Térkép

Sarány Orsolya:

Látlelet az erdélyi magyar nyomtatott sajtó aktuális állapotáról

2022 ősze drasztikus változásokat hozott az erdélyi magyar lappiacon, hiszen több kiadó döntött úgy, hogy az online térbe költözteti vagy megszünteti nyomtatott kiadványait. E tanulmány a kiadói döntésekhez vezető piaci folyamatokat részletezi, szembeállítva azokat a kisebbségi napilapkészítésbe beágyazódott mechanizmusokkal. Ez a kettősség a szerző saját fókusza miatt is meghatározó a tanulmányban, hiszen szociológiai doktoranduszhallgatóként kívülről, de erdélyi magyar újságíróként belülről szemléli ezeket. A tanulmány kitér az erdélyi magyarok lapfogyasztási szokásaira, a médiapiac strukturális jellemzőire, bemutatva, miért releváns ma is a print média, majd listázza az elmúlt 30 évben megjelent jelentős napilapokat, összehasonlítva a 2012-es és a 2023-as kínálatot. Végül azt a piaci környezetet mutatja be, amely átrajzolta a romániai magyar napilapkészítést, részletezve a piaci folyamatok nem piaci alapú következményeit is.

Hidasi Judit – Varga Szabolcs:

Japán identitáskeresési kísérletei és a digitális kommunikáció

A tanulmány célja, hogy rámutasson azokra a drasztikus, már-már válságszerű változásokra, amelyeknek az utóbbi egy-két évtizedben lehettünk tanúi a japán közéleti, társadalmi és személyközi kommunikációban. Az okok között megemlítendők olyan tényezők, mint a megváltozott társadalmi érintkezési normák, a társadalmi nemi szerepekben bekövetkezett átalakulások és általánosságban a globalizáció hatása. Számos nyelvhasználati újdonság utal arra, hogy a tematizációtól kezdve a diskurzus jellegén át egészen a műfaji alakváltozatok diverzifikációjáig jelentősek a kommunikációs kihívások. A kommunikációban végbemenő változások eredőit a társadalmi folyamatok mellett a technológiai lehetőségek minőségi és mennyiségi kiszélesedésében kell keresnünk. E tanulmány, amely a célországi közvetlen tapasztalatok és adatgyűjtések mellett a vonatkozó szakirodalom mértékadó elemző és összefoglaló munkáira is támaszkodik, érinti a megváltozott, illetve az átalakulóban lévő kommunikációs viselkedésminták terjedési sebességét, intenzitását és társadalmi hozadékát is.

„A BBC semleges modellje nem működik egy olyan országban, amelynek teljesen más a történelme”

Paolo Mancini a Nyugaton túli médiarendszerekről

„Túl a nyugati világon – hogyan hasonlítsuk össze a médiamodelleket?” – ezzel a címmel tartott Paolo Mancini 2012. május 11-én előadást. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának Társadalomtudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára meghívására Budapestre érkezett előadót a Médiakutató nevében Bajomi-Lázár Péter kérdezte Daniel Hallinnal társszerzőként jegyzett, Comparing Media Systems (2004) című könyvének fogadtatásáról és új, Hallinnal társszerkesztőként jegyzett, Comparing Media Systems Beyond the Western World (2012) című könyvének tanulságairól.

T. Makai Judit:

Cuba libre

A bebörtönzött Ricardo González Alfonso kubai újságíró lett az év újságírója a riporterek Határok nélkül (Reporters Sans Frontieres, RSF) 2008. december 4-ei döntése szerint. A nemzetközi sajtószervezet azért döntött így, hogy felhívja a figyelmet: Kubában nincs sajtószabadság. Kuba az újságírói szabadság szempontjából a világ legnagyobb börtöne – állapította meg idei jelentésében a nemzetközi szakmai érdekvédelmi szervezet. Megadatott, hogy ebben az időben éppen Kubában tölthettem tíz napot egy nemzetközi fejlesztő program keretében, és olyan emberekkel találkozhattam, akik saját bőrükön tapasztalják ezt a bezártságot. ki-ki a saját eszközeivel próbálkozik kitörni ebből, remélve a szabadulást. Írásom forrását beszélgetőtársaim történetei, tapasztalatai, és a saját élményeim jelentik.

Vincze László:

A nyelvpolitikai perspektíva megjelenése a finnországi svéd sajtóban

Európa legtöbb napilapot fogyasztó kisebbsége a finnországi svéd közösség. Körükben rendkívül fontos szerepet tölt be a sajtó. Jelen írás célja bemutatni, hogyan vélekednek három finnországi svéd napilap újságírói lapjaik kisebbségi és kultúraközvetítő szerepéről.

