Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2006 nyár – Valóság rovat

Fehér Katalin

A virtuális valóság metaforái (1/8)

Mit lehet mondani egy olyan fogalomról napjainkban, mint a virtuális valóság? A válasz attól függ, hogy a köznyelvi használat, a természettudományos megközelítés, a filozófiai aspektus, esetleg a tömegmédia közegében keressük-e. Ez utóbbi a legátfogóbb, hiszen nemcsak lehetséges hordozója minden más kontextusnak, de a nyilvánossági kritériumnál fogva alapvetően hordozza is őket. A Mit lehet mondani ma a virtuális valóság fogalmáról? kérdésre tehát vélhetőleg a tömegmédia által bemutatott virtuális valóságképzet a válasz.1

Kiindulópont

Mai elterjedtségében a virtuális valóság fogalma egy szűkebb (technikai-digitális) és egy tágabb (szellemtörténeti-filozófiai) jelentéskörrel is társítható. Mindkét esetben feltételezhető, hogy széles körű megjelenésének oka metaforafunkciójában rejlik: olyan jelentésmezőt képez, amely egyszerre ellentmondás és szoros összefüggés, kölcsönviszony és kiegészítő-értelmező szempontrendszer.2 Ennél az összetettségnél fogva az is feltételezhető, hogy (további) értelmező metaforák veszik körül, amelyek a valóság és nemvalóság közötti összevethetőségeket és különbségeket a megfelelő részletességgel mutatják be. Mindez olyan globális tömegkommunikációban zajlik, mely a digitális virtuális valóságot kénytelen tapasztalatpótló metaforákkal közvetíteni, mivel a digitális virtuális valóság (a továbbiakban VR, virtual reality) hozzáférhetősége még meglehetősen korlátozott, tehát a VR-információkat más úton – a nyelven és/vagy képeken keresztül – kell pótolni.

Mindezen feltételezések alapján először meghatároztam a VR fogalmi hátterét, majd empirikus vizsgálattal igyekeztem a metaforákkal történő kommunikációt illető hipotéziseimet alátámasztani. A vizsgálatban először tartalomelemzést végeztem, majd erre kontrollként egy kérdőíves felmérés épült. A tartalomelemzés mintájaként a tömegmédia tartalmai szolgáltak, a kérdőíves felmérést pedig a tömegmédia befogadóival, illetve annak speciálisan meghatározott csoportjával végeztem el. A továbbiakban ezt az empirikus vizsgálatot mutatom be.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.