Médiakutató

A Médiakutató 2000 ősze óta negyedévente megjelenő médiatudományi folyóirat, amely a médiakutatás valamennyi szakirányában közöl írásokat. A 12 tagú szerkesztőbizottság munkáját 22 tagú nemzetközi tanácsadó testület segíti. A beérkezett kéziratokat a szerkesztőbizottság – alkalmanként külsős szakértők segítségével – peer-review rendszerben bírálja el.

A Médiakutatót a Médiakutató Alapítvány, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kara és a Brand Content Kft. adja ki.

A Médiakutató tagja a közép- és kelet-európai média-folyóiratok hálózatának.

>> Korábbi lapszámok

Tartalomjegyzék – 2015 nyár

Új média

Szilágyi-Gál Mihály:

Szilágyi-Gál Mihály:

Az internet mint anarchia

Szólásszabadság és internetetika

Az internet valószínűleg az első olyan globális kommunikációs hálózat a történelem során, amelyben az anarchista vízió megvalósul: központi vezetés nélküli közeg, olyan önkéntes csoportok, közösségek és egyének tere, akik olcsón és önként vállalt vagy egyáltalán nem hierarchikus viszonyokban találják meg egymást. Az internet túl van az államon és globális anarchista közösséget alkot? Nincs egyértelmű válasz, mert az internet felhasználói részben államok jogrendszerére támaszkodnak, részben kibújnak az állam központosított szabályrendszere alól. Milyen értelemben tekinthető hát az internet olyan hálózatok hálózatából álló közegnek, amelynek felhasználói valamilyen egységes szabályrendszert tartanak szem előtt? E tanulmány azt vázolja, hogy milyen etikai és politikaelméleti kérdések merülhetnek fel az internet mint a felhasználói önszabályozás és mint a hálózati önképviselet potenciáljának tárgyalása során. Hogyan lehet egyáltalán megalapozni azokat az etikai fogódzókat, amelyek az internet felhasználóit óriási etikai különbségeik ellenére összetartják? Van-e közös politikai érdekük az internet felhasználóinak? Az internet bizonyára sosem fogja az államiság alakját ölteni, de teret nyújt politikáknak, és – mint felhasználói közösségek felülete – saját politikai valósággal is rendelkezik. Az elemzés célja nem holmi online etikai kódex vagy érdekképviseleti modell kidolgozása, hanem olyan szempontok megfogalmazása, amelyek bármilyen közös online normatív cselekvési rendszer, illetve az internet-felhasználók politikai önmegfogalmazása során egyáltalán felmerülhetnek.

Az internet mint anarchia

Szólásszabadság és internetetika

Médiakutató 2015 nyár 7-13 o.

Letöltés (PDF)

Iványi Márton:

Iványi Márton:

Megtévesztés, színlelt attitűd és a közösségi média

A közösségi médiában előfordul, hogy valaki megkísérli elrejteni felhasználói profiljának egyes információit annak érdekében, hogy másokat megtévesszen, másnak vagy másként mutatkozzon meg, mint aki valójáan, vagy egyszerűen csak új arculatot épít – ez természetesen áttételesen a megosztásokat is érinti. Mindez a legártatlanabb dolgoktól, mint a közvetlen családtagok elől a felhasználót „rossz” színben feltüntető, mulatós képeknek a „customize” (testre szabott) funkciók útján történő elrejtésétől a nagy nyilvánosság előtt a valóságos politikai napirendek képmutató leplezésén át a trójai falóként álcázott, „zoknibábok” képében jelentkező titkosszolgálati megfigyelésig terjed. A megtévesztés – amint azt e tanulmány evolúciós pszichológiai összefüggései sejtetik – a természetben gyökerezik, ezáltal mindennapjaink része. A közösségi média inherens „arctalansága” folytán azok a nem verbális jelzések, amelyek adott esetben segíthetnének feltárni a megtévesztésre irányuló szándékokat, természetszerűen a háttérben maradnak.

Megtévesztés, színlelt attitűd és a közösségi média

Médiakutató 2015 nyár 15-24 o.

Letöltés (PDF)

Fehér Katalin:

Fehér Katalin:

Milyen stratégiák mentén épül fel a digitális identitás?

