Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 tél – Politika rovat

Bajomi-Lázár Péter – Bajomi-Lázár Dávid

Újságírók és újságolvasók (1/6)

A közvélemény a magyarországi sajtóról

Menyire tarja a nagyközönség hitelesnek és tárgyilagosnak a magyar sajtót? Mennyire bízik az újságírókban? Mennyire tartja szabadnak a sajtót? És mennyire ért egyet a sajtó szakmai tisztességét kétségbe vonó politikai nyilatkozatokkal? A Sajtószabadság Központ felmérése ezekre a kérdésekre keresett választ a felnőtt lakosságot reprezentáló országos minta vizsgálatával.¹

Az elmúlt években vezető jobboldali és konzervatív politikusok többször bírálták a magyar újságírókat. Pintér Sándor belügyminiszter szerint egyes vezető újságírók szervezett bűnözők kocsijába ülnek be.² Kövér László, a Fidesz–MPP volt pártelnöke azt mondta, az újságírók utánpótlását ma is „öreg bolsi főszerkesztők” választják ki.³ Csurka István, a MIÉP elnöke tudni vélte: a magyar a sajtó hazudik és idegen érdekeket szolgál.⁴ Torgyán József volt agrárminiszter arról beszélt, hogy a sajtó „goebbelsi propagandához hasonló” eszközökkel igyekszik lejáratni személyét, és az ellene szerveződő sajtóhadjáratok mögött az SZDSZ áll.⁵ E bírálatok közös vonása, hogy nem egyes újságírók vagy sajtótermékek függetlenségét, hanem általában a sajtó egészének szakmai tisztességét vonják kétségbe. Azzal vádolják az újságírókat: nem a hiteles és objektív tájékoztatást szolgálják, hanem partikuláris érdekek – az alvilág, a kommunisták, a külföld, a liberálisok érdekei – vezérlik őket.

Kevesebbet tudunk arról, hogyan értékeli a magyar újságírók munkáját a nagyközönség. A kérdésfelvetést az is indokolja, hogy minden kutatás szerint politikailag nagyon megosztott a magyar társadalom. Ez alapján feltehetjük, hogy a nagyközönség egy része is elégedetlen az újságírók szakmai teljesítményével, vagyis a fent idézett és hasonló politikai nyilatkozatok sikerrel építenek az emberek egy részében a sajtóról egyébként is élő kedvezőtlen véleményekre.
Mennyire bízik tehát a nagyközönség az újságírókban? Mennyire tartja tárgyilagosnak és hitelesnek a lapok, a rádiók és a tévék hírrovatait? Menyire tartja fontosnak azt, hogy a sajtó szabad legyen? És mennyire tartja szabadnak a sajtót? A Sajtószabadság Központ ezekre a kérdésekre keresett választ. A Szonda Ipsostól megrendelt kutatás a 18 éven felüli népességet reprezentáló 1000 fős országos mintán készült, 2001 augusztusában, standardizált kérdőíves módszerrel, kiképzett országos kérdezőbiztosi hálózat bevonásával.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• A közvélemény a magyarországi sajtóról
• Hírforrások
• Tárgyilagosság és hitelesség
• Csonka kuratóriumok
• Véleményszabadság
• Sajtószabadság

Terror

Katona Éva:

Metafizikai mutáció és a magyar újságírás. Mi történt a hazai szerkesztoségekben szeptember 11-én?

Politika

Svennik Hoyer:

Média a harmadik évezred küszöbén

Bajomi-Lázár Péter – Bajomi-Lázár Dávid:

Újságírók és újságolvasók

Szente Péter:

Médiapolitikai vázlat

Közszolgálat

Alina Mungiu-Pippidi:

Államiból közszolgálatit

Cinzia Padovani – Michael Tracey – Lustyik Katalin:

A közszolgálati média helyzete

Bajomi-Lázár Péter:

BBC vagy RAI? A közszolgálati média jövője

Oktatás

Szíjártó Imre:

A média tantárgy a magyar közoktatásban

Új média

Kumin Ferenc:

Az online Baja

Térkép

Zöldi László:

A glokális sajtó

Marius Dragomir:

Jogi szájkosár a román sajtón

Kritika

Szilágyi-Gál Mihály:

A kommunikáció mint az eltérő igények etikája

Jenei Ágnes:

Ellentmondások az olasz médiában: a törékeny rendszer