Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2001 tél – Oktatás rovat

Szíjártó Imre

A média tantárgy a magyar közoktatásban (1/3)

Az alábbi tanulmányban a mediális kommunikációval foglalkozó tantárgyak történeti gyökereit igyekszünk felkutatni azzal a szándékkal, hogy megértsük a magyar médiaoktatás jelenlegi állapotáig vezető folyamatokat. Noha a kezdetben filmoktatásnak nevezett tantervi blokk szinte egyidős magával a filmmel, a dolgozat kiindulási pontja 1960, amikor az első dokumentumok megjelentek a témáról, majd a filmesztétika a közoktatás részévé vált. Az anyaggyűjtést a 2000-ben megjelent Kerettantervvel zártuk le. A nemzetközi médiaoktatási tendenciák összegzése és a magyar fejlődés leírása mellett a dolgozat fő célja a magyar modell értelmezése.

Bevezetés

A tömegmédia termékeivel nem felnőttként találkozunk először. Ezért az iskolának mint szocializációs tényezőnek nagy figyelmet kell fordítania arra, hogy a tanulókat a média használatára és értésére nevelje. Ez egyfelől azért tűnik nehéz feladatnak, mert több területen hiányoznak azok az alapkutatások, amelyekre az iskolai tananyagokat mint kiérlelt tudáselemeket építeni lehetne, másfelől ezek a tartalmak alig „iskolásíthatók”, mert egyszerűen ellenállnak a didaktikai szándékú rendszerezésnek. Ráadásul mintha a mai iskolától idegen készségekről lenne szó, amelyek hihetetlenül gyorsan változó ismeretanyaghoz kapcsolódnak. Kell tehát egy új tantárgy, amelynek a legtágabb elnevezése ez lehetne: elektronikus környezetismeret.
Ebben a tanulmányban ennek a korszerű és nagyon szükséges tantárgynak a történeti gyökereit igyekszünk felkutatni azzal a szándékkal, hogy megértsük azokat a folyamatokat, amelyek a magyar médiaoktatás jelenlegi állapotáig elvezettek.
Ha a kezdeteket vizsgáljuk, nem beszélhetünk médiaismeretről, hiszen könnyen belátható, hogy valódi médiakultúrával sem rendelkeztünk. Kezdetben volt a filmesztétika a maga elitista megközelítésével és az irodalomból kölcsönzött fogalomkészletével. Mégis azt kell mondanunk, hogy ez a tantárgykezdemény a mai médiaoktatás elődje – az alábbiakban részletesen szó lesz erről. Noha a filmoktatás szinte egyidős magával a filmmel, a mi kiindulási pontunk 1960, amikor az első dokumentumok megjelentek a témáról, majd a filmesztétika a tanterv részévé vált. Jelen összefoglalás anyaggyűjtését a 2000-ben megjelent Kerettantervvel zártuk le. Ez utóbbival csak annyiban foglalkozunk, amennyiben feltehetőleg bizonyos ideig meghatározza az oktatást, de az iskolai munkára gyakorolt hatásának elemzéséhez távlatra és tapasztalatokra van szükség. Érdeklődésünket ezúttal a közoktatásra összpontosítjuk, benne egyrészt a rendszerszerű, központi intézkedésekkel és tantervvel megjelenő programokra, másrészt a folyamatosan jelenlevő egyedi megoldásokra, amelyek mindig szoros kapcsolatban álltak az előzőkkel. A dolgozat egészében a mozgóképoktatás fogalmát úgy értelmezzük, mint magáról a mozgóképről való tanítást-tanulást.

