   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2001 ősz – Sorozatok rovat A szappanoperák genezise és analízise II. (3/5)Amerikai szappanopera magyar módra: „Barátok közt” A magyar sorozatok újkori történetében mérföldkőnek tekinthető a „Barátok közt”, az első olyan magyar szappanopera, amely túl tudott jutni a kezdeti nehézségeken. A sorozatot 1998. október 26. és november 22. között, nem sokkal az indulása után az AGB Hungary adatai szerint átlagosan 590 ezer ember nézte, fél évvel később újabb 100 ezerrel nőtt nézőinek száma. Napjainkban a sorozat a kezdeti nézettség több mint kétszeresét tudhatja a magáénak. A „Barátok közt” a Magyarországon korábban vetített sorozatok közül inkább a „Dallashoz”, mint a „Szomszédokhoz” áll közel. Nem a magyar átlagot, a kisembereket mutatja be, hanem a gazdasági elit, a nagyvállalkozói réteg – ismeretlensége miatt érdekesebbnek vélt – életét tárja elénk. A „Barátok közt” készítői egészen más utat követtek a szereplők kiválogatásánál is: viszonylag ismeretlen színészeket szerződtettek a szerepekre. A sorozat sikerességét bizonyítja az, ahogy az eleddig ismeretlen színészek arcát és nevét megtanulta, sőt rajongásával övezi a magyar közönség. A színészeknek olyan szempontból persze könnyebb dolguk volt, hogy – a „Szomszédok” kezdeteivel szemben – a „Barátok közt” indulásakor már kiépültek a szórakoztató- és bulvármédia fórumai (show-műsorok, pletykalapok, sztármagazinok stb.), amelyek nagyban növelték a figurák ismertségét. A „Barátok közt” epizódjaiban rendre feltűnnek a „Dallasból” ismert fordulatok, események, karakterek. Ez a tény arra utal, hogy az eltérő társadalmi és kulturális háttérben létrejött szappanoperák a különbözőségek ellenére képesek a világon mindenütt ugyanazt produkálni. Ez azért is lehetséges, mert a készítők olyannyira leegyszerűsítik, sematizálják a történetet, a jellemeket, a szituációkat, hogy több országban is eladhatók a termékek. A karakterek, a „kellékek”, a fordulatok, az érzelemkeltő elemek tehát nem véletlenül ugyanazok a „Dallasban” és a Budapesten játszódó szappanoperában. A „Barátok közt” többnyire jól bevált, nemzetközileg tesztelt sémákra, illetve ezek helyi mutációira épül. A sorozat népszerűsége arról árulkodik, hogy készítői sikeresen adaptálták az alábbiakban részletesebben is vizsgált sémákat a magyar környezetre. A család Mint ahogy azt már a műfaji jellemzésnél láthattuk, minden szappanopera egy család vagy közösség életét mutatja be (Antalóczy 2001b).1 A „Barátok közt” című sorozatban egy házban élnek a családtagok, bár külön lakásokban. A családi élet központját a közös külső tér biztosítja. Itt futnak össze a családtagok, a barátok, és itt beszélik meg az éppen aktuális problémáikat. Az alapszereplők tehát nemcsak a család tagjai, hanem az egész lakóközösség, mindazok, akik az udvaron találkoznak egymással. A család, a közösség bizonyos normákat képvisel, azonban mindig akad olyan családtag, aki ezeket semmibe veszi. A szappanopera elengedhetetlen kelléke tehát egy lázadó fekete bárány. A „Barátok köztben” Ákos az, aki tönkre akarja tenni a családját. A család, illetve a közösség tehát alapvetően egyfajta biztonságot nyújt, s a fenyegetés, hogy nem marad együtt, állandó frusztrációt kelt a szereplőkben. Igyekeznek a családi status quot fenntartani, harcolnak érte, vagy a helyreállításán fáradoznak. A szappanoperák három szinten mutatják be a család mikrovilágát: a szülő–gyerek kapcsolatban; a férj–feleség kapcsolatban, illetve a testvér–testvér kapcsolatban. Emellett természetesen megjelennek az unokatestvérek és/vagy a féltestvérek is, de az alapvető történések ezen a három szinten mozognak. Ebből a szempontból sajátosnak tekinthető a „Barátok közt”, amelyben az alapszituáció szerint a főszereplők mindannyian állami gondozottak voltak, ott szövődött közöttük az eltéphetetlen barátság. Ennek megfelelően nagyszülők