Médiakutató

A Médiakutató 2000 ősze óta negyedévente megjelenő médiatudományi folyóirat, amely a médiakutatás valamennyi megközelítésében közöl írásokat. A szerkesztőbizottság munkáját nemzetközi tanácsadó testület segíti. A beérkezett kéziratokat a szerkesztőbizottság – alkalmanként külsős szakértők segítségével – duplán anonim peer-review rendszerben bírálja el.

A Médiakutatót a Médiakutató Alapítvány és a Koffein Média Kft. adja ki.

A Médiakutató tagja a közép- és kelet-európai média-folyóiratok hálózatának.

>> Korábbi lapszámok

Tartalomjegyzék – 2023 tél

Mátay Mónika:

Média és történelem

Szerkesztői előszó

Médiakutató 2023. tél 9 o.

Letöltés (PDF)

Történelem

Mátay Mónika:

Mátay Mónika:

„…a »filozófiai könyv« a veszélyes művek gyűjtőnevét jelentette…”

Robert Darnton történésszel Mátay Mónika beszélget

Robert Darnton történész 1939 májusában született New York-ban. A Princeton-i Egyetem professzor emeritusa, számos monográfia szerzője. Az 1960-as években riporterként dolgozott a New York Times-nál. Kutatási területe a 18. századi Franciaország kultúrtörténete, azon belül különösen a könyv és a nyilvánosság története. Magyarul legutóbb Lúdanyó meséi és más tanulmányok címmel jelent meg kötete (Budapest: General Press, 2010)

„…a »filozófiai könyv« a veszélyes művek gyűjtőnevét jelentette…”

Robert Darnton történésszel Mátay Mónika beszélget

Médiakutató 2023. tél 11-16 o.

Letöltés (PDF)

Huszti-Szlama Gabriella Zsófia:

Huszti-Szlama Gabriella Zsófia:

„Csődület támadt, a tömeg szidalmazta, majd letépte róluk a ruhát…”

Morális pánikot váltott-e ki a nők nadrágviselete a századfordulón?

Az elmúlt években újra az érdeklődés középpontjába került a morális pánik kérdése, elsősorban olyan aktuálpolitikát, társadalmat, gazdaságot és kultúrát érintő témák miatt, mint a migráció, a mesterséges intelligencia, az orosz–ukrán háború és az izraeli–palesztin konfliktus. A fogalmat először 1971-ben használta Jock Young, az elméleti keret kidolgozása pedig Stanley Cohen nevéhez fűződik. A morális pánikot vizsgáló kutatók többsége kortárs változásokat elemzett a fogalom segítségével, azonban felmerült olyan történeti témák vizsgálatának lehetősége is, mint a boszorkányüldözés vagy a 19. század derekán Londonban gyakorivá vált rablások problémája. E tanulmány a morális pánik történeti kiterjesztésének gondolatmenetébe illeszkedve vizsgálja a női nadrágviselet által kiváltott morális pánikot a hazai sajtóban 1896 és 1914 között.

Kulcsszavak: divat, morális pánik, női nadrágviselet, öltözködés, századforduló

„Csődület támadt, a tömeg szidalmazta, majd letépte róluk a ruhát…”

Morális pánikot váltott-e ki a nők nadrágviselete a századfordulón?

Médiakutató 2023. tél 17-33 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.1

Letöltés (PDF)

Paár Ádám:

Paár Ádám:

Az agrárius mozgalom, a Köztelek folyóirat és az Egyesült Államok (1892–1908)

A 19. század végén az Egyesült Államok vitathatatlanul vezető gazdasági és katonai hatalommá vált, és fölkeltette többek között a magyar újkonzervatív agrárius irányzat figyelmét is. A Károlyi Sándor gróf, Darányi Ignác, Apponyi Albert gróf mellett neves agrárszakemberek nevével fémjelzett mozgalom bírálta a dualizmuskorabeli kormányokat az általuk egyoldalúnak érzett iparpártoló („merkantil”) gazdaságpolitika miatt, valamint általában véve kritizálta az agrárnépesség gazdasági és szociális helyzetének figyelmen kívül hagyását. Az agráriusok nem alakítottak saját pártot, de élénk szervezeti életet valósítottak meg, és egyebek mellett a sajtót használták elveik képviseletére és népszerűsítésére. Figyelemmel kísérték a külföldi folyamatokat, és sajtójuk – mindenekelőtt a nívós, 1891 és 1944 között megjelenő Köztelek – beszámolt a külföldi gazdasági, társadalmi és agrártudományi hírekről. E tanulmányban arra törekszem, hogy bemutassam, miként reflektált az agrárius mozgalom vezető lapja, a Köztelek az észak-amerikai állapotokra, különösen az elnökválasztások idején kiéleződött politikai versenyre, valamint hogyan láttatta a farmerek helyzetét. A lap közvetlenül nem foglalkozott az amerikai kérdésekkel, így nem tett említést a populista mozgalomról, de bírálta az 1896-ban hivatalba lépő McKinley kormányát.

