Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2004 tavasz – Kisebbség rovat

Messing Vera

Süketek beszéde (1/7)

A jászladányi iskolaügy kapcsán kialakult sajtódiskurzus
kvalitatív elemzése

Az alábbiakban olvasható tanulmány egy nagy lélegzetű kutatássorozat¹ részlete. A magyarországi romák társadalmi, gazdasági és politikai helyzetét, politikai és jogi emancipációját feltérképező kutatássorozat egyik fejezete a romák médiabemutatásával foglalkozott. Ezen belül vizsgáltuk egy interetnikus konfliktus sajtómegjelenését abban a reményben, hogy adalékokkal szolgál arról, miként befolyásolhatja a média a társadalom interetnikus viszonyait. Az elemzés két részből állt. Az első a konfliktus két évének teljes sajtóbemutatását vizsgálta kódutasításon alapuló tematikus kvantitatív tartalomelemzés segítségével. A második kvalitatív jellegű elemzés a konfliktus egy része, az iskolavita kapcsán kialakult sajtódiskurzus elemzését tartalmazza. A következőkben az utóbbi tanulmányt közöljük.

1. Az iskolavita dióhéjban

Jászladányban évek óta húzódó és egyre jobban elmérgesedő vita zajlott a kisebbségi és a többségi önkormányzatok között. E konfliktusnak számos fejezete volt 2000 eleje óta, hogy csak a legismertebbeket említsem: a település szélén, a romák házai mellett található illegális szemétlerakó rendezetlensége, a rejtélyes „csuklyás” támadások sorozata, a közösséget sújtó építési tilalom bevezetése. Ebben a közegben történt, hogy az iskolások egyre nagyobb mértékű elvándorlása miatt aggódó városvezetés 2000 elején elhatározta: létrehoz(at) egy alapítványi magániskolát. Az új iskolába a „komolyan tanulni vágyó és a házirendet betartó” diákok évi 25–30 ezer forintos tandíj ellenében iratkozhattak be. A cigány kisebbségi önkormányzat az ötlet ellen a kezdetektől fogva tiltakozott, mert amögött a roma gyerekek szegregációjának motívumát sejtette. Az önkormányzat figyelmét az ombudsman és a Közigazgatási Hivatal is felhívta arra, hogy minden, iskolával kapcsolatos döntéshez a kisebbségi önkormányzat véleményét is ki kell kérni, mivel az önkormányzati iskola alapító okirata és az igényelt állami támogatás szerint kisebbségi oktatást folytat. Az önkormányzat ennek ellenére nem kérte a kisebbségi testület egyetértését, hanem bérbe adta (2 évre egymillió, vagyis havi 41 600 forintért, amely a rezsiköltséget is tartalmazza) az önkormányzati iskola újonnan épült és jól felszerelt épületének azt a szárnyát, amely a nyelvi és kémiai laboroknak és a tornacsarnoknak is helyet ad. Az önkormányzati iskolának meghagyta az épület kisebb részét, valamint a régi, az új épülettől és a központtól távol fekvő és lerobbant iskolaépületet.

A jegyző a jogi aggályok ellenére kiadta a működési engedélyt. A kisebbségi önkormányzat elnöke folyamatosan tiltakozott, de a polgármester nem állt szóba vele, az ügyben eredménytelenül próbált békíteni az ombudsman, a köztársasági elnök és az oktatási miniszter is. A Megyei Közigazgatási Hivatal augusztus végén felülbírálta a jegyzői határozatot, arra hivatkozva, hogy a kisebbségi önkormányzat beleegyezése nélkül törvénysértő a bérbeadás, majd az iskolakezdéssel egy időben visszavonta az alapítványi iskola működési engedélyét. Ennek megfelelően az Oktatási Minisztérium (OM) is megtagadta a regisztrációhoz és az állami támogatáshoz szükséges azonosítószám megadását. Ezután az iskola felfüggesztette tevékenységét, a szülők különböző demonstrációkon tiltakoztak, a gyerekeket és a tanárokat pedig visszavette az önkormányzati iskola változatlan osztálybontásban. A hivatali és jogi vita mellett azonban a tartalmi ellentét mégis az, hogy a jászladányi önkormányzat intézkedésének következményeképp létrejött a – nem teljes körű – etnikai szegregáció: az alapítványnak bérbeadott modern infrastruktúrájú iskolában a roma gyerekek aránya tíz százalék körüli, míg a leromlott állapotú és infrastrukturálisan hiányos önkormányzati iskolában 80 százalékos.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Az iskolavita dióhéjban
• A kvantitatív tematikus sajtóelemzés
• Sajtódiskurzus az iskolaügyről
• A Magyar Hírlap diskurzusa
• A jobboldali lapok diskurzusa
• Érzelmi keretezések a jobboldali lapokban
• Következtetések

Kisebbség

Hammer Ferenc:

Közbeszéd és társadalmi igazságosság

Messing Vera:

Süketek beszéde

Barát Erzsébet, Dr. – Pataki Kinga – Pócs Kata Rita:

Gyűlölködni szabad (?)

Piac

Juhász Gábor:

A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003

Urbán Ágnes:

A magyarországi televíziós piac stabilizálódása

Történelem

Takács Róbert:

A polgári sajtó, a koalíciós időszak és a személyi kultusz újságírásának reprezentációja a Kádár-korszakban

Európa

Hegedűs István:

Csatlakozás, népszavazás, alkotmányozás, európai választások

Jog

Szente Péter:

Vita egy új médiatörvény-koncepcióról II.

Térkép

Alex Lupis:

Haladás házi őrizetben