Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2004 tavasz – Kisebbség rovat

Hammer Ferenc

Közbeszéd és társadalmi igazságosság (1/7)

A Fókusz szegénységábrázolása

„Akár a kockázati társadalomról beszélünk, akár a hálózati kapitalizmusról vagy
társadalmi mozgalmak által megnevezett problémákról, a szimbolikus veszélyeztetés és kirekesztés fogalmai minden esetben központi szerepet játszanak. A megnevezés, a jelentések létrehozása és az információs folyamat ellenőrzése fölötti hatalom
a jelenlegi társadalmakban egyike a legfőbb strukturális elkülönülési elveknek.”

Nick Stevenson (2001: 2)

Az elmúlt jó fél évtizedben a duális médiarendszerrel kapcsolatos közbeszédben az átalakuló televíziózás számos fejleményét az RTL Klub Fókusz című magazinjának példája segítségével szokták illusztrálni a megszólalók. A Fókusz volt az iskolapéldája a televíziós szakmában zajló generációváltásnak, a szórakoztató kereskedelmi tévézés hatalomátvételének, avagy a szenzációkra összpontosító műsorkészítésnek. E megkülönböztetett figyelem számos oka közül az egyik az, hogy a produkció lassan hét éve egyike a legnézettebb műsoroknak. Egy, a közeljövőben megjelenő, a Fókusz szegénységábrázolásával foglalkozó monográfiában elemzem a riportok absztrakt-képi, illetve tematikus jellegzetességeit, fogadtatásuk bizonyos sajátosságait, továbbá, hogy általában milyen jellegű kapcsolat fűzi össze a szegénység képeit a szegénység tényeivel a társadalomban¹. Az alábbiakban e munka egy fejezete olvasható, amelyben a Fókusz riportjaiban bemutatott képeket és a hozzájuk kapcsolódó szövegeket elemzem.²

A jelentések értelme

Az alábbiakban azt vizsgálom, hogy a Fókusz szegénységriportjaiban milyen képek és narratívák révén ismerheti meg a néző a riportalany történetét. A riportok képi-narratív utalásainak természete – azaz hogy a riport képei mit jelentenek – mint elemzési pont esetében e fönti megszorítás sokszorosan érvényes, hiszen egy kép vagy megnyilatkozás értelme kizárólag más jelentésekkel kölcsönhatásban, illetve kontextusok és narratívák révén tárul fel. Ez az elméleti-kvalitatív jellegű probléma ráadásul kiegészül egy mennyiségi tényezővel is, ugyanis a Fókusz-riportok szerkesztési vezérlőelve az, hogy minél gyorsabban kell minél több dolgot megmutatni. E két tényező azt eredményezi, hogy a Fókusz-képek teljességét elemezni kívánó, gyakoriságokra és eloszlásokra összpontosító, ugyanakkor a „jelentéseket” egyértelműen rögzítő módszertan szerintem egyszerűen elképzelhetetlen. Ezért azt a módszert választottam, hogy a szövegben, illetve a riportok összességét tekintve megvizsgálok néhány empirikusan megközelíthető, különféle típusokat megjelenítő motívumot. A szöveg ily módon történő értékelésével nyert adatok, illetve összefüggések mentén megvalósuló mintázatok kölcsönhatása alapján fogalmazok meg következtetéseket arról, hogy a képek és a narratívák különféle jelentései hogyan állnak össze a szöveg értelmévé. Valamelyest megelőlegezve az elemzés konklúzióját, annyit elárulhatok, hogy a szöveg „értelmének” igen nagy részét az teszi ki, hogy miként jön létre ez a bizonyos értelem.³

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• „Az, ami van”
• A szegénységriport mint reprezentációs folyamat
• „Isten hangja” kontra tanúságtétel
• A szereplők képe és szavai
• A Fókuszban a test
• Irodalom

Kisebbség

Hammer Ferenc:

Közbeszéd és társadalmi igazságosság

Messing Vera:

Süketek beszéde

Barát Erzsébet, Dr. – Pataki Kinga – Pócs Kata Rita:

Gyűlölködni szabad (?)

Piac

Juhász Gábor:

A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003

Urbán Ágnes:

A magyarországi televíziós piac stabilizálódása

Történelem

Takács Róbert:

A polgári sajtó, a koalíciós időszak és a személyi kultusz újságírásának reprezentációja a Kádár-korszakban

Európa

Hegedűs István:

Csatlakozás, népszavazás, alkotmányozás, európai választások

Jog

Szente Péter:

Vita egy új médiatörvény-koncepcióról II.

Térkép

Alex Lupis:

Haladás házi őrizetben