Kulcsszavak: agrárius konzervatív, demokrácia, Egyesült Államok, farmer, Köztelek, Magyarország, mezőgazdaság, populizmus, sajtó

Az agrárius mozgalom, a Köztelek folyóirat és az Egyesült Államok (1892–1908)

Médiakutató 2023. tél 35-45 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.2

Letöltés (PDF)

COVID 19

Kondorosy Csenge – Endrődy Orsolya – Simonovits Borbála – Borsfay Krisztina – Veszelszki Ágnes:

Kondorosy Csenge – Endrődy Orsolya – Simonovits Borbála – Borsfay Krisztina – Veszelszki Ágnes:

Oltásnarratívák

A Covid-vakcinákkal kapcsolatos lakossági attitűdök elemzése a közösségimédia-figyelés módszerével

Kutatásunkban közösségimédia-elemzést végzünk; a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos szóhasználat szám- és időbeli alakulását vizsgáljuk a vakcinák megjelenését követő tíz hónap során (2021. január 1-től november 1-ig) a SentiOne mesterségesintelligencia-alapú social listening szoftver segítségével. Az oltásellenes, az oltássemleges és az oltáspárti csoportokhoz köthető szavak említettségét a vakcinatípusokkal kapcsolatos online beszéd általánosabb kontextusában, valamint tematikus csoportokra (narratívákra) osztva vizsgáljuk, kvantitatív eszközökkel. A vakcinatípusok említettségéből kirajzolódó általános tendencia alapján az oltások megjelenését öt hónapig tartó intenzív online beszéd (magas említettség) követi, amely júniustól erősen csökken. Hasonló folyamat figyelhető meg az oltássemleges csoportok szóhasználatában is, viszont az oltásellenes és az oltáspárti csoportok szóhasználata más dinamikát mutat: itt az online beszédet egyéb tényező alakítja. Ennek néhány lehetséges magyarázatát felvázoljuk, a mélyebb feltáráshoz azonban további, kvalitatív kutatások szükségesek.

Kulcsszavak: COVID19, közösségimédia-figyelés, közösségi nyelvhasználat, oltás, oltásellenesség, SentiOne

Oltásnarratívák

A Covid-vakcinákkal kapcsolatos lakossági attitűdök elemzése a közösségimédia-figyelés módszerével

Médiakutató 2023. tél 49-62 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.3

Letöltés (PDF)

Új média

Sztáray Kézdy Éva – Kovácsné Hegedűs Dóra:

Sztáray Kézdy Éva – Kovácsné Hegedűs Dóra:

A változó apakép vizsgálata az Instagram-posztok tükrében

Az apaság utóbbi évtizedekben megfigyelhető átalakulása eredményeként a tradicionális, elsősorban kenyérkereső, védelmező apa modellje mellett megjelent a gyermekei életébe egyre intenzívebben bevonódó modern apaszerep is. Napjainkban a közösségi média az élet egyre több területét hatja át, így megjelenik a szülőség és az apaság mediatizálódása is. A közösségimédia-szereplők és a sztár apák körében egyre népszerűbb az apaság prezentálása, az új apai trendek megvitatása. Kutatásunk fő célja és kérdése az új apakép és apai identitás feltérképezése a magyar apák Instagram-bejegyzéseink kontextusában. Kvalitatív vizuális és szöveges tartalomelemzéssel elvégzett feltáró kutatásunk eredményei arra mutatnak rá, hogy az Instagramon reprezentált apai identitás a modern, aktívan gondoskodó, gyermekei életébe érzelmileg is bevonódó apa képét ábrázolja. Az Instagramon főként az apaság pozitív, idillikus oldalát helyezik fókuszba, a szülőséggel járó nehezebb pillanatok nem jelennek meg

Kulcsszavak: apai bevonódás, Instagram, közösségi média, modern apaság, mediatizálódás, szövegelemzés

A változó apakép vizsgálata az Instagram-posztok tükrében

Médiakutató 2023. tél 65-84 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.4

Letöltés (PDF)

Kritika

Szondi György:

Egészség(ügy)ünkre!

Katona Norbert és Szabó Rita Marketing- és PR-tevékenység az egészségügyben című könyvéről

Médiakutató 2023. tél 87-89 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.5

Letöltés (PDF)

Szabó Kincső:

A realitás illúziója vagy az illúzió realitása?

Az Aczél Petra és Veszelszki Ágnes által szerkesztett Deepfake: A valótlan valóság című könyvről

Médiakutató 2023. tél 90-91 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.6

Letöltés (PDF)

Boldog Dalma:

Új médiakörnyezet, új felhasználók

Guld Ádám A Z generáció médiahasználata. Jelenségek, hatások, kockázatok című könyvéről

Médiakutató 2023. tél 92-94 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.7

Letöltés (PDF)

Médiakutató podcast
Támogass adód 1%-ával

A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben. Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat! A szerkesztőség

Adószámunk: 18687941-2-43

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink
Facebook