   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2005 nyár – Pornó rovat Benne lettek a tévében (1/9)A pornó kanonizálása a kereskedelmi médiában „Köszönöm a sajtónak, hogy
emberségesen bánt velem!” A 20. század utolsó három évtizedében folyamatos és többsíkú elméleti vita folyt a pornográfia, a szexualitás úgynevezett „öncélú” ábrázolásának a nyilvánosságban betöltött szerepéről, társadalmi hatásairól és a szabályozás szükségességének és határainak kérdéseiről.2 Miközben a különböző feminista, szólásszabadság-párti, konzervatív, neofita és egyéb irányzatok időről időre összecsaptak a kérdésben, a pornográfia a tömegkultúra kikerülhetetlen és elidegeníthetetlen részévé vált. Ennek a kanonizációs folyamatnak a főszereplője és fő haszonélvezője a tömeges eléréssel rendelkező kereskedelmi média – nem önmagában az iparág zászlóshajója, a kereskedelmi televíziózás, hanem a rendkívül összetett és egymásra épülő kereskedelmi média teljes rendszere. A pornografizáció A 20. század végi és a 21. század eleji médiapiacnak (tartalompiacnak) szüksége van a pornográfiára. Nem elsősorban magára a pornográf tartalomra, sokkal inkább a pornó „fogalmára” és a pornósztárokra mint olyan figyelemfelkeltő eszközökre, amelyek jelentős eséllyel képesek tömegeket aktivizálni. A média a saját logikája szerint, kettős módon használja ki (fel) a pornóipart: egyrészt „mainstream” sztárokat épít az erre alkalmas szexipari munkásokból, másrészt pont az ő segítségükkel megteremti, illetve magyarázza azt a kontextust, amelyben „hagyományos” sztárjainak élete is „pornografálható”, illetve amelyben hétköznapi emberek tehetők sztárrá pusztán azáltal, hogy felfedik testük titkait. Az állatokkal pénzért, nyilvánosan közösülő kitaszított páriából modern médiasztárrá váló Ciccolinától nyílegyenes, logikus és kamerákkal sűrűn szegélyezett az út a Playboy címlapján pózoló Zalatnay Sarolta énekesnőig. Ugyancsak logikus a folytatás: a kereskedelmi tévék showműsoraiban sztárstátusig jutó pornószínésznők, illetve az ugyanezekben a programokban álsztárrá váló, majd a lehetőségtől, illetve a pénztől megszédülve (?) a szexlapok címoldalára kerülő hétköznapi lánykák sora. A modern médiaipar beemelte a pornót a hétköznapokba. Magyarországon a médiapiac kiépülése nagyjából egybeesett a pornó kanonizációjának világméretű folyamatával, így a hazai fogyasztók – ha kisebb fáziskéséssel is – gyakorlatilag nyugat-európai és amerikai társaikkal egy időben részesülhetnek a jelenség áldásaiban vagy átkaiban. Az alábbiakban azt szeretném nagy vonalakban bemutatni, hogy milyen szerepet játszott a média a pornográfia mainstreammé válásában, hogyan váltak a szexipar szereplői a tömegkultúra jellegzetes figuráivá, hogyan jutottunk el Staller Ilonától a Jóban Rosszban című szappanoperában nővérként feltűnő Michelle Wildig/Vad Katalinig.3
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Pornó Gradvohl Edina: Szigeti Péter: dr. Bayer Judit: Internetkorlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok Új média Dormán Emese: Bodoky Tamás: Jog Fleck Zoltán: A szólás szabadsága és a személyiség védelme a polgári jogi bírói gyakorlatban Piac Lakatos Zoltán: A hanghordozó-piaci kereslet szerkezete és a zeneipar kilátásai a digitális technológia korában Történelem Cieger András: A vizsgálóbizottság és a nyilvánosság Kritika Jenei Ágnes: Támogatónk
Lapunk megjelenését 2009-ben az Országos Rádió és Televízió Testület támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
