   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2001 tél – Terror rovat Metafizikai mutáció és a magyar újságírás. Mi történt a hazai szerkesztoségekben szeptember 11-én? (1/14)Mi történt a hazai szerkesztőségekben szeptember 11-én? „Metafizikai mutáció – vagyis az emberek világképének
radikális és globális átalakulására
– nagyon ritkán kerül sor az emberiség történetében.
Metafizikai mutációnak számított például
a kereszténység megjelenése. Amikor létrejön
egy metafizikai mutáció, következetesen és tökéletesen
kifejlődhet anélkül, hogy ellenállásba ütköznék,
és bár nem az a célja, elsöpri a gazdasági
és politikai rendszereket, az esztétikai ítéleteket
és a társadalmi hierarchiákat is. Nincs olyan emberi erő,
amely útját állhatná térhódításának
– csak egy új metafizikai erő megjelenése.” A magyar média történetében eddig nem szakadt olyan próbatétel egyetlen szerkesztőségre sem, mint a szeptember 11-i terrortámadások információáradatának a lehetőségek szerinti leggyorsabb és legakkurátusabb feldolgozása és kezelése. Hogyan birkózott meg a magyar média azzal a hírsorozattal, amely nyitóakkordja lehet egy új metafizikai mutációnak, azaz egy olyan univerzális társadalmi, gazdasági és kulturális fordulatnak, amely globális és lokális szinten egyaránt gyökeresen és széleskörűen átformálja a világ társadalmi rendszereit? A tanulmány azt próbálja feltérképezni, miért jelent meg/hangzott el az egyes médiumokban az, ami megjelent/elhangzott, illetőleg miért szolgáltathatott az egyik médium gyorsabb, pontosabb és sokrétűbb információt, mint az akár ugyanolyan népszerű, ám eltérő szerkesztőségi/technikai háttérrel rendelkező másik. Amikor Uhrin Benedek, a chatre aznap meghívott vendég 2001. szeptember 11-én megérkezett az Origo szerkesztőségébe, azt gondolta, az on-line lap összes munkatársa azért gyűlt össze, hogy őt üdvözölje. Meghajolt. Nem láthatta, hogy az újságírók egy tévé előtt ülnek, és mindenki a CNN-t nézi, ahol éppen a második repülőgép ütközik neki a New York-i Világkereskedelmi Központnak, újra meg újra. Egyvalaki szinkronban írt, hogy a hír minél előbb, minden részletében a site-on legyen. Az Origo szerkesztői villámgyorsan próbálták átgondolni, mit jelent az esemény, kiket hívjanak, honnan jöhet pluszinformáció, melyik újságíró mire álljon rá, nem utolsósorban pedig: mivel nyújthat többet és jobbat az Origo, mint akármely más magyar médium. Uhrin Benedekkel aznap senki nem chatelt. A magyar média történetében eddig nem szakadt olyan próbatétel egyetlen szerkesztőségre sem, mint a szeptember 11-i terrortámadások információáradatának a lehetőségek szerinti leggyorsabb és legakkurátusabb feldolgozása és kezelése. A napi politikai és gazdasági híreket szerkesztő és író szakemberek számára az első megdöbbenés után egy pillanatra sem volt kétséges, hogy a New York-i és washingtoni terrorakciók új időszámítás kezdetét jelentik, hiszen az „amerikai életforma” szimbolikus központjainak lerombolása nagyobb hír és többet jelent, mint bármi más, ami az elmúlt években a szerkesztőségekbe befutott. Hogyan birkózott meg a magyar média azzal a hírsorozattal, amely nyitóakkordja lehet egy új metafizikai mutációnak, azaz egy olyan univerzális társadalmi, gazdasági és kulturális fordulatnak, amely globális és lokális szinten egyaránt gyökeresen és széleskörűen átformálja a világ társadalmi rendszereit? Felkészültek-e a magyar szerkesztők és újságírók, alkalmasak-e a honi újságírás struktúrái arra, hogy egy ekkora horderejű információlavinát a világ vezető hírszolgáltatóihoz hasonlóan, az angolszász sajtó követelményeinek megfelelően kezeljenek? Megvan-e a szakmai-technikai háttér, a tapasztalat, a rutin és nem utolsósorban a bőséges információforrás-hálózat a hazai szerkesztőségekben arra, hogy a fontos világpolitikai eseményeket nemcsak gyorsan és pontosan jutassák el a magyar közönséghez, de „le is fordítsák” a hazai viszonyokra, azaz közérthetően és világosan, korrekt háttérinformációkkal szolgáljanak a történések itthoni jelentőségét illetően? Bár a szeptember 11-én napvilágra került hírek tartalma nem választható el az egyes szerkesztőségi rendszerek működésétől és a különféle szerkesztői döntésektől, írásunk nem tartalomelemzés, és nem az a célja, hogy a különböző hírszolgáltatókat tempó és hírminőség szempontjából sorrendbe állítsa. Tanulmányunk inkább kiindulópontot jelenthet egy tartalomelemző cikk számára, mivel azt segít feltérképezni, miért jelent meg/hangzott el az egyes médiumokban az, ami megjelent/elhangzott, illetőleg miért szolgáltathatott az egyik médium gyorsabb, pontosabb és sokrétűbb információt, mint az akár ugyanolyan népszerű, ám eltérő szerkesztőségi/technikai háttérrel rendelkező másik. A szeptember 11-i események szerkesztői-újságírói feldolgozása – az, hogy konkrétan mi történt a szerkesztőségekben – rámutatott arra, hol és hogyan lehet javítani az információszerzés és hírszolgáltatás folyamatain a hazai médiában. A történtek megvilágították, hogy tudnak-e a magyar szerkesztőségek csapatként működni, hatékonyan és gyorsan híreket szolgáltatni egy esetleges hasonló jövőbeli krízishelyzetben. Az olyan jellegű hírekre, mint a szeptember 11-i támadássorozat, természetesen nem lehet felkészülni. A váratlan hírhelyzetek kezelésére azonban igen.1
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Terror Katona Éva: Metafizikai mutáció és a magyar újságírás. Mi történt a hazai szerkesztoségekben szeptember 11-én? Politika Svennik Hoyer: Média a harmadik évezred küszöbén Bajomi-Lázár Péter – Bajomi-Lázár Dávid: Szente Péter: Közszolgálat Alina Mungiu-Pippidi: Cinzia Padovani – Michael Tracey – Lustyik Katalin: A közszolgálati média helyzete Bajomi-Lázár Péter: BBC vagy RAI? A közszolgálati média jövője Oktatás Szíjártó Imre: A média tantárgy a magyar közoktatásban Új média Kumin Ferenc: Térkép Zöldi László: Marius Dragomir: Kritika Szilágyi-Gál Mihály: A kommunikáció mint az eltérő igények etikája Jenei Ágnes: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