nincsenek a sorozatban, csak két generáció jelenik meg. Ez persze ugyanúgy lehetővé teszi a korábban említett viszonyok bemutatását. Minden szereplőnek van magánélete, hiszen mindenki saját családot alapított. A néző megfigyelheti ezeknek a családoknak az életét is, de az apróbb történések fölött áll az igazi „család” története. Minden új házasság, gyerekszületés vagy válás megzavarja a család életét. Felborul az állandóság, és ettől kezdve a szereplők ismét annak helyreállításán fáradoznak. Ien Ang (1985) szerint a szappanoperákban a család az emberi boldogság bölcsője. A „Barátok köztben” kétségtelenül mindenek felett állnak a testvéri kötelékek. Bármi is történik, bárki próbál kilépni e kötelékből vagy eltávolodni a családtól, nem tudja máshol elnyerni a nyugalmát, boldogságát, csak a már megszokott, biztonságot nyújtó családi fészekben. A sorozat férfitípusai Az amerikai szappanoperák alapvetően maszkulin világot ábrázolnak. Nem túlzás kijelenteni, hogy a szappanoperák férfi szereplőinek sokkal több lehetőséget adnak megalkotóik, mint a nőknek. A siker és a hatalom az ő kezükben összpontosul. Vannak persze sikeres nők is a sorozatokban, de ezek a sikerek soha nem teljesek, mert magánéleti problémákkal társulnak. Mit tartogat „szappanország” a férfiak és a nők számára? A nőket inkább családi környezetben mutatják be a szappanoperák. Lehet az szerelmes nő, anya vagy háziasszony, a lényeg, hogy mindig ott áll felette a család. Ezzel szemben a férfit munkájában, hivatásában ábrázolják. Ha egy sikeres nőt ábrázolnak, akkor annak a sikernek ára van, mégpedig a magánélet boldogsága. Ha a nő a munkájában találja meg az örömét, az azt jelenti, hogy a családtól nem kapja meg ugyanazt. Ha pedig egy nő is a férfiéhoz hasonló karriert akar befutni, akkor örök magányra ítéltetik. Ezzel szemben a férfi otthon és a munkahelyén is lehet sikeres és népszerű. Amíg a nők általában megszürkülnek a házasságban, addig a férfiak – épp ellenkezőleg – kivirágoznak benne. Számukra a házasság előrejutást jelent a karrierjükben, mert biztos hátteret ad a munkához. A „teremtés koronája”, a hatalomimádó férfi figura magyar megfelelője a „Barátok köztben” Berényi Miklós. Ezt a típust a hatalomvágy hajtja. Keményen küzd azért, hogy minél magasabb pozícióba kerüljön, minél gazdagabb legyen, és minél több ember hajtson fejet előtte. A cél elérésért nem válogat az eszközökben, machiavellisztikus. Ha kell, bármit hajlandó feláldozni a sikerért. Berényi Miklós például saját szerelmét, Krisztinát küldte ellenfele, Nagy Ferenc karjaiba, hogy így férkőzzön Nagy közelébe. Megszegi akár a törvényt is, ha így könnyebben elnyeri, amit akar. Nem idegen tőle a zsarolás sem, azt gondolja, hogy minden és mindenki megvehető. Rideg, kemény üzletember, méltó ellenfél. Nem bízik senkiben, még a saját családtagjaiban sem. A meseszövés közben azért kiderül, hogy a férfi is vágyik törődésre, szeretetre. Mindig van egy asszony, akit nagyon tud szeretni, akiért titokban bármit megtenne – ez az a tulajdonság, ami a szívtelen, rideg üzletembert mégis emberré teszi, így érve el azt, hogy a nézők mégis szeressék ezt a típust. A lelkiismeretes típust a másik testvér, András képviseli. Ez a szereplő látszólag teljes mértékben ellentéte a bátyjának. Alaptermészetéből adódóan hűséges, tisztességes, sportszerű, családszerető és megértő. Elveti azokat az eszközöket, amelyeket a bátyja használ, aki gyakran megpróbálja őt kihasználni. Tiszteli a törvényt és a családi értékeket, nagyon szereti feleségét és gyermekeit. Ő a jó apa, aki önfeláldozó és odafigyel másokra, ezért gyakran fordulnak hozzá segítségért. András soha nem fordul nyíltan szembe Miklós akaratával. Szófogadó testvér, aki azt teszi, amit a bátyja diktál neki. Ez valószínűleg abból adódik, hogy szülők nélkül nőttek fel, és András úgy érzi, hogy Miklós az egyetlen, akire számíthat. Ugyanúgy, mint az előző karakter esetében, neki is van másik arca: nem tűri, hogy becsapják. Ilyenkor nagyon kemény és határozott. Aki egyszer becsapja, annak nem vagy nagyon nehezen képes megbocsátani. Ez történt, amikor kiderült, hogy feleségének viszonya volt András másik bátyjával, a sorozat indulásakor már halott Zoltánnal. A következő karakter a fekete bárány vagy tékozló
