Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2011 nyár – Új média rovat

Balogh Csaba

A politika közösségiweb-használata Magyarországon

A „lájkolás” (tetszikelés) kifejezés beépült a magyar társadalom szókincsébe, és ahogy egyre természetesebbé válik a közösségi web használata, úgy jelenik meg ezen a színtéren is az ebből a szempontból leginkább választópolgárként meghatározható magánszemélyek és a politikai erők közeledése. Bár az utóbbi szereplők üzeneteinek eljuttatásához a közösségi weben leginkább személyre szabható módon a magánszemélyek hozzájárulása is kell, természetesen a politika szereplőinek is sokat kell tenniük azért, hogy a választópolgárok felfigyeljenek rájuk, netán mindennapi online aktivitásuk követőjévé váljanak. Írásomban a magyar politikai erők közösségiweb-használatának témáját járom körül, rámutatva a lehetőségekre és a hazai valóságra is.

Előszó

„Barack Obama választási kampánya érzékeltette, milyen nagy erőforrás valójában a web 2.0 a politikai kommunikációban.” A webes szakemberek számára már az Obama-kampány előtt is nyilvánvaló megállapítást a Hírszerzőn megjelent riportban (Nagy, 2008), még 2008 novemberében tette Baja Ferenc mint a szocialisták által fenntartott kapcsolat.hu stratégiai tanácsadó testületének elnöke. Az Obama-hatás, bár változó mértékben, de kétségkívül megfigyelhető volt mindegyik, listát állító pártnál a 2010-es magyarországi országgyűlési választások kampányában, a parlamentbe jutó öt párt a választási időszakon kívül, a kampány után egy évvel, eltérő erővel és sikerességgel használja a tanulmányban vizsgált csatornákat.

Írásomban egy platformra (blog) és egy közösségépítő oldalra (Facebook) térek ki részletesebben. A közösségi web persze ennél még Magyarországon is több szereplős, gondolok itt például a magyar internethasználók körében egyébként fajsúlyos iWiW-re, illetve az aktuális webes kommunikációs paradigma kiemelkedő szereplőjeként számon tartott Twitterre. A későbbi félreértések elkerülése végett fontosnak tartom megemlíteni, hogy az itthon először nagyobb népszerűséget szerző, hazai fejlesztők által indított közösségépítő oldalt, valamint a nemzetközileg gyakran alkalmazott Twittert miért is hagyom ki a részletesebb elemzésből.

Szintén fontosnak tartom már az elején megjegyezni, hogy a tanulmány alapvetően kvantitatív szemléletű. Ezzel összefüggésben látni kell, hogy a közösségi webes kommunikáció eredményességét nem lehet kizárólag kvantitatív mutatókhoz kötni, sőt a szolgáltatások üzemeltetői egyre inkább törekednek rá, hogy az elérés csak megfelelő minőségű tartalom esetén legyen valós (lásd Szántó, 2011). A teljesség kedvéért a tanulmány végén felsorolom azokat a legfontosabb kérdéseket, melyek egy későbbi, kvalitatív szempontokat (is) figyelembe vevő dolgozat esetében mindenképp fontosnak tartok megvizsgálni.

A magyar „miért nem”, az iWiW

Az iWiW évek óta a Magyarországon leglátogatottabb weboldalak közt van, ráadásul a később vizsgált Facebookhoz hasonlóan közösségépítő hálózat is, így logikus lenne, hogy ez utóbbihoz hasonló célokra használható legyen itthon. Mégsem nagyon használják terepként szervezeti/politikai kommunikációra. Az okokat a következőkben látom:

  • az iWiW-et a felhasználók az általános szakmai álláspont szerint inkább „telefonkönyvként” (azaz személyes ismerőseik e-mail címének vagy telefonszámának megszerzésére, a változások lekövetésére) használták;
  • az iWiW klubrendszerét a szervezeti (üzleti) felhasználók számára kezdetben csak komoly összegekért tudták igénybe venni, ráadásul nem is kaptak olyan fejlett funkciókat, mint a Facebookon;
  • amikorra az iWiW felfejlesztette és mindenki számára megnyitotta (ingyenessé tette) klubrendszerét, az érintett felhasználók a Facebookon már komoly táborral rendelkeztek, a jól működő csatorna mellé pedig nem tartották indokoltnak egy újabb kiépítését és/vagy aktív használatát;
  • a szolgáltatás üzembiztossága nem mindig megfelelő (egy kampányban vagy mozgósítás esetén pedig a két-három napot késő üzenet könnyen hatástalanná, rosszabb esetben pedig akár kontraproduktívvá is válhat).