Második feltáró kutatási szakasz: vállalatvezetôk és döntéshozók

Vállalatvezetőket és döntéshozókat kérdeztünk meg arról, hogyan menedzselik internetes jelenlétüket, milyen online jelenségekkel találkoznak a vállalati kultúrában, és milyen problémákat, illetve megoldásokat fogalmaznak meg a digitális kommunikáció és az adatbiztonság kontextusában. A kutatásból kiderült: az emberi tényező a legnagyobb kockázat, a digitális eszközök és platformok biztonsági rést jelentenek, ezért a vállalatok sérülékenyebbek, mint korábban. A többlépcsős kutatási projekt első mérföldköve a felsőbb éves egyetemisták munkavállalás előtti online stratégiáját vizsgálta – erről összefoglaló tanulmány a Médiakutató korábbi számában olvasható. A kutatás itt ismertetett, második fordulója az üzleti döntéshozók online stratégiájára fókuszál. Rávilágít arra, hogy milyen döntések mentén épül a vezetői online reputáció, valamint arra, hogy a digitális trendek milyen előnyöket és kockázatokat jelentenek vállalati környezetben.

Milyen stratégiák mentén épül fel a digitális identitás?

Második feltáró kutatási szakasz: vállalatvezetôk és döntéshozók

Médiakutató 2015 nyár 25-38 o.

Letöltés (PDF)

Veszelszki Ágnes:

Veszelszki Ágnes:

Konfliktuskezelés a közösségi médiában

Esettanulmány a Trollfoci vs. Notts County példáján

2015 januárjában az összes magyarországi felhasználót letiltotta az egyik nagy-britanniai futballklub a Facebook-oldaláról. Esettanulmányomban annak járok utána, mi vezetett ehhez a döntéshez, mi lehetett a kiváltó oka, és miképpen oldódott fel ez a közösségi oldalon zajló konfliktus. A konfliktus szereplői egyfelől az angol harmadik ligabeli Notts County labdarúgó csapat (és a kommunikációért felelős teamje), másfelől a magyar Trollfoci Facebook-oldal, illetve felhasználói. A konfliktus kiindulópontja egy magyar játékos átigazolása volt az angol csapathoz (egy másik angliai klubtól, az Ipswich Towntól). A futballista a szurkolók szerint igen nagyképű és fellengzős videonyilatkozatot adott több alkalommal is, amivel kiváltotta a focirajongók ellenszenvét, és ezáltal internetes mémek alapjává is vált. A dolgozatban ezt a folyamatot vizsgálom meg a mémek, a nyelvhasználat és a konfliktuskezelés szempontjából. Az elemzés egy korpuszalapú empirikus vizsgálatra épül, fő szempontjai a következők: a létrejött mémek típusa, az angol és magyar makaróninyelv, a Hunglish stíluselemként és humorforrásként való használata, továbbá az angol csapat példaértékűnek tekinthető konfliktuskezelési módja.

Konfliktuskezelés a közösségi médiában

Esettanulmány a Trollfoci vs. Notts County példáján

Médiakutató 2015 nyár 39-51 o.

Letöltés (PDF)

Lisányi Endre:

Lisányi Endre:

Újmédia-művészet és a felejtés útvesztője

A Kelet-európai digitális üzenet című kiállításról elmélkedve írja Szombathy Bálint (2007: 82–83), hogy „az esztétikai üzenetváltás […] új lehetőségeket vívott ki magának az elektronikus kultúra révén”, majd fölteszi a kérdést: „mit hoz az új nyelv, mit mondanak nekünk […] az új élethelyzetből kipárolgó tapasztalatok?” A kérdés mindenképpen indokolt, mégpedig azért, mert nem csupán arról van szó, hogy „van két világ, egy valóságos […] és egy virtuális, amibe szükség esetén elmenekülhetünk, amiben elbújhatunk”, ugyanis nem mi bújunk el abban a bizonyos másik világban, hanem az tesz céltalan bolyongóvá bennünket. E tanulmány a kapcsolódó szakirodalom segítségével az újmédia-művészetnek azokat a jellegzetességeit kívánja bemutatni és elemezni, amelyek azt világítják meg, hogy az újmédia-művészet miért válik a felejtés útvesztőjévé.

