Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2003 tavasz – Új média rovat

Zizi Papacharissi

A virtuális szféra (1/7)

Az internet mint a társadalmi nyilvánosság tere 1

Az internet és a hozzá kapcsolódó technológiák a társadalmi nyilvánosság megújulását ígérik. Ezek a technológiák azonban több szempontból egyszerre csökkentik és növelik is ezt a lehetőséget. Egyrészt az internetalapú technológiák adattárolási és visszakeresési tulajdonságai másképp elérhetetlen információkkal látják el a politikai viták résztvevőit, ugyanakkor a virtuális szféra reprezentatív jellegét csökkentik az információ-hozzáférés és az új médiához szükséges írástudás terén jelentkező egyenlőtlenségek. Másrészt az internetalapú technológiák lehetővé teszik, hogy a Föld távoli pontjain élők is politikai vitát folytassanak egymással, ugyanakkor gyakran fragmentálják a politikai diskurzust. Harmadrészt a globális kapitalizmus mintáit ismerve lehetséges, hogy az internetalapú technológiák inkább a jelenlegi politikai kultúrákhoz fognak alkalmazkodni, ahelyett hogy újat alakítanának ki. Az internet és a hozzá kapcsolódó technológiák nyilvános teret hoztak létre a politikai témájú beszélgetésre. Azonban az, hogy ez a nyilvános tér továbbfejlődik-e nyilvános szférává, nem a technológián múlik.

Bevezetés

Az új média technológiáit körülvevő utópikus retorika a posztindusztriális társadalom további demokratizálódását ígéri. Az internet és a hozzá kapcsolódó technológiák megnövelhetik a személyes kifejezés terét, és polgári aktivitásra sarkallhatnak (például Bell 1981; Rheingold 1993; Kling 1996; Negroponte 1998). Az új technológiák információt és olyan eszközöket kínálnak, amelyek fokozhatják a közönség részvételét a társadalmi és a politikai színtéren. Az online politikai csoportok és az online aktivizmus robbanásszerű növekedése egyértelműen az internet politikai felhasználására utal (Bowen 1996; Browning 1996). A kíbertér hívei azt ígérik, hogy az online diskurzus növelni fogja a politikai részvételt, és utat tör egy demokratikus utópia felé. Szerintük a társadalmi nyilvánosság – akadémikusok, politikai szereplők és más közszereplők által gyakran fájlalt – állítólagos hanyatlását az internet és a hozzá kapcsolódó technológiák demokratizáló hatásai fogják megállítani. Ezzel szemben a szkeptikusok arra figyelmeztetnek, hogy az új technológiák távolról sem garantálják a nyilvánosság megújítását, hiszen nem mindenki számára elérhetőek, s gyakran fragmentált, értelmetlen, indulatos vitákat gerjesztenek. Ez az írás azt vizsgálja, hogy az internet politikai használata hogyan hat a társadalmi nyilvánosságra. Vajon alternatívát jelent-e a kíbertér a nyilvánosság számára? Megnöveli, zsugorítja vagy éppen figyelmen kívül hagyja azt?

Fontos eldönteni, hogy az internet és a hozzá kapcsolódó technológiák valóban forradalmasítják-e a politikai szférát vagy pedig alkalmazkodnak a jelenlegi helyzethez, különösen most, amikor az emberek politikai aktivitása csökken, viszont a politikát illető cinizmusa egyre nő (Patterson 1993, 1996; Cappella & Jamieson 1996, 1997; Fallows 1996). Vajon ezek a technológiák növelik-e politikai lehetőségeinket vagy korlátozni fogják a demokráciát, esetleg valamennyire mindkét hatás érvényesülni fog? 2 Ennek megértéséhez elsősorban a nyilvánosság fogalmát és az azt körülvevő ideológiai diskurzust kell megvizsgálni.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.