Az iWiW súlya egyébként folyamatosan csökken. A regisztrált felhasználók számában 2011 tavaszán ugyan még megelőzi a Facebookot, a Google Trends által becsült napi egyedi látogatószám tekintetében már 2010 októberében megtörtént a helycsere a két közösségépítő oldal között.

1. ábra: A facebook.com és az iwiw.hu napi egyedi látogatói számának változása Magyarországon.

(Az adat forrása a Google Trend, a vizsgált időintervallum a 2010 márciusa és 2011 márciusa közti időszak.)

A „külföldön igen, de itthon nem”, a Twitter

A Twitter esetében (jelenleg, még) semmilyen különbség nincsen a csatorna felépítése, megjelenése és lehetőségei tekintetében a magánszemélyek és a szervezeti felhasználók között. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Twitter jellegénél fogva alkalmatlan lenne szervezeti vagy politikai kommunikációra. Erre bizonyíték az USA-béli politikai erők1 aktív Twitter-használata (lásd például a wefollow.com/twitter/politics gyűjtőhelyen), valamint közvetetten a szolgáltatás 2011-es egyiptomi forradalomban játszott szerepe (lásd Gustin, 2011). Főleg az USA-ban sikeres politikai Twitter-használat támasztotta kontrasztérzet miatt érdemes foglalkozni vele, hogy Magyarországon miért is nem működik – illetve racionális befektetésmegtérülési elvárások mellett miért érdektelen – politikai célokra ez a csatorna.

A Twitter hazai viszonylagos kihasználhatatlanságának oka a felhasználók alacsony számában keresendő. Míg 2011 elején nemzetközileg 200 millió regisztrált felhasználóval rendelkezett a szolgáltatás (Shiels, 2011), itthon a magyar nyelven író és magyarországi települést megadó felhasználókat összegyűjtő Yamm adatai szerint alig 75 ezer regisztrációról beszélhetünk (Yamm, 2011). Az aktív regisztrációk száma ráadásul ennek harmada és fele közt mozog. Ha nagyvonalúan 40 ezer felhasználóval számolunk is, jelentős részük a főleg 12–18 éves korosztály körében népszerű előadók és egyéb celebek miatt regisztrált Twitterre, ez a réteg pedig nem kiemelt célcsoportja semmilyen hazai politikai kommunikációs stratégiának, tekintve, hogy tagjainak nincs választójoguk. Jól látható tehát, hogy a 18 év feletti tábor már eleve nem túl magas, de ha a nagyvonalúan 20 ezresnek becsült közösségből leszámítjuk a politika és a közügyek iránt választási időszakokon kívül nem/sem érdeklődőket, valamint felosztjuk a pártok között, akkor könnyen belátható, hogy egyelőre miért nem alakulhat ki eredményes, nagy léptékű politikai kommunikáció a magyar Twitteren.

A Twitterre regisztráló politikai erőknek az offline és például a facebookos táborukhoz képest töredéknyi a twitteres követőjük, éppen ezért ők is csak annyira veszik komolyan a csatornát, hogy leggyakrabban a honlapjukon vagy a Facebook-csatornájukon megjelent hírek automatikus megosztásával árasztják el a Twittert. A parlamenti pártok központi csatornái közül legtöbb, kb. 2000 követővel egyébként a Jobbik rendelkezik, de már ebben a nem túl magas számban is benne vannak az inaktív és a spammer felhasználók.

Korán érkezett és sokáig él: a blog

Nemzetközi szinten az 1990-es évek közepén (Harmanci, 2005) jelentek meg az első blogírók (bár akkor még nem hívták bloggernek őket, sőt ebben a formájában a „blog” kifejezés sem létezett). A műfaj itthon mintegy tíz évvel később kezdett tért hódítani. Az országos politikai szereplők közül először Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök indított blogot 2006-ban2, majd két évvel később az akkori legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Orbán Viktor is webes napló vezetésébe kezdett, videós formátumban.

Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktornak a blogírásban sok politikus lett követője, akik közül sokan főleg pártelnöküket „utánozva” kezdtek bele a blogolásba, ugyanakkor nagyon kevesen ismerték fel a csatorna valódi értékeit. Ezeket a potenciális előnyöket Loic Le Meur (2004) gyűjtötte össze, a listát egy fontos ponttal egészítettem ki (Balogh, 2009). A blog lehetőséget ad a politikai szereplőnek, hogy:

