Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2006 ősz – Jog rovat

Dr. Sarkady Ildikó

A közszereplők személyiségvédelme a bírói gyakorlatban (1/6)

A jelen tanulmány a sérelmet szenvedett magánszemély különböző „minőségének”, így „normál” állampolgári, valamint közszereplői – politikai, illetőleg közéleti – mivoltának bírói megítélésével foglalkozik, és jogesetek elemzésével kíván rámutatni arra, hogy a törvény előtti egyenlőség nem jelenthet és nem is jelent egyenlő esélyt a tárgyalóteremben.

Előszó

A személyiségjogi védelem és jogi eszközei a hatályos Polgári Törvénykönyv szerint biztosítottak. A törvény¹ értelmében a személyhez fuződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. Ezzel a rendelkezéssel a polgári jog védelmet kíván nyújtani a személyiség megsértésének mindenféle megnyilvánulásával szemben, ezen belül pedig a legjelentősebb személyhez fűződő jogokat a törvény külön is nevesíti. E körbe tartoznak – egyebek mellett – a becsület, az emberi méltóság, a jó hírnév védelme, a képmással és hangfelvétellel való visszaélés tilalma, a titok-, valamint adatvédelem szabályai.

A személyiségjogi védelem alanyai a Polgári Törvénykönyv szerint mind magán- (természetes) személyek, mind – amennyiben a védelem jellege lehetővé teszi (például imázsperek) – jogi személyek lehetnek.² 

A polgári jogi szabályozás hosszú éveken keresztül – a törvény előtti egyenlőség³ alkotmányos elve alapján – nem tett és jelenleg sem tesz különbséget a személyiségi jogában megsértett magánszemélyek között az általuk betöltött pozíció, hivatal, ismertség vagy más körülmény okán. Az elmúlt évtizedben azonban általánossá vált a különböző médiamegnyilatkozások és szerepkörök differenciált megjelenése. Mondhatni egyrészt, hogy a politika bevonult a bírósági tárgyalótermekbe, másrészt a média percenként „gyártja” a sztárokat, illetőleg tesz sztárrá olyan személyeket, akik az általuk felvállalt szerep, nyilatkozat, médiabeli megnyilvánulás kapcsán közvetve vagy közvetlenül befolyással, hatással vannak egy-egy gazdasági, társadalmi vagy politikai, kulturális helyzetre. Ennek megfelelően az egyre több jogvitás ügy eredményeképpen szükséges lett a politikai közszereplés és a közéleti szereplés speciális jogi megítélése a hazai joggyakorlatban (is).

A jogi szabályozás szerint akit személyhez fűződő jogában megsértenek, személyesen jogosult és köteles ebből eredő jogait érvényesíteni.⁴ Ennél több követelményt a jogalkotó a jogérvényesítővel szemben nem támaszt.

A jelen tanulmány a sérelmet szenvedett magánszemély különböző „minőségének”, így „normál” állampolgári, valamint közszereplői – politikai, illetőleg közéleti – mivoltának bírói megítélésével foglalkozik, és jogesetek elemzésével kíván rámutatni arra, hogy a törvény előtti egyenlőség nem jelenthet és nem is jelent egyenlő esélyt a tárgyalóteremben.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

• Előszó
• Közszereplői „minőség”
• A strasbourgi gyakorlat
• Politikai közszereplők sajtó-helyreigazítási eljárásának néhány gyakorlati szempontja
• Közéleti szereplők személyiségi jogai
• Összegzés

Politika

Lampé Ágnes:

A parlamenti ülések és a nyilvánosság

Digitália

Hammer Ferenc:

A veszély archeológiája

Bulvár

Baráth Katalin:

Revolver és vasvilla

Szabó Gyöngyi:

A Hajós-jelenség

Jog

Kertész Krisztina:

Kiegyensúlyozottság és pártatlanság az elektronikus médiában a Panaszbizottság 2004-es döntéseinek tükrében

Dr. Sarkady Ildikó:

A közszereplők személyiségvédelme a bírói gyakorlatban

Kritika

Szilágyi-Gál Mihály:

Napirenden egy könyv