fiú. A „Barátok köztben” Zoltán fia, Ákos
testesíti meg ezt a szerepet. Neki nem szent sem a család, sem
a barátság, sem a szerelem. Nem tiszteli a törvényt,
a családi értékeket. Ez a típus a saját feje
után megy, és úgy gondolja, csak az a jó, amit ő
csinál. Éli a saját életét, amelybe nem nyerhet
senki bepillantást. Ákos esetében a különc életmód
különleges rajztehetséggel párosul. Ettől még
inkább úgy érezheti, más, mint a többiek. A sorozat nőtípusai Minden szappanoperában az első és legfontosabb női karakter az anya. Ezt képviseli a „Barátok köztben” András felesége, Zsuzsa. Olyan nő, aki mindent felad a házasságáért és a gyermekeiért. Feleségnek példás, anyának pedig kedves és odaadó – legalábbis kezdetben. Aztán egyszerre csak nyugtalanná válik és rájön, hogy beleszürkült a hétköznapokba. A férje ugyan sikeres, de ez sok munkával jár, így sokat van egyedül. Szeretne kitörni valahogy a helyzetéből, de nem tud, ezért más úton próbál megnyugvást szerezni, például úgy, hogy viszonyt kezd férje bátyjával, Zoltánnal. Megpróbál egyedül dönteni a családi kérdésekben, ezzel próbálva visszaszerezni önállóságát, de ezek a döntések vagy kudarcba fulladnak, vagy a férje akadályozza meg őket. Végső elkeseredésében elrohan, elszökik, gyermekét vagy gyermekeit is hátrahagyja. Anyai ösztöne azonban újra feltámad és visszajön értük, csakhogy addigra a gyerekek ellene fordultak. Ettől kezdve életének egyetlen célja: visszaszerezni gyermekei bizalmát. A feleség-típus az igazi társ, – aki történjék bármi is – kiáll férje mellett. Mindenki nagyon szereti, hiszen kedves és barátságos. Ezért van az, hogy valamennyi szereplő vele szeretné megosztani örömét és bánatát, miközben ő nem szívesen terhel másokat saját gondjaival. Nagyon jó barát és természetesen nagyon jó feleség. Szerény, aki egyben alábecsüli saját képességeit. Ha valaki bántja, az előző típushoz hasonlóan hajlamos elmenekülni. Ezt a szerepet képviselte Laci élettársa, Gabi a „Barátok köztben”. Gabival előfordult, hogy elmenekült, ha baj volt, de nem érezte jól magát távol a megszokott környezetétől. Azt, hogy nem lehet gyereke, súlyos kudarcként élte meg, s kezdetben a munkahelyi sikerekkel próbálta kompenzálni magánéleti problémáit. A gyermek utáni vágyat más gyerekének szeretetével akarta pótolni, Zsuzsa és András gyermekét halmozta el szeretetével. Ez a típus akkor van igazán elemében, ha másoknak segíthet, ha éreztetik vele, hogy rendkívüli módon számítanak rá. Amikor viszont végleg kicsúszott a talaj a lába alól, egyszerűen elhagyta a közös családi fészket és a sorozatot is. A karrierista nő nincs könnyű helyzetben, hiszen „szappanország” többnyire kegyetlenül megtorolja, ha egy nő karriert próbál építeni, és sikeres szeretne lenni. Mégis elengedhetetlen szereplője a szappanoperáknak. A „Barátok köztben” dr. Balogh Nóra és Berényi Klaudia képviselik ezt a típust. Mindketten sikeresek, önállóak, függetlenek és magabiztosak. Intelligensek, éles a nyelvük és jól vág az eszük. Talpraesett, a munkájuknak élő figurák, mígnem eljön a pillanat, amikor rádöbbennek, mennyire magányosak. Partnert azonban sokszor rendkívül rosszul választanak. Nóra például beleszeretett az egyik barátnője fiába, a nála 15 évvel fiatalabb Csabába, míg Klaudia a szélhámos Fenyvesi doktort választotta. A sikertelen kapcsolatok után újra a magány következik, és a karrierista nő ismét nyeregben érezheti magát. Nóra beleveti magát ügyvédi teendőibe, Klaudia küzd a cég irányításáért. A teleregény szerint azonban a kemény üzleti élet nem való a gyenge nőknek, akiket előbb-utóbb felőrölnek a magánéleti kudarcokkal párosuló szakmai sikerek. A vállalkozás A családon, közösségen túl a sorozat központi