Tóth Norbert:

Az Åland-szigetek médiastruktúrája, avagy a média szerepe a kisebbségi identitás megőrzésében

Mielőtt rátérnénk az elemzés lényegi részére, szükségesnek látszik néhány, a dolgozat tárgyát megalapozó információval ellátnunk a tisztelt olvasót. Először is, az Åland-szigetek Finnországhoz tartozó, területi autonómiával rendelkező entitás, 27 ezernyi lakójának körülbelül 92 százaléka svéd anyanyelvű. A területi autonómia egyfajta ön-kormányzatiságot jelent, ám annak nem szinonimája, ugyanis az autonómia – legalábbis a kisebbségi jog terrénumán – legalább annyiban több az „egyszerű” önkormányzatnál, hogy célja egy adott csoport identitásának megőrzése.

Balázs D. Attila:

A határon túli magyar online médiumok tartalomfejlesztési trendváltozásai

Tanulmányom vizsgált témája az erdélyi, a felföldi, a kárpátaljai, a délvidéki és a várvidéki magyar nyelvű internetes médiumok történetének, illetve fejlődésének a felvázolása, de kitérek a tengerentúli s az egyéb nyugat-európai magyar portálok helyzetére is. Kutatásomban a tárgyalt honlapok históriáján túl utalni fogok arra is, hogy milyen tematikájú szak–, hír–, illetve általános portálok jöttek létre s tűntek el az első határon túli online médiumok megjelenése óta. Ezeken túl a külhoni magyar hagyományos média világhálón való részvételéről is próbálok majd képet adni.

Zsigó Frank Thomas:

A média szerepe a kanadai nemzeti tudat formálásában és a demokratikus lét erősítésében

Kanada legnagyobb érdekessége az, hogy az Amerikai Egyesült Államok közelsége és dominanciája, valamint a mély etnikai törésvonalak ellenére még egyáltalán létezik. Az ország nem rendelkezik egységesen elfogadott eredetmítosszal vagy egységesítő jelkép- és kulturális rendszerrel. Az se mondható el, hogy lenne az országban olyan nyilvános szféra, amelyben a kanadai állampolgároknak lehetőségük volna megvitatni közös problémáikat és hangoztatni sajátosságaikat. E közös és összetartó elemek kiépítésének reményét az 1930-as évek óta a tömegkommunikációhoz kötötték. E kihívás tükrében érthetők csak meg a kanadai médiapolitika olyan dilemmái, mint például az állami vagy a magán-szerepvállalás, a liberális vagy a protekcionista szabályozás, illetve a(z angol, a francia, az őslakos és a bevándorlói) kulturális közösségek közötti egyensúlyozás. Az alábbiakban e kérdésekre fókuszálva vázolom fel a kanadai médiahelyzetet. Először bemutatom azokat a környezeti tényezőket, amelyek sajátossá teszik a kanadai médiakonstellációt. Néhány bevezető gondolat után – amelyben összekötöm az identitás és a nemzetépítés által jelentett kihívását a média szereplésével – leírom a kanadai médiapiac fő szereplőit és azok kulcsproblémáit. Ezután ismertetem az erősen aktivista és protekcionista kanadai médiapolitika alapelveit és hatásait. Végül a kanadai média közéletre és politikai kultúrára gyakorolt hatását járom körül.

Papp Z. Attila:

A romániai magyar újságíró-társadalom

E tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a romániai magyar kisebbségi sajtónyilvánosság egészét modellszerűen rekonstruálja. Fő kérdése az, hogy kik ennek a rendszernek a tényleges szereplői. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az újságírók körében generációs és nemi hovatartozás szerinti elkülönülések, fokozott társadalmi aktivizmus, politikai befolyásoltság és egyfajta strukturális öncenzúra tapasztalható.

Alex Lupis:

Haladás házi őrizetben

A sajtószabadság helyzete Tádzsikisztánban

Az amerikai székhelyű emberi jogi szervezet, a Committee to Protect Journalist (CPJ) három tagja, Alex Lupis, Joel Simon és Josh Friedman 2003 júliusában Tádzsikisztánban járt. Az alábbiakban újraközöljük angol nyelven már publikált írásukat, amely a sajtószabadság ottani helyzetét járja körül.

