Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2004 tavasz – Piac rovat

Urbán Ágnes

A magyarországi televíziós piac stabilizálódása (1/7)

Az alábbi írás a magyarországi televíziós piac szerkezetét, az elmúlt években kirajzolódó tendenciákat mutatja be. A csatornaszámnak az 1990-es évek folyamán tapasztalt megsokszorozódása, a kábeles és a műholdas műsorterjesztési technológiák terjedése, vagyis a sokcsatornás televíziós modell kialakulása nálunk is mélyreható változásokat okozott a piaci szerkezetben. A változások dinamizmusa azóta csökkent, de a fogyasztási szokások átalakulása ma is folyik. A televíziónézésre fordított idő – ha lassuló ütemben is – még mindig emelkedik, ezen belül is egyre nagyobb részt követelnek maguknak a kábelcsatornák. Ezek a főleg szakosodott kínálatot nyújtó műsorszolgáltatók egyre inkább fragmentálják a közönséget, a tömegigény helyett szűkebb nézői szegmensek keresletét elégítve ki. Az új műsorterjesztési technológiák terjedése is szükséges ahhoz, hogy ezek a csatornák mind több háztartásba eljutva jelentős szeletet hasítsanak ki a televíziós piacból.

Az elmúlt másfél évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül a magyarországi televíziós piac, a két csatornára korlátozódó szegényes kínálat helyébe versenypiac lépett.¹ Az új struktúra megfelel a fejlett európai országokban kialakult úgynevezett sokcsatornás modellnek, a különbség csupán annyi, hogy míg máshol ez hosszú, szerves fejlődés során alakult ki, addig nálunk egy gyorsan lezajló, radikális változásokat hozó folyamat volt. Nemcsak a műsorszolgáltatói (tehát a tartalmat előállító), hanem a műsorterjesztői oldalon is jelentős fejlődés ment végbe, mindenféle szempontból nagyobb választási lehetőséget biztosítva ezzel a fogyasztóknak.

A változások jelentős hatással voltak a nézői szokásokra: az 1990-es évek közepe óta megnőtt a televíziónézésre fordított idő (lásd az 1. ábrát). Az átlag mögött – mint mindig – nagy egyéni eltérések állnak, a szociodemográfiai meghatározottság, az életkörülmények és az életmód nagyban befolyásolja a televíziós fogyasztást (Zelenay, 2003). Az átlagos tévénézési idő növekedését kísérő összetett társadalmi folyamatok elemzése nem része ennek az írásnak, biztosra vehető azonban, hogy a növekedésben a csatornák számának megsokszorozódása, a kínálat bővülése is fontos szerepet játszott.

1. ábra:A televíziónézésre fordított idő napi átlaga (perc)
Forrás: AGB Hungary

A sokcsatornás modell lényege, hogy egyszerre sok szereplő van jelen a piacon, a hagyományos földfelszíni műsorszórás mellett új terjesztési technológiák (műhold, kábel) is elterjednek, megjelennek a szakosodott csatornák, és a piac egyre inkább fragmentálódik (Gálik, 2003). Ma már elmondható, hogy ezek a jelenségek Magyarországra is jellemzőek, de éppen a változások sebessége miatt ennek a piacnak van néhány olyan sajátossága is, amely markánsan megkülönbözteti a többi országtól. Érdemes tehát áttekinteni, hogy az országos kereskedelmi televíziók megjelenése után hét évvel, aránylag stabilizálódott viszonyok mellett milyen jellemzőkkel bír az ország televíziós piaca.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Bevezetés
• Közszolgálati televíziózás
• Országos kereskedelmi televíziók
• Kábelcsatornák
• A műsorterjesztés piaca
• Mit hoz a jövő?
• Irodalom

Kisebbség

Hammer Ferenc:

Közbeszéd és társadalmi igazságosság

Messing Vera:

Süketek beszéde

Barát Erzsébet, Dr. – Pataki Kinga – Pócs Kata Rita:

Gyűlölködni szabad (?)

Piac

Juhász Gábor:

A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003

Urbán Ágnes:

A magyarországi televíziós piac stabilizálódása

Történelem

Takács Róbert:

A polgári sajtó, a koalíciós időszak és a személyi kultusz újságírásának reprezentációja a Kádár-korszakban

Európa

Hegedűs István:

Csatlakozás, népszavazás, alkotmányozás, európai választások

Jog

Szente Péter:

Vita egy új médiatörvény-koncepcióról II.

Térkép

Alex Lupis:

Haladás házi őrizetben