Újmédia-művészet és a felejtés útvesztője

Médiakutató 2015 nyár 53-61 o.

Letöltés (PDF)

Magyar Média

Vékey Zoltán:

Vékey Zoltán:

Üzletimodell-kihívások a lapkiadás piacán

Kettős szorítás alatt van a nyomtatott sajtó, ez pedig hatványozottan érezhető a 2008-as gazdasági válság kirobbanása válság óta. A csökkenő olvasószám és a csökkenő eladások már a 2000-es évek közepe óta jellemzik az iparágat, de a hirdetési bevételek drasztikus csökkenése a recesszió első évétől sújtotta igazán keményen a kiadóvállalatokat. A 2012–2014-es időszakban összességében lassú csökkenést tapasztalhattunk, amelyhez 2014-ben komoly piaci mozgások is társultak. A lapkiadók számára mindig is alapvető fontosságúak voltak a fogyasztói bevételek, a lapeladás, előfizetési bevételekként pedig egészen tervezhető forráshoz jutottak így a cégek. A hirdetési árbevételek csökkenése mellett viszont mintha a fogyasztók árérzékenysége is nagyobb lenne, különösen azóta, hogy a megjelent internetes hírportálok képében ingyen is helyettesíthetővé váltak. A digitális média világában alapvetés, hogy a fogyasztók nem fizetnek a tartalomért, elvárás az ingyen hozzáférhető információ vagy háttérelemzés. Tanulmányomat helyzetjelentésnek szánom, amelyben azt vizsgálom, hogyan alakultak a legnagyobb lapkiadók hirdetési, illetve lapeladásból származó bevételei. Igaz-e, hogy ezek aránya eltolódott a korábbihoz képest? A rövid nemzetközi kitekintés után elemzésemben elsősorban a magyarországi lapkiadók helyzetére fokuszálok.

Üzletimodell-kihívások a lapkiadás piacán

Médiakutató 2015 nyár 65-71 o.

Letöltés (PDF)

Kommunikáció- és médiatudomány

Szíjártó Zsolt:

Szíjártó Zsolt:

A kommunikáció- és médiatudomány helyzetéről

A Médiakutató 2015. tavaszi számában „Rendhagyó szerkesztői jegyzet”-et közöltünk azzal a szándékkal, hogy vitát indítsunk a kommunikáció- és médiatudomány magyarországi helyzetéről. Az alábbiakban az első hozzászólást közöljük.

A kommunikáció- és médiatudomány helyzetéről

Médiakutató 2015 nyár 75-78 o.

Letöltés (PDF)

Történelem

Kérchy Anna:

Kérchy Anna:

Hebrencs kisleányból kötelességtudó honleány

Nőképváltozások a Magyar Lányok hetilap első világháború alatti lapszámaiban

Tanulmányom a Magyar Lányok című képes ifjúsági hetilap 1914 és 1918 között megjelent számaira koncentrálva kívánja feltérképezni, hogy a lap legjellegzetesebb szegmensei – az állandó rovatok, a Szerkesztő Postája, a főszerkesztői vezércikkek vagy az illusztrációul szolgáló képanyagok – miképp árulkodnak arról, hogy az első világháború eseményei milyen változásokat idéztek elő a sajtótermék körvonalazta eszményi nőképre, az ideális olvasóra vonatkozó elvárásokat illetően. Kérdésem az, hogy a célközönség kisleány helyett honleányként való aposztrofálása valóban jelenthetett-e valódi elmozdulást a konzervatív, alárendelt femininitás felől az agilisabb, politizáltabb identitásformációk felé.

Hebrencs kisleányból kötelességtudó honleány

Nőképváltozások a Magyar Lányok hetilap első világháború alatti lapszámaiban

Médiakutató 2015 nyár 81-95 o.

Letöltés (PDF)

Állásfoglalás
Legolvasottabb
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Megrendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink
MédiaStaféta

Konferenciasorozat
1. állomás: Szeged

Időpont: 2015. október 16–17. (péntek–szombat)

Helyszín: Millenniumi Kávéház (Szeged, Dugonics tér)

Előzetes program >>