Andrej Tušer – Svetlana Hlavčáková – Elena Hradiská – Jozef Vatrál – Imrich Jenča:

Újságíró-kutatás Szlovákiában

Az internet mint a társadalmi nyilvánosság tere

E tanulmány szerzői 2002-ben korábbi szlovákiai újságíró-kutatásokra építve azt vizsgálták, milyan hatást gyakoroltak a médiában lejátszódott változások az újságírók munkájára. Az itt magyarul összegzett kutatási jelentést Az újságírói szakma helyzete és az újságírók felkészítésének új követelményei a Viségrádi Négyek államaiban című nemzetközi szemináriumon mutatták be, amelyet a zsurnalisztika-tanulmányok szlovákiai létrejöttének 50. évfordulóján rendezett. A kis minta alapján készült felmérés pillanatképet nyújt a szlovákiai újságírók mai helyzetéről.

Törőcsik Ferenc:

Szerbiai sajtópropaganda az 1990-es évek elején és közepén

Az alábbi tanulmány Szerbia közelmúltjának politikai és sajtóbeli viszonyait vizsgálja. Az 1980-as évek második felétől fokozódott a médiára nehezedő politikai nyomás. A kormányzat egyre inkább a ”negyedik hatalmi ágnak” köszönhette létét, a politikailag független médiumok pedig gazdasági és jogi nehézségekkel találták szembe magukat. A propaganda módszerei, sikerének lehetséges okai egyaránt a tanulmány tárgyát képezik.

Pásztor Gyöngyi – Péter László:

A kolozsvári BBTE magyar diákjainak médiafogyasztási szokásai

Milyen forrásokból és milyen gyakorisággal tájékozódnak a közéleti eseményekről a diákok? Hogyan modellezhető médiafogyasztásuk motivációs és szelekciós rendszere? A szerzők ezekre a kérdésekre a kolozsvári „Babes-Bolyai” Tudományegyetemen tanuló magyar nemzetiségű diákok médiafogyasztási szokásainak vizsgálatával keresik a választ. Korábban hasonló jellegű és témájú empirikus vizsgálat Erdélyben és Kolozsváron nem készült.

Zöldi László:

A glokális sajtó

A külföldi tulajdonban lévő helyi újságok Magyarországon

Mi az a glokális sajtó? Milyen hazai lapokat nevezhetünk glokálisnak? Hogyan alakultak ki a glokális hálózatok Magyarországon? Milyen előnyei és hátrányai vannak a glokális sajtóprivatizációnak? Az alábi írás ezekre a kérdésekre keres választ.

Marius Dragomir:

Jogi szájkosár a román sajtón

Oknyomozó riporternek lenni kockázatos vállalkozás a román sajtóban, hiszen az elmúlt tíz évben több mint 300 újságírót citáltak bíróság elé rágalmazásért, legtöbbjüket korrupciós ügyek feltárása miatt. Romániában a rágalmazási és becsületsértési törvények nagyon szigorúak, pénzbírságot vagy akár börtönbüntetést kaphat az az újságíró, akit ilyen ügyben ítélnek el. Az újságírók ellen folyó perek részben az újságíróképzés hiányosságaira vezethetőek vissza.

Elizabeth Radziszewski:

Megosztott ellenzék. A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között

A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között

A hetvenes évek Lengyelországának ellenzéki mozgalmaiban nagy szerepet játszott a független – azaz nem hivatalos, illegális vagy féllegális eszközökkel írt, nyomtatott és terjesztett – sajtó is. Az alábbi írás a legfontosabb független sajtótermékek történetét és jellemzőit tekinti át, felvázolva a mögöttük lévő ellenzéki csoportok közötti, nagyrészt a jelenbe is átöröklődött ideológiai-politikai ellentéteket is.

Beata Ociepka:

A lengyel média átalakulása

Az alábbi írás a lengyel média 1989 utáni fejlődésének főbb tendenciáit mutatja be. A média átalakulását a globalizáció és a kommercializálódás tágabb jelenségei határozzák meg. A lengyel nyomtatott sajtóra és elektronikus médiára az eredeti elképzelések szerint fontos szerep várt volna a civil társadalom építésében, mégis mindkettő a parlament, a kormány és az elnök politikai csatározásainak színterévé vált. A médiatörvény elfogadását követően felállított új szabályozó testületek nem tudták megakadályozni, hogy a média átpolitizált maradjon. A lengyel média jelenlegi fejlődésének fő irányát két ellentétes tendencia, az átpolitizáltság és a kereskedelmi szempontok térhódítása határozza meg.

Magyari Tivadar:

A romániai magyar média

Az alábbi írás a romániai magyar sajtó helyzetét járja körül. Felidézi az erdélyi magyar újságírás intézményes és tudati sajátosságait, és konkrét példák révén értelmezi ezeket. Foglalkozik a médiapolitikai helyzettel, az újságírók szakmai felfogásával, valamint a domináns diskurzus sajátosságaival. A tanulmány empirikus, főleg résztvevő megfigyelési és interjús kutatásokra épül.