Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2002 tavasz – Új média rovat

Dessewffy Tibor

Az információs társadalom lehetőségei Magyarországon (1/8)

Vajon megváltozik-e a magyarok pesszimizmusa és életszemlélete az információs társadalom jótéteményei következtében? Az alábbi írás erre a kérdésre keres választ, áttekintve a digitális forradalom magyarországi eredményeit, majd összevetve az információs kor info-optimista és info-pesszimista vízióját.

Bevezetés

Bruno Latour szerint hosszú ideig a „laboratórium” fogalma volt a társadalomtudomány legfőbb módszertani illúziója (Latour 1993). Az elképzelést a társadalomtudósok a természettudománytól kölcsönözték; eszerint a társadalmi események tökéletesen modellálhatóak olyan kontroll-helyzetekkel, amelyekben a független változók megváltozásának mérése pontos információt ad a kérdéses tárgyról. Az elmúlt évtizedekben ez a pozitivista megközelítés tarthatatlannak bizonyult, mert a valóság csak nagyon ritkán volt megragadható a változók szűk és steril definíciói és a közöttük fennálló állítólagos alkalmi kapcsolatok által. Komplex társadalmunk – és ami azt illeti, bármilyen társadalom – aligha jellemezhető néhány független változó kiválasztásával és hatásaik megmérésével. Nagy társadalmi változások idején mégis azt látjuk, hogy a laboratórium pozitivista fogalma, ha kutatási módszerként nem is, de metaforaként újra életre kel. Így aztán a közép-kelet-európai államszocialista rendszerek széthullását követően gyakran olvashatunk a „demokráciába való átmenet” vagy a „kialakuló piacgazdaságo”; laboratóriumairól.

Az elmúlt tíz évben kétségkívül jelentős változások történtek ezekben a „laboratóriumokban”. Mégis, anélkül hogy vitatnánk e változások jelentőségét, a társadalomtudósok számára a változatlanság is érdekes lehet. Számos egyéb jelenség mellett változatlan maradt például a jól ismert magyar pesszimizmus. Összehasonlító értékelemzések szerint a magyarok „jó érzés” indexe – hasonlóan más posztkommunista országok állampolgáraiéhoz – feltűnően alacsony (Indlehart 2000). Ezeknek az eredményeknek van néhány érdekes implikációjuk. A fogyasztói korban élve nem tűnik különösebben meglepőnek, hogy a legmagasabb GDP-vel rendelkező országokat találjuk az elégedettségi lista élén. Annál elgondolkodtatóbb azonban, hogy az olyan országokban, mint Nigéria vagy India, ahol GDP jóval alacsonyabb, az emberek sokkal elégedettebbek az életükkel. Ugyanakkor az elmúlt két évtized magyarországi adatai azt mutatják, hogy a forradalmi politikai és gazdasági változások ellenére az emberek negatív gondolkodásmódja, pesszimista alapállása változatlan maradt.

Ezt a magasan kvalifikált és jól konzervált pesszimizmust az utóbbi időben újabb kihívások érték. Talán kedves a laboratórium-metafora követői számára, hogy a gazdasági és politikai változások után a változás szirénhangjai egy harmadik fontos társadalmi tényező környékéről, mégpedig a technológiai fejlődés területéről származnak.

Azt mondják, hogy a különös tautológiaként „infokommunikációnak” elkeresztelt jelenségkör megváltoztatja körülöttünk a világot. Amint ezt gyakran hallhatjuk, az új digitális kor nagy lehetőségeket rejt a magyarok számára. Kétségtelen, hogy a 2000. esztendő áttörés volt e tekintetben is. A nagy politikai pártok, kidolgozva a maguk „információs társadalmi útikönyvét”, azon kezdtek el versengeni a nyilvánosságban, hogy melyikük lesz képes magához kötni az információs forradalom ügyét. A Digitális Szakadék áthidalása egyik pillanatról a másikra nemzeti üggyé vált, és a vita egyetlen résztvevője sem fukarkodott a fényes és vidám színek használatával a Bátor Új Digitális Jövő freskójának megfestésekor. Ebben az évben a kormány független kormánybiztosságot alapított, míg a szocialisták és a szabad demokraták az Információs Társadalom fontosságát hangsúlyozták hosszú távú stratégiáikban.

Mindezek ellenére a magyar társadalom meglehetősen szkeptikusnak látszik a változások eme új hullámait illetően. Az emberek nem érzik szükségét annak, hogy „kapcsolódjanak” a világhálóra...A World Internet Project magyar eredményei azt mutatják, hogy 2001-ben a társadalomnak cask két százaléka tartja „nagyon valószínűnek” és további nyolc százaléka gondolja „valószínűnek”, hogy a következő évben használni kezdi az internetet. Igaz, az internet-penetráció ebben az, évben a népesség 17 százalékát fedte le, de még mindig csak a háztartások kevesebb mint ötszázalékának van internet-hozzáférése. Ráadásul a digitális növekedés üteme nem nőtt jelentősen az elmúlt években (Dessewffy & Fábián 2001).

Apátiánk ellenére az Információs Társadalom Magyarországon ugyanolyan aktuális téma, mint bárhol másutt Európában. Ez az ambiciózus politikai diskurzus, a piaci folyamatok és a kormányzati intézkedések által megnyíló lehetőségek következménye.

Vajon megváltozik-e a magyarok pesszimizmusa és életszemlélete az információs társadalom jótéteményei következtében? Mielőtt állást foglalnék ebben a kérdésben, szeretném röviden összegezni a digitális forradalom magyarországi eredményeit azért, hogy láthassuk, mi támasztja alá az optimista szakértők és politikusok vélekedéseit. Ezután megpróbálom vázolni azokat a jellegzetességeket, amelyek különösen érvényesek Magyarországra. Ugyanis vannak ilyenek a Digitális Univerzum sokat hangoztatott egyetemes szabadsága és egyetemleges lehetőségei ellenére. Végül a magyarországi pesszimizmus átalakulásával foglalkozom. Paradox módon ennek a lokális kérdésnek a megválaszolásához a Digitális Szakadék általános problémáját kell megvizsgálnunk.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.