eleme a családi vállalkozás, Berényiék építőipari
cége. A cég egyben a mindennapi történések,
események, konfliktusok bölcsője is. Itt csapnak össze
az ellentétes érdekek, ez az a kérdés, amellyel
kapcsolatban még a legközelebbi családtagokban sem bízhatnak
meg a szereplők. A „Barátok közt” temetéssel
indult: meghalt Zoltán, a legidősebb fivér, akinek üzleteiből
– az építőipari vállalkozásból,
a bisztróból és a fodrászatból – nemcsak
a családtagok, de a barátok is részesültek. Ezáltal
sokan váltak érdekeltté, illetve résztulajdonossá,
ami konfliktusokhoz vezet. A szereplők anyagi jóléte ugyanis
ezektől a vállalkozásoktól függ, márpedig
a műfaj törvényei szerint a szappanoperák hősei
mindenáron saját szellemi vagy anyagi jólétük
megteremtésén fáradoznak. A „Barátok közt” csak erre az egy vállalatra koncentrál, nem mutatja be a magyar gazdasági, illetve politikai viszonyokat. Adva van egy családi vállalkozás, tehát lennie kell olyan félnek is, aki gyűlöli a családot vagy annak valamelyik tagját, és úgy kívánja őt legyőzni, hogy mindenáron megpróbálja tönkretenni a céget. Ezt az ellenfelet képviselte például az időközben meghalt Nagy Ferenc. Társadalomkép A sorozat és talán minden más szappanopera egyik kulcskérdése, hogy mennyire realista az adott mű, mennyire esik egybe annak a társadalomnak a képével, amelyikben játszódik. Minden sorozat egy-egy társadalom lekicsinyített mása, a közösségen keresztül egy adott világ képviselője. A szappanopera a társadalmat az egyén szemszögéből mutatja be, vagyis a világot mindig annak a szemével látjuk, akit éppen nézünk a képernyőn. Ez pedig óhatatlanul befolyásolhatja az érzékelésünket. A külföldről importált sorozatokkal ellentétben a „Barátok közt” esetében mind életstílusban, mind földrajzilag, mind pedig időben közelebb vagyunk saját életünkhöz. Igaz, hogy a „Barátok közt” a társadalom egy rétegére koncentrál, a vállalkozókat, a gazdasági élet szereplőit mutatja be a Berényi család életén keresztül. Mivel azonban ez a réteg egyre szélesedik, a magyar társadalmon belül sokan azonosulni tudnak az egyes szereplőkkel. A vállalkozói rétegen belül néhányan meggazdagodtak, néhányan pedig hasztalan futnak a pénz és a siker után. Megjelennek a szegényebb osztály tagjai is, akik gyakran pénzgondokkal küszködnek. Olyan problémák vetődnek fel tehát, amelyekkel a magyar társadalomban sokan kénytelenek szembenézni. A cég vezetői jómódban élnek, olyan dolgokat is megengedhetnek maguknak, amilyeneket egy takarítónő vagy a gyermekeit egyedül nevelő apa nem. A jómódért azonban keményen meg kell dolgozniuk, időnként még emberi kapcsolataikat is kockára téve vagy éppen a törvényt megkerülve, amivel a vállalkozóknak olykor a valóságban is szembe kell nézniük. A műsor számára azonban talán nem fontos, hogy a szappanopera társadalom-hű legyen. A néző célja, hogy kikapcsolódjon, szórakozzon és azonosulhasson a szereplőkkel. A néző bárkinek a bőrébe képes belebújni, ha annak karaktere megérinti őt, vagy ha bármiféle, akár egészen apró hasonlóságot felfedez saját maga, illetve kedvenc hőse/hősnője között.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Politika Pippa Norris: Angyali kör? A politikai kommunikáció hatása a poszt-indusztriális demokráciákra Kaposi Ildikó: Jog Halmai Gábor: Bayer Judit, dr.: Polyák Gábor: Kultúra Csepeli György – Mátay Mónika: A Magyar betyár életei a médiában Sorozatok Antalóczy Tímea: A szappanoperák genezise és analízise II. Gyakorlat Tóth Judit: Szóla Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben Dr. Herman József – Mester Mónika: A rádiós hírszerkesztés alapjai Térkép Elizabeth Radziszewski: Megosztott ellenzék. A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
