Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2007 ősz – Kisebbség rovat

Ligeti György

Kisebbségek és bevándorlók a médiában (1/11)

A Kurt Lewin Alapítvány a közelmúltban olyan, négy országot érintő nemzetközi kutatást tervezett meg, koordinált és zárt le, amelynek célja a kisebbségek és a bevándorlók (a migránsok) médiaábrázolásának bemutatása, valamint különböző reprezentációinak összehasonlítása volt.

1. A kutatás célja

Milyen eredményeket ad egy olyan vizsgálat, amely kizárólag a média közléseit méri? Mit ad nekünk egy kutatás, amely nem tárja fel az egyirányú vagy majdnem egyirányú kommunikációs csatorna másik végpontján elhelyezkedő médiafogyasztó attitűdjeit, valamint ezen attitűdök és a vélt hatások közötti kapcsolatot? Egy ilyen vizsgálat legelsősorban magáról a médiumról szól. Arról az intézményrendszerről és azokról a szerveződésekről, amelyek a demokratikus társadalomban talán legfontosabb ágensei a hatalom kontrolljának, s amelyek a hétköznapok polgárának első (sok esetben egyetlen) tájékozódási forrásai.

Ezek a szervezetek (cégek) nem légüres térben működnek, hanem maguk is részei annak a társadalmi hálónak, amelynek történéseit egyébként közvetítik fogyasztóik felé. Tevékenységükre mindenekelőtt hatással van az olvasók, a nézők műsorfogyasztási igénye, pontosabban azok a hiedelmek, amelyek ezen műsorfogyasztási igényekre irányulnak; hatással van a médiumokra a szélesebb értelemben vett piac, a befektetők, a reklámozók, továbbá a legkülönfélébb hatóságok, ellenőrző és felügyelő testületek. Röviden: a médiumok maguk is cégek, így rendelkeznek mindazon egységekkel, kihívásokkal és nehézségekkel, amelyekkel a piaci vállalatok mint szervezetek bírnak. Csak egyetlen példát kiragadva: az emberi erőforrások korláta, a munkaszervezettség foka nagy befolyással van a műsorkészítésre, a termék színvonalára, arra, hogy vajon képes-e az adott csatorna betölteni egyik legfontosabb küldetését, a hatalom demokratikus kontrollját, ezt összehangolva a néző (szórakozási) igényeivel. Van-e mód elegendő mélységben utánajárni eseményeknek, s hírt gyártani? Adott-e a lehetőség olyan elemző munka elkészítésére, amely a médium által megcélzott réteg számára mégis szórakoztató?

A kutatás célja tehát az volt, hogy közelebbről megvizsgáljuk, vajon betöltik-e a vizsgált sajtótermékek vállalt küldetésüket.1 A témaválasztás ehhez képest másodlagosnak mondható, ám korántsem véletlen. A közép-európai demokratikus társadalmakban a 21. század elején is az egyik legégetőbb (a társadalomkutatás számára pedig az egyik legizgalmasabb kérdés) a társadalmi nagycsoportok közötti viszonyok, attitűdök vizsgálata, ezen belül is a nemzetiségi és etnikai csoportok közötti kapcsolatok szerkezetének feltárása.

Kelet-Közép-Európában úgy tűnik, hogy sem az államszocializmus mindenáron egyenlősítő és a szociális biztonságnak legalább az érzetét kelteni szándékozó politikája, sem a rendszerváltás szabadsága nem oldotta meg azokat a problémákat, amelyek az etnikumokhoz, a kisebbségekhez köthetők. Ezzel párhuzamosan Nyugat-Európában az elmúlt évtizedben tömegessé vált a harmadiknak nevezett világból való bevándorlás. Ezek a társadalmak, így médiumaik reagálnak is a jelenségre.

Mindezek alapján tehát egy változatlanul aktuális téma – a kisebbségek és a bevándorlók – ábrázolásának módján keresztül kíséreltünk meg pillanatfelvételt készíteni a (poszt)modern társadalmak egyik meghatározó intézményéről, a médiáról.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő

Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.