Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 tavasz – Térkép rovat

Beata Ociepka

A lengyel média átalakulása (1/13)

Bevezetés

Az alábbi írás a lengyel média 1989 utáni fejlődésének főbb tendenciáit mutatja be. A média átalakulását a globalizáció és a kommercializálódás tágabb jelenségei határozzák meg. A lengyel nyomtatott sajtóra és elektronikus médiára az eredeti elképzelések szerint fontos szerep várt volna a civil társadalom építésében, mégis mindkettő a parlament, a kormány és az elnök politikai csatározásainak színterévé vált. A médiatörvény elfogadását követően felállított új szabályozó testületek nem tudták megakadályozni, hogy a média átpolitizált maradjon. A lengyel média jelenlegi fejlődésének fő irányát két ellentétes tendencia, az átpolitizáltság és a kereskedelmi szempontok térhódítása határozza meg.

Közép- és Kelet-Európa demokratikus átalakulásának része volt a média átalakulása is. A média változásait azonban nemcsak a politikai változások siettetették, hanem a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulóján elindult kommunikáció-technikai forradalom is, amely a média deregulációjához és kommercializálódásához vezetett. Az új kommunikációs technológia egyúttal siettette a globális médiacégek fejlődését is. A posztkommunista országok az információáramlás fokozódó globalizálódásával párhuzamosan hozták létre a tömegkommunikáció új, nemzeti szintű rendszereit Közép-Európában. Az új technológiák megjelenésének hatása a társadalmi-politikai változásokkal egyidejűleg jelentkezett.

Közép- és Kelet-Európában a média lényeges szerepet játszott a demokrácia kiépítésében. A térség országainak médiarendszereit összehasonlító tanulmányokból kiderül, hogy a média fontosnak bizonyult a civil társadalom számára, mivel az emberek a társadalom olyan önszervezési tereként értelmezték, amely ellensúlyozhatja a civil társadalomra is kiterjesztett állami politikai szférát. Az ilyen összehasonlító tanulmányoknak korábban az volt a céljuk, hogy rávilágítsanak a társadalmi kommunikáció és a demokrácia kiépítése közötti összefüggésre Közép-Európában; ma elsősorban az európai integráció nehézségeire összpontosítanak (Jakubowicz 1994). A lengyelországi és a magyarországi médiát összevető tanulmányok arról tanúskodnak, hogy a két ország médiarendszerei több szempontból is hasonlítanak egymáshoz. A média és a politika közötti kapcsolat mindkét esetben politikai feszültséghez vezetett, bár ez Lengyelországban kevésbé volt intenzív, és nem eredményezett a magyarországi médiaháborúhoz hasonló nyilvános vitákat sem.

A közép-európai országok legfontosabb feladata 1989 után a demokratizálás volt. A lengyel politikai rendszerváltásnak része volt a lengyel média átalakulása: mind a média, mind a politika az erősen centralizált kommunista modellből indult ki, és a libertariánus piaci vagy más, ehhez hasonló modell felé fordult. A médiarendszer változásai 1989 után gyorsultak fel, de már korábban is történtek változások a cenzúra, illetve általában a médiafelügyelet területén. A közép- és kelet-európai média változásainak megértéséhez a civil társadalom kialakításának gondolatát és a szabad, nyilvános kommunikációt kell kiindulópontnak tekintenünk. Az ellenzék olyan civil társadalmat akart létrehozni, amelyet önálló, az állami tevékenységektől független szféraként értelmezett. A megvalósítás stratégiáját a párhuzamos struktúrák, a különböző nyilvános szférák és alternatív kultúrák alulról induló kialakítása jelentette. Ezeken belül is különös hangsúlyt kapott a műsorszolgáltatás civil szektorának kialakítása, vagyis társadalmilag motivált, magán- vagy köztulajdonú, többnyire helyi vagy közösségi szintű csatornák létrehozása (Splichal 1992:84).

A lengyel ellenzék legfontosabb céljai között szerepelt a civil társadalom kiépítése, s tagjai ebben a médiát fegyvernek tekintették. (A politikai harcot természetesen kiterjesztették magára a médiára is.) Ezzel szemben a demokratikus átalakulás tíz éve után még mindig az államé a meghatározó szerep a társadalomban, míg a magántőke nagyban befolyásolja a médiában megjelenő tartalmakat. Mindkét jelenség megfigyelhető az elektronikus média területén. A kilencvenes évek további változásait az eredményezte, hogy a lengyel média a globális információrendszer részévé vált. A folyamat a technológiai változásokkal összhangban történt: a lengyel médiarendszer megnyitásának eredményeként a mai lengyelországi média-tartalmak jelentős része nemzetközi eredetű. Az integráció folyamata máig nem ért véget, jelenleg az európai uniós tárgyalások, illetve a lengyel médiatörvény átalakításának fázisában van.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• A média mint a rend eszköze: a kommunista médiarendszer
• A sajtó átalakulása
• Sajtópiaci tendenciák
• Az elektronikus média átalakulása
• A közszolgálati műsorszolgáltatás szerkezete és alapelvei
• A duális médiarendszer
• A katolikus egyház szerepe
• A magántulajdonú elektronikus média
• Az újságírók
• Lengyelország és Magyarország: hasonlóságok
• A lengyel és a magyar média átalakulásának európai dimenziója
• Irodalom

Kisebbség

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske

Identitás

Papp Z. Attila:

Az eltűnt hokimeccs nyomában. Diskurzuselemzés egy sportesemény ürügyén

Kovács Melinda:

A rendkívüli megismerése. A politikus diszkurzív konstrukciója a magyar sajtóban

Politika

Hegedűs István:

Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén

Bajomi-Lázár Péter:

Média, hatalom. A Médiaimperializmus tézise

Jog

Cseh Gabriella – Sükösd Miklós:

A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé

Kertész Krisztina:

A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban

Térkép

Beata Ociepka:

A lengyel média átalakulása

Kritika

Csőke Zoltán:

Amerikai álom, amerikai valóság. Csillag András „Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó” című könyvéről