Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2008 nyár – Jog rovat

Gálik Mihály

A hozzáférés és a médiakoncentráció túlszabályozása a digitális átállás hazai folyamatában (1/4)

A műsorterjesztési technológiák digitalizálódásának kiteljesedése az elmúlt tíz évben alapvető változásokat idézett elő az egyes országok médiaszínterén. A nemzetközi tapasztalatok szerint a technológiai környezet megváltozását a szabályozás enyhülése kísérte és kíséri, miközben súlypontja is megváltozik. Korábban a tartalomszabályozáson, illetve a médiakoncentráció külön, az általános versenyszabályozáson felüli szabályozásán volt a hangsúly, ami fokozatosan áttevődött a hozzáférés szabályozásra. Ezeket a trendeket a magyar szabályozás – úgy tűnik – nem követi, pedig a hozzánk hasonló méretű európai médiapiacokon határozottan érvényesülnek. Különösen konzervatívnak látszanak a médiakoncentráció külön ágazati szabályozásának megváltoztatására vonatkozó, az elmúlt két év során napvilágot látott, a kormányzati szervek megrendelésére készült fontosabb szakértői anyagokban, illetve az ezekre épülő Nemzeti Audiovizuális Médiastratégia (NAMS) jogalkotási koncepcióban megfogalmazott javaslatok, amelyeken véleményünk szerint már túlhaladt az idő. Az a tény önmagában, hogy a ma még érvényben lévő médiatörvény immár atavizmusnak tűnő médiakoncentráció-szabályozási rendelkezéseinél a nevezett javaslatok jobbak, még nem indokolja a bevezetésüket, s ezen a téren a magyar médiakutatásnak komoly adósságai és feladatai vannak.

Bevezetés

Magyarország Európai Unióba való belépése egyebek mellett azt a kötelezettséget rótta ránk, hogy végre kell hajtanunk a földfelszíni műsorszórásban az analóg technológiákról a digitálisra való átállást. A kényszerű technológiai váltás elodázhatatlanná tette egyrészt a kormányzat szerepének a meghatározását a folyamatban, másrészt az átállás átfogóbb kontextusba helyezését, hiszen több mint nyilvánvaló a technológiai szerkezet radikális megváltozásának hatása a médiaszíntér egészére, különösen a kínálatra és a piaci szereplők viselkedésére.

A földfelszíni műsorszórás analóg-digitális átállása mindenütt a világon kormányzati vezérléssel zajlott és zajlik, ezt maguk a piaci erők nem tudták, nem tudják kikényszeríteni. Ennek az úgynevezett piaci kudarcnak az okait ismerjük, ezekben nagyjából közmegegyezés van, így szükségtelen rájuk kitérni, elég csak a kiterjedt magyar és nemzetközi szakirodalomra utalni (Hazay, 2005; Brown & Picard, 2005).

Nálunk először a kormány 1020/2005. (III.10.) határozata a földfelszíni digitális televíziós műsorszórásra való átállás elsődleges kormányzati feladatairól foglalkozott az átállás stratégiai célkitűzéseivel és menetrendjével, miközben már folytak Genfben a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) Regionális Távközlési Értekezletén a digitális műsorszórásra felhasználható frekvenciákról az egyeztetések. A nevezett fórum sikeres lezárásával (Kissné, 2006) a technológiai szabályozás nemzetközi környezete már adottságként volt kezelhető a résztvevő országok, így hazánk számára is, s ezen az alapon megindulhatott az átállás stratégiájának kidolgozása.

A digitális átállás stratégiája (A)DÁS című anyagot 2007 februárjában adta ki a megelőző mintegy féléves időszak szakmai konzultációi alapján a Miniszterelnöki Hivatal, s a nevezett dokumentum a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól szóló 1014/2007. (III.13.) kormányhatározat (ez lépett a két évvel korábbi helyébe) hivatalos melléklete lett. Az új kormányhatározat egyebek mellett kimondta, hogy

  • elő kell készíteni az átállásról rendelkező törvényt (határidő: 2007. április 11.);
  • ki kell dolgozni a digitális átállás stratégiájának végrehajtását szolgáló egyéb jogszabályokat (határidő: folyamatos);
  • a földfelszíni analóg televíziós műsorszórás leállításának határideje 2011. december 31.

A digitális átállásról rendelkező törvény nem kevés szakmai vitától övezve ugyan, de a sürgető kényszer hatására végül is, mondhatni, a tervezett időben megszületett, az Országgyűlés a 2007. június 18-ai ülésnapján elfogadta a 2007. évi LXXIV. törvényt a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól (Dtv.). Eldőlt az a vita, hogy vajon szabad-e csak a műsorterjesztést külön szabályozni, függetlenül a rádiózás és televíziózás egészének szabályozásától, azaz szabad-e csak mintegy „hírközlésteleníteni”, de egyébként lényegében változatlanul hagyni a médiatörvényt: ugyan a kettőt valóban jobb lett volna együtt csinálni, de a politikai feltételek, a törvénykezés kétharmados támogatásának normatív követelménye, illetve e támogatás valószínűsíthető hiánya ennyit tettek lehetővé.

Az audiovizuális média egészének átalakítására egy stratégia kidolgozása szolgál majd alapul, amelyre támaszkodva meg lehet szerezni az új médiatörvény elfogadásához szükséges ötpárti támogatást – hangzott az átvitel, a műsorterjesztés a külön szabályozása elleni álláspontot leszerelni kívánó érvelés. A kormányzat kezdeményezésére 2007 nyarán elkészült a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (NAMS) szakértői anyagának két kötete, majd az ehhez kapcsolódó szakmai vita lezárásaként a Miniszterelnöki Hivatal Audiovizuális Média Kormánybiztossága (AMK) 2007 decemberére elkészítette, majd egy hónapra rá nyilvánosságra hozta a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (NAMS) jogalkotási koncepciót.

A menetrendet ugyan kicsit megzavarta, hogy a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény premierje nem sikerült, mivel a parlamenti pártok nem tudtak megállapodni abban, milyen feltételek mellett írják ki a digitális multiplex pályázatokat, így a törvényben [43. § (1)] tételesen megjelölt 2007. október 31-ei határidőt nem lehetett betartani. A Dtv. módosítása 2007 decemberében megtörtént (2007. évi CLIV törvény), a pályázatokat 2008. március 24-én sikerült kiírni, mi több, két-két jelentkező is akadt a televíziós multiplexek, illetve a rádiós multiplex üzemeltetésére (a kézirat lezárásakor a pályázatok elbírálása még nem fejeződött be). Akárhogy is van, valami kis sikert az analóg-digitális átállás előkészítésében fel tud az ország mutatni, így ennek tudatában talán már nem szentségtörés kicsit alaposabban megnézni, milyen változásokat hozott az új szabályozás, illetve irányoz elő a NAMS jogalkotási koncepció az audiovizuális szektorban az egyes műsorterjesztési platformokhoz való hozzáférés és a piaci koncentráció szabályozásában.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.