Nem foglalkozunk tehát azokkal a pedagógiai elképzelésekkel, amelyek a mozgóképet szemléltetőeszközként fogják fel a legkülönbözőbb nevelési célok elérése érdekében. Dolgozatunkban a mozgókép az oktatás tartalmaként, nem pedig segédanyagként szerepel.
Tanulmányunk a kultúra egy sajátos szeletének az iskolában való megjelenésével foglalkozik. Arra keressük a választ, hogy a fentiekben megjelölt időszakban miként változott a tantárgy jellege és anyaga, a téma hogyan illeszkedett be az oktatás egészébe.
A filmesztétikától a médiaismeretig végigkövethető, különféle elnevezésekkel és tartalmakkal megjelenő tantervi blokkot a dolgozatban a mozgóképoktatás névvel jelöljük – ezt az összefoglalónak szánt elnevezést használjuk a dolog számos változatára. Az elnevezés megmutatja azt, ami valamennyi kezdeményezésben közös: a filmmel, az audiovizuális eszközöket igénybe vevő közlési eszközökkel, valamint a legtágabb értelemben vett kommunikációval foglalkozó tárgy(ak) sorsát követjük végig.

A címben foglalt médiaoktatás tehát egyszerre jelöl szűkebb és tágabb területet annál, amit a tanulmányban ténylegesen vizsgálunk. Ez vonatkozik a nemzetközi és a magyar helyzetre is: egyfelől többször említjük majd, hogy a hasonló pedagógiai programok bizonyos időszakokban kizárólag a filmet tárgyalták, továbbá számos program nem érinti a média világának több lényeges vonatkozását. Másfelől vannak olyan programok is, amelyek általános kommunikációelméleti alapozásúak, és a tömegmédiumokat csupán a közlés egyik eszközének tekintik.

Reményeink szerint azonban nem csupán a mozgóképoktatás pályája rajzolódik ki a szövegünkben, hiszen a pedagógiai innovációk sorsának, az oktatás tartalmi fejlesztésének, végső soron a társadalmi modernizáció folyamatának a kérdéseire kell majd kitérnünk. Éppen ez tűnik a téma legizgalmasabb vetületének. Hogyan alakulhat át a társadalom egyik részrendszerének, az oktatásnak a képe más, az iskolán kívüli folyamatok hatására? Honnan indulnak el a modernizációs törekvések? Melyek azok a politikai akaratok, amelyek ezeket a folyamatokat serkentik, és melyek azok, amelyek fékezik? Mi a szerepe mindebben az oktatásirányításnak, a helyi hatalom szerveinek és magának az iskolának mint intézménynek? Ezek a legfontosabb kérdések, amelyeket fel kell tennünk. Megpróbáljuk továbbá leírni az oktatás legfontosabb szereplőinek – a pedagógusoknak és a tanulóknak – a megújulási folyamatokban elfoglalt helyét.

Az alábbiakban sajátos tantárgytörténet rajzolódik ki, annak törekvéseink szerint számos előfeltevésével és következtetésével. Az időrendet mint szemléleti módot és mint az anyag elrendezésének elvét a dolgozatban kétszer is érvényesítjük: a hazai és a nemzetközi folyamatok megrajzolásakor. Az elemzés fő célja a magyar modell értelmezése. A történeti metszetekben végzett kutatásokat a jelen megértésének szándékával használjuk, tehát szövegünknek van egy szinkron vonulata is.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• A mozgóképoktatás a világban: nemzetközi kitekintés
• Mozgóképoktatás Magyarországon: a kezdetektől a kerettantervekig
• Felhasznált irodalom

Terror

Katona Éva:

Metafizikai mutáció és a magyar újságírás. Mi történt a hazai szerkesztoségekben szeptember 11-én?

Politika

Svennik Hoyer:

Média a harmadik évezred küszöbén

Bajomi-Lázár Péter – Bajomi-Lázár Dávid:

Újságírók és újságolvasók

Szente Péter:

Médiapolitikai vázlat

Közszolgálat

Alina Mungiu-Pippidi:

Államiból közszolgálatit

Cinzia Padovani – Michael Tracey – Lustyik Katalin:

A közszolgálati média helyzete

Bajomi-Lázár Péter:

BBC vagy RAI? A közszolgálati média jövője

Oktatás

Szíjártó Imre:

A média tantárgy a magyar közoktatásban

Új média

Kumin Ferenc:

Az online Baja

Térkép

Zöldi László:

A glokális sajtó

Marius Dragomir:

Jogi szájkosár a román sajtón

Kritika

Szilágyi-Gál Mihály:

A kommunikáció mint az eltérő igények etikája

Jenei Ágnes:

Ellentmondások az olasz médiában: a törékeny rendszer