   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2003 ősz – Új média rovat A web és a webes újságírás típusai (1/7)Az internet – különösen annak grafikus felülete, a world wide web – világszerte nagy hatást gyakorolt az információs társadalmak minden rétegére. Ma már azt is felmérhetjük, hogy az újságírás online változata hogyan befolyásolta az újságírást mint szakmát és mint kultúrát. Ez a tanulmány az online újságírás négy típusát különbözteti meg, és az online publikálás legfontosabb tulajdonságai – a hipertextualitás, az interaktivitás, a multimedialitás – szempontjából vizsgálja őket. Azt tárgyalja, hogy az online újságírás e típusai jelenleg, illetve potenciálisan hogyan hatnak az újságírásnak a demokratikus országokban bevett értelmezéseire. Azt állítja, hogy egyes online jellegzetességek alkalmazása nemcsak a webes újságírás minőségére van hatással: e jellegzetességek a professzionális újságírás egészét befolyásolják.1 1. Bevezetés A CERN2 1991-ben vezette be a world wide web (WWW) szabványát. 2001-ben az amerikai Editor & Publisher Interactive (E&P) már majdnem 14 ezer online hírpublikációból álló listát állított össze a világ minden tájáról. Ezért joggal mondhatjuk, hogy az online újságírás első évtizedének a végére értünk (Carlson, 2001; Medialinks, 2001)3. Pryor (2002) ezt a korszakot az online újságírás „második hullámának” nevezi, amely az elektronikus publikálási kísérletezések 1982–92 közötti első hullámát követte. Az elmúlt mintegy tíz évben nemcsak több ezer, a sajtó fősodrába tartozó hírmédium indította el (és közülük azóta sok szüntette meg) saját weblapját, hanem egyéni felhasználók milliói és különféle érdekcsoportok is használták az internetet saját híreik közzétételére (jóllehet az E&P-hez hasonló mainstream adatbázisok ezeket az oldalakat nem archiválják). Ezzel összhangban számtalan üzleti és tudományos kiadvány foglalkozott részletesen az újságírás online változatával. Egyre szaporodnak az online (másként: elektronikus, digitális, bedrótozott) hírmédia valamely aspektusával kapcsolatos tudományos kézikönyvek és elméletek – különösen sok figyelmet szentelve a felhasználók körében újonnan kialakuló attitűdöknek, képességeknek és kompetenciáknak (lásd például Cooper, 1998; Deuze, 1998, 2001; Kawamoto, 1998; Singer, 1998; Pavlik, 1999; Kopper et al., 2000; Neuberger, 2000). Úgy tűnik azonban, hogy valami hiányzik: mindeddig nem született tömör összefoglaló arról, hogy a WWW első évtizede alatt az online újságírásnak milyen fajtái alakultak ki, hogy ezek az újságírástípusok hogyan használják ki az internet által kínált lehetőségeket, s hogy a tapasztalatok miként épülhetnek be a szélesebb szakmába, az újságírói tanulmányokba és az újságírói vagy hírkultúráról alkotott elképzelésekbe. Tanulmányomban ezeket a kérdéseket elméleti síkon tárgyalom, felhasználva a szakirodalmat, az új média szakértőivel és online újságírókkal Európában és az Egyesült Államokban készült interjúimat, valamint a következő online szakmai publikációk elemzéseit: az amerikai Online Journalism Review, az Editor & Publisher Interactive, beleértve az Online News levelezőlistát is; a brit dotJournalism; a holland internetjournalist.nl, a Planet Multimedia; a német Onlinejournalismus.de; valamint az egész Európát lefedő Europmedia.net4. Minthogy ez a dolgozat inkább áttekintés, mint kutatási beszámoló, a konkrét adatokra mások munkái alapján fogok utalni. Ami a szakirodalmat illeti, különösen nagy figyelmet fordítok a kézikönyvekre és a témáról készült összefoglalókra, minthogy ezek az online újságírás „művelése” és „tanulmányozása” közben felmerült problémák teljes körét igyekeznek feltárni (a témáról készült, jegyzetekkel ellátott összefoglalók és kézikönyvek közül lásd például Callahan, 1998; Altmeppen et al., 2000; McGuire et al., 2000; De Wolk, 2001; Hall, 2001; Jager & Van Twisk, 2001; Pavlik, 2001; Reddick & King, 2001; Meier, 2002; Ward, 2002)5. Amint jeleztem, tanulmányom két fő részből áll. Először az online újságírás négy olyan típusát vizsgálom meg, amely – a tisztán szerkesztett tartalomtól a nyilvános összekapcsolhatóságra épülő weblapokig – egy dimenzió mentén helyezkedik el (Odlyzko, 2001). A négy típust a következők alkotják: (1) mainstream híroldalak, (2) index- és katalógusoldalak (3) meta- és véleményoldalak, valamint (4) véleménnyilvánításra és vitára épülő oldalak. Az online újságírás e négy típusát az online környezetben levő média meghatározó tulajdonságai – a hipertextualitás, az interaktivitás és a multimedialitás (Newhagen & Rafaeli, 1996; Bardoel & Deuze, 2001) – kontextusában elemzem. Tanulmányom második felében azt próbálom felbecsülni, hogy az újságírás új típusai milyen hatást gyakorolnak a létező újságírói kultúrákra a nyugati demokráciákban, ahol az újságírás lényegében azonos körülmények között vált szakmává (Deuze, 2002).
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Kisebbség Mátay Mónika: Egy prostituált lemészárlása: a Város, a Nő és a Bűnöző Margit Patrícia: Vicsek Lilla: Beszélgetések a prostitúcióról Új média Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai Dányi Endre – Altorjai Szilvia: A kritikus tömeg és a kritikusok tömege Bayer Judit, dr.: Személyiségijog-sértések kontra szólásszabadság a neten: eltávolítás vagy válaszadás? Gyakorlat Kardos Zoltán: Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16. Támogatónk
A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||
