Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2005 nyár – Pornó rovat

Gradvohl Edina

Phrüné keblei (1/9)

A morális pánik jelensége a tárgyi emlékek és az irodalmi források tanúsága szerint az antik görög-római világban tökéletesen ismeretlen volt. Ennek nem az az oka, hogy nem létezett közvélemény, hanem az, hogy a ma erotikus vagy kifejezetlen pornográf tartalmúnak tekintett szövegek és képek az esetek nagy részében más jelentést hordoztak a korabeli befogadók számára. A tanulmány egy mai példa, a Janet Jackson-botrány segítségével mutatja be az antik világ maitól eltérő szokásait.

1. Kétszer két kebel

2004-ben az Egyesült Államokban nagy felháborodást váltott ki, amikor egy koncerten Janet Jackson énekesnőről Justin Timberlake letépte felsőruházatát, közszemlére téve ezzel a hölgy egyik mellét. Ezt a tettet a konzervatív amerikai sajtó a világ erkölcsi hanyatlásával és a szexuális forradalom romboló hatásával magyarázta, vagyis a morális pánik viszonyrendszerében értelmezte. Vajon az európai kultúra számára évszázadokon keresztül oly mértékadó antik világban előfordulhatott-e ilyesmi?

Botrányairól ismerték a gyönyörű hetérát, Phrünét, akinek szokása volt Poszeidón ünnepén levetkőzni, és nyilvánosan, sok ember szeme láttára megfürdeni a tengerben. Hüpereidész, a neves szónok számol be arról, hogy Phrünét egyszer megvádolták istenkáromlással, majd perbe is fogták. Ügyvédje a bírák előtt letépte Phrüné felsőruházatát, és amikor mellei kivillantak, a bírák megállapították, hogy ilyen szép, kerek, formás és telt keblekben nem lakozhat bűn. A női szépségtől elvakult bírák fel is mentették a hetérát (Athenaeus, 1985: 590e). Janet Jackson és Phrüné esete nagyon hasonlít egymásra, azzal a különbséggel, hogy az athéniak felmentették, az amerikaiak viszont – legalábbis erkölcsileg – elítélték a keblét felfedő asszonyt. Pedig mindketten haszonszerzésre fordították szépségük közszemlére tételét. Phrüné a bíróságot akarta vele befolyásolni, Jackson pedig lemezei vásárlóközönségét. Mi okozta mégis a látványos különbséget a két eset korabeli megítélésében? Az amerikai tévénézők ennyivel erkölcsösebbek lennének, mint az ókori athéniak? Phrüné, a hetéra büntetlenségét azzal lehetne magyarázni (a bírák szempontjait mérlegelve), hogy az erotika, a szexualitás nyilvános vállalása – legalábbis bizonyos személyek, társadalmi rétegek számára – nem volt szégyenteljes ebben az időszakban. Hiszen mindkettő jelen volt a mindennapi életben, gondoljunk csak a költészetre, az irodalomra, a művészeti ábrázolásokra, a filozófiára vagy a vallási kultuszokra. Jackson esetében azonban működésbe lépett a mai amerikai társadalom (vagy legalábbis a konzervatív amerikai sajtó) egyik jellemző reakciója: a morális pánik.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• 1. Kétszer két kebel
• 2. A morális pánik és a társadalmi nyilvánosság
• 3. Filozófiai alapok
• 4. Költészet
• 5. A tárgyi kultúra/5.1. Kultusz
• 5.2. Babona
• 5.3. Szexuális szolgáltatás
• 6. Összegzés
• Irodalom

Pornó

Gradvohl Edina:

Phrüné keblei

Szigeti Péter:

Benne lettek a tévében

dr. Bayer Judit:

Internetkorlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok

Új média

Dormán Emese:

Társkeresés az interneten

Bodoky Tamás:

A hírportál mint tömegmédium

Jog

Fleck Zoltán:

A szólás szabadsága és a személyiség védelme a polgári jogi bírói gyakorlatban

Piac

Lakatos Zoltán:

A hanghordozó-piaci kereslet szerkezete és a zeneipar kilátásai a digitális technológia korában

Történelem

Cieger András:

A vizsgálóbizottság és a nyilvánosság

Kritika

Jenei Ágnes:

A televízió