A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai című könyvéről
2005 nyár
Jenei Ágnes:
Jenei Ágnes:
A televízió
Enrico Menduni, La televisione (Il mondo in ogni casa; Forme e poteri del piccolo schermo nell’era digitale)
Az olvasó zsebkönyv formátumú, ugyanakkor megfelelő méretű betűkkel szedett, tehát remekül olvasható, puha borítású, könnyű könyvet tart a kezében, amely a felsorolt tulajdonságoknak köszönhetően bárhol elővehető, akár utazás, várakozás közben is jól forgatható. Menduni La televisione című könyve a bolognai Mulino Kiadó gondozásában jelent meg egy olyan sorozatban (Farsi un’idea), amely a társadalomtudományok területére kalauzolja el a beavatatlan olvasót. Egy tudományos-ismeretterjesztő sorozat része, a szó szoros és nemes értelmében, ami kiváló bevezető (és „kedvcsináló”) olvasmány egyetemisták számára is.Enrico Menduni, La televisione (Il mondo in ogni casa; Forme e poteri del piccolo schermo nell’era digitale)
2005 tavasz
Gyulai Attila:
Gyulai Attila:
Esetleges bizonyosságok
Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai című könyvéről
Magyarországon napjainkra a politika vizsgálatában előtérbe került a kommunikáció – a megszólalás hogyanjának – elemzése. Ma már nem csupán az elemzők boncolgatják szívesen egy-egy politikus, párt vagy intézmény kommunikációját, de furcsa módon maguk a politikusok is előszeretettel beszélnek saját kommunikációjukról. Ez utóbbi jelenség viszont már magának a politikai kommunikációnak mint tudománynak vagy módszernek az identitását teszi kockára. Mindez azonban lehetőségeket is teremt: jelen esetben az új szemléletek lehetőségét. Szabó Márton A diszkurzív politikatudomány alapjai című könyve egyike ezeknek a lehetőségeknek.Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai című könyvéről
2004 tél
Sükösd Miklós:
Sükösd Miklós:
Ma már csak emlék?
A Kóczián-ügy: független újságírás kontra mikrofonállvány
2004. október 17-én vasárnap a HírTV megvágva közölte Kóczián Péter Orbán Viktorral készített interjúját. Az adásba került változatból a műsorvezető-riporter fontos részeket hiányolt. Az interjú csonkítása miatt Kóczián lemondott pozíciójáról, és távozott a HírTV-től.A Kóczián-ügy: független újságírás kontra mikrofonállvány
2003 tél
Vágvölgyi B. András:
Vágvölgyi B. András:
WAParadicsom avagy információs társadalom keitai denwára hangolva
Nanette Gottlieb és Marc McLelland Japanese Cybercultures című könyvéről
Mint azt mindannyian jól tudjuk más irányú tanulmányainkból, Japán a világ második legerősebb gazdasági hatalma. Mint azt szintén tudhatjuk jól, Japán 1991 óta stagflációs válságban vergődik, amiből épp dolgozatunk írása idején mutatkozik a hosszú ideje legbiztatóbb kitörési lehetőség – nem függetlenül Koizumi Junichiro reformkormányának megerősödésétől. Mint azt szintén tudhatjuk jól, a japánok, a japán társadalom többsége – bár ehelyt sem szeretnénk a nemzetkarakterológia mocsarába süppedni, de mégis: –, a japánok kritikus tömege megőrül a technikai bigyókért, imádják a gadget-et, már 20 éve híresek arról, hogy otthonuk szórakoztató elektronikáját másfél évente lecserélik újra. Azt is tudjuk, hogy a japán nyelv írott változata kollázs, négyféle írásrendszert használnak párhuzamosan (kanji, hiragana, katakana, romaji), mely, s különösképpen az első, a kínai ideogramma, némileg komplikálja az internethez, illetve a számítógéphez való viszonyt. Bár „lehetetlenné” nem teszi, hiszen a latin betűs (romaji) és a csak szótagírásos (hiragana) közelítés szintén adott a japánok számára, ha némiképp unheimlich is. Ezzel együtt a japán digitáltechnológiai R&D a televízió felől közelített sokáig; eszköze nem az egér, hanem a távkapcsoló volt.WAParadicsom avagy információs társadalom keitai denwára hangolva
Nanette Gottlieb és Marc McLelland Japanese Cybercultures című könyvéről
2003 nyár
Szilágyi-Gál Mihály:
Szilágyi-Gál Mihály:
Szabadság vagy félelem?
Molnár Péter Gondolatbátorság című könyvéről
Molnár Péter könyve a szólásszabdság védelmével kapcsolatos jogi és etikai kérdések eddig legalaposabb hazai ismertetése. A szólásszabadság védelme különösen nehéz teszt egy fiatal demokrácia számára, ugyanis sokszor azt a módot, ahogyan valaki a szólás szabadságának jogával él, éppen azért kell korlátozni, hogy ezáltal másnak se kelljen elnémulnia, amikor evvel az alapvető emberi jogával élni akar. Ilyen esetekben valakit éppen azért kell korlátozni, hogy mindenki más szabadsága érvényesüljön. A szerző magyar és amerikai jogesetek példáján hasonlítja össze egy fiatal és egy érett demokrácia tapasztalatait.Molnár Péter Gondolatbátorság című könyvéről
2002 nyár
Vargha Dóra:
(Jennifer Terry & Melodie Calvert: Processed lives. Gender and technology in everyday life.)
2002 tavasz
Polyák Gábor:
Ilosvai Gábor, Jany János, Bölcskei János: Médiajogi kézikönyv I-II.
2001 tél
Szilágyi-Gál Mihály:
A kommunikáció mint az eltérő igények etikája
Jürgen Habermas: A kommunikatív etika
Jenei Ágnes:
Ellentmondások az olasz médiában: a törékeny rendszer
Paolo Mancini: Il sistema fragile. I mass media tra media in Italia tra politica e mercato
2001 tavasz
Csőke Zoltán:
Csőke Zoltán:
Amerikai álom, amerikai valóság. Csillag András „Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó” című könyvéről
A magyar származású Joseph Pulitzer egyike azoknak a magyar kivándorlóknak, akik a 19. században az „ígéret földjét” Amerikában keresték. Az új világba érkezők között nagyon kevés akadt, aki egymagában is valami újat teremtett. Pulitzernek sikerült. A 19. és a 20. század fordulóján az Egyesült Államok sajtójának meghatározó alakja lett.2000 ősz
2. Ment-e a világ előbbre a computerek által?
6. A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43
„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés
Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró
Magyar Kommunikációtudományi Társaság
Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette)