Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2007 tél – Hírműsorok rovat

Terestyéni Tamás

Televíziós híradóműsorok összehasonlító vizsgálata (1/14)

A tanulmány öt magyarországi tévécsatorna híradóinak: az MTV, a TV2, az RTL Klub, az ATV és a HírTV hírműsorának két hetéről készített elemzés. Alapos tartalomelemzés eredményeként egyebek mellett azt mutatja meg: a szerkesztők milyen alapon szelektáltak a hírek között, a műsorok mennyire voltak kiegyensúlyozottak, és milyen mértékben jellemezte azokat az infotainment jelensége. Kitér arra a kérdésre is: mennyiben hasonlóak a hírek?

1. A vizsgálati minta és az elemzés módszere

Öt hazai tévécsatorna legnézettebb hírműsorait vizsgáltuk abból a célból, hogy megállapítsuk, egymással való összehasonlításban mik a jellemzőik. Kutatásunk során tíz kérdésre igyekeztünk választ adni:

1. Hogyan képezik le a híradások szűkebb és tágabb világunkat, egyfelől Magyarország, másfelől a külföld eseményeit, folyamatait?

2. Milyen formai, műfaji megoldásokkal, milyen audiovizuális eszközökkel dolgoznak?

3. Milyen hírértékek alapján válogatnak, a szelekciókban milyen eseményeket preferálnak?

4. Mire irányítják a közfigyelmet, miképpen tematizálják a közéletet, milyen napirendet tárnak a közönség elé?

5. Miképpen tesznek eleget a tömegmédia tájékoztatási, a demokratikus közéletet támogató funkciójának?

6. A közéleti témák tekintetében mennyire kiegyensúlyozottak vagy elhajlók valamilyen irányba?

7. Milyen a társadalmi ágensek prezentációja, különös tekintettel a közéleti-politikai szereplők megjelenítésére?

8. Megfigyelhető-e a tájékoztatás bulvárosodása, az infotainment jelensége, a tájékoztatás és a szórakoztatás egymásba olvadása?

9. Egészében véve van-e a csatornáknak egyéni arculatuk, és ha igen, milyen?

10. Különbözik-e a közszolgálati híradó nem közszolgálati, kereskedelmi társaitól, és ha igen, miben?

A vizsgált műsoranyagot úgy állítottuk össze, hogy képviselve legyen benne az országos közszolgálati televízió, a két legnagyobb nézettségű országos kereskedelmi televízió, valamint az a két csatorna, amelynek hírműsorai nem elhanyagolható nézőtábort mondhatnak magukénak. Mindegyik csatornáról az esti főműsoridős sávban közvetített híradásokat elemeztük (lásd az 1. táblázatot).1

1. táblázat. A vizsgált csatornák és híradók

Csatorna Időpont Híradás címe
MTV1 19.00 Híradó este
TV2 18.30 Tények
RTL Klub 18.30 Híradó
ATV 18.55 Híradó
HírTV 21.00 Híradó 21

A vizsgálati mintát két hét esti híradásai alkották. Az első hét a 2007. február 12. és február 18. közötti időszak volt – egy valóságos hét, azaz napoknak egy folyamatos sora hétfőtől vasárnapig. A második vizsgált időszak viszont egy összerakott hét volt, amely úgy jött létre, hogy 2007. február 26-án indulva és április 15-én zárva a hét egymás után következő napjait mindig egy újabb hétről vettük (első hét: hétfő, második hét: kedd, harmadik hét: szerda stb.). A folyamatos hét lehetőséget kínált arra, hogy – ha csak egyetlen héten is – követni tudjuk a hírfolyam alakulását, az események útját, „életét”, a szerkesztői figyelem változásait a híradásokban. A véletlenszerűen összerakott hét ugyanakkor lehetővé tette, hogy egy hosszabb, csaknem két hónapnyi időszakon keresztül is megfigyelhessük a csatornák hírszerkesztési gyakorlatát.

Kétheti, összesen tehát 14, felerészben véletlenszerűen kiválasztott híradóműsor természetszerűleg nem terjedhet ki az időszak minden fontos eseményére: így például bizonyára nagyon izgalmas lett volna a március 15-ei és a következő napi híradások vizsgálata, e napok azonban nem kerültek a mintába. Mindenesetre a csatornánként több mint 200, összességében több mint 1200 híregység feltétlenül elégséges nagyságú merítés ahhoz, hogy érvényes megállapításokat tehessünk a szóban forgó hírműsorok teljesítményéről.

A vizsgálatra szánt híradásokat az Országos Rádió és Televízió Testület DVD-re rögzítette. Amikor a mintanapokat rögzítésre kijelöltük, természetesen még nem tudhattuk, hogy mind az első (folyamatos), mind a második (összerakott) hét meglehetősen mozgalmas lesz, megtűzdelve olyan, a média számára hálás témát jelentő, akár rendkívülinek is nevezhető eseményekkel, mint a miniszterelnök parlamenti évértékelése, a budapesti Teve utcai rendőrpalotára leadott lövések, az ellenzék vezetőjének évértékelő beszéde, a feszültséggel terhes készülődés március 15-ére, a miniszterelnök látogatása az orosz elnöknél, egy pénzszállító autó kirablásának kísérlete az autópályán stb.

Az elemzés módszere kvantitatív tartalomelemzés volt, kiegészítve kvalitatív megfigyelésekkel. Mint ismeretes, a kvantitatív, azaz a klasszikus értelemben vett tartalomelemzés olyan jól azonosítható elemeket, tulajdonságokat keres és számol a kommunikációs termékekben (szövegekben), adott esetben a hírekben, amelyek mint indikátorok, hozzásegítenek különféle vizsgálati kérdések megválaszolásához. Objektív módszer, amennyiben a vizsgált kommunikációs termékeknek (szövegeknek) olyan elemeit, illetve tulajdonságait keresi és számolja, amelyeknek azonosításához nincs szükség a szövegnek a befogadói szubjektumot is mozgósító megértésére és értelmezésére. Továbbá – és a tudományos módszernek ez is alapvető követelménye – az azonosítások és a számolások-mérések az eredetiekkel azonos feltételek mellett akárhányszor megismételhetők, tehát mindig lehetséges az eredmények ellenőrzése.

A tömegkommunikációs tartalomnak azonban lehetnek olyan aspektusai és elemei, amelyek a kvantitatív tartalomelemzés eljárásaival nem feltétlenül ragadhatók meg: ilyenek például a híregységek nem explicit tartalmai, burkolt sugallatai vagy a híregységek egymásutánja által felkínált következtetések. Ezért a kvantitatív adatokat alkalmanként kiegészítettük a kommunikációkutatói tapasztalatot és intuíciót mozgósító kvalitatív elemzéssel. Felvetődhet persze, hogy ez a megközelítés a szubjektivitásnak is teret adó interpretációkra épít, egyéni háttérkontextusokat mozgósító értelmezéseket és értékeléseket visz az elemzésbe. Ez az ellenvetés azonban kevéssé megalapozott. Ha a kvalitatív szövegelemzés világossá, explicitté teszi, milyen szövegelemekből, milyen összefüggéseket figyelembe véve, milyen megfontolások, milyen előfeltevések és értéktételezések alapján jutott a megállapításaira, eljárása éppúgy megfelel az objektivitás és a megismételhetőség, ellenőrizhetőség követelményének, mint a klasszikus tartalomelemzés.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.