  • közelebb kerüljön az emberekhez, ezen belül is a támogatóihoz;
  • egy állandó „lakossági fórumot” nyisson;
  • ötleteit könnyen és gyorsan megszondáztathassa, új ötleteket kapjon;
  • a hivatalos, kirakatba rakható párbeszédből személyesebb diskurzus váljon;
  • jobban megérthesse az ötleteivel/véleményével szemben kritikus emberek álláspontját;
  • a jó ötletek gyorsan elterjedhessenek, decentralizált módon, élve a közösségi megosztási hálózatban rejlő lehetőségekkel;
  • pénzt gyűjtsön egy-egy (al)kampányához;
  • elérje a fiatalokat is és felkeltse érdeklődésüket a politika iránt;
  • saját tartalmaival növelje ismertségét az interneten;
  • (nagyobb) hírnevet szerezzen saját magának vagy egy-egy politikai akciójának;
  • az újságírók egy részének lanyhaságát kihasználva kezébe vehesse a mainstream média vele kapcsolatos kommunikációjának irányítását is.

Összességében elmondható, hogy szimpatikusabb, „emberközelibb” az a politikai erő, amelyik a közösségi webes csatornákon is jelen van (Merkovity, 2010). Ahogy a fenti felsorolásból is kitűnik, a folyamat abszolút kétirányú lehet: a politikai erő nemcsak szimpatikus jelzéseket adhat le magáról, hanem begyűjtheti az ezekre érkező pozitív és negatív visszajelzéseket is.

A felhasználók számára továbbá hitelesebbé is teheti a politikai erő (webes) kommunikációját, ha látják, hogy a negatív visszajelzések (hozzászólások) is megjelenhetnek a blogbejegyzéseknél. Jó példa erre, hogy a Gyurcsány-blogban például a kezdeti időszakban a kommentelők helyenként ellenséges hozzászólásai moderálatlanul jelentek meg (Burján, 2010). Ahogy a Gyurcsány-blogban is megjelent a moderáció, úgy más politikai blogokban is, gyakran a cenzúra érzetét erősítő előzetes moderálás formájában.

Bár a politikai tematikájú, főleg a „megmondó” kategóriába sorolt, civilek által vezetett blogok népszerűsége tagadhatatlan, az itthon ilyen szempontból „későn ébredő” vezető politikusok közül nem mindenkinek van klasszikus értelemben vett, saját oldalán vagy valamelyik szolgáltatónál vezetett blogja, ezt részben a következő fejezetben tárgyalt Facebook eszköztára és lehetőségei indokolják. A blog által hozott szemlélet (egy személyes vagy annak feltüntetett, gyakran mindennapi eseményekkel kapcsolatos – vagy azok apropóján született – gondolatok közlésére és tudósításra létrehozott internetes csatorna) tehát átalakulva mindenképpen része maradt és valószínűleg sokáig marad is a hatékony politikai kommunikációs eszköztárnak.

A Facebook lehetőségei és magyarországi helyzete

A Facebook alapvetően egy közösségihálózat-építő oldalként indult ugyan, az elmúlt pár év fejlesztéseinek köszönhetően az igen aktív, kétirányú ismertségi kommunikáció mellett alapszintű tartalommegjelenítési platformmá is vált. Egyebek mellett az állapotfrissítések technikailag maximális hossza (400 karakter) és a blogbejegyzésekhez hasonló módon, az állapotfrissítéseknél jóval komolyabban formázható és képekkel kiegészíthető jegyzetek közzétételének lehetősége is hozzájárult ahhoz, hogy a Facebook bizonyos esetekben átvette a blog szerepét, máskor pedig legalábbis egy szinten mozog vele vagy komolyan kiegészíti azt.

A Facebooknak alapvetően három főbb funkciója lehet egy politikai erő kommunikációjában:

  • elősegíti, hogy a politikai erő üzenete újságírói újraértelmezés (netán kommentár, kifordítás, torzítás) nélkül jusson el az emberekhez;

    – saját maga által írt blogbejegyzés megosztása vagy kifejezetten a Facebookra gyártott jegyzet készítése;

    – a harmadik fél (újságíró, blogger) által készített anyagokból csak a kommunikációs szándéka eredeti célját elősegítő tartalmak megosztása;

  • mozgósítás;
  • – politikai gyűlésre, demonstrációra;

    – valamilyen ügy érdekében (pl. egy külön politikai célra létrehozott másik facebookos oldal promóciója);

    – választási részvételre;

  • visszajelzések fogadása. (Mivel a szervezeti oldalhoz elsöprő többségben a politikai erő nézeteivel alapvetően egyetértők csatlakoznak, ezért ez a szondáztatási funkció minimálisan van jelen. Értékelhető jelzést extrém esetben ad, azt viszont nagyon komolyan kell venni, hiszen azt jelezheti, hogy az adott politikai erő támogatói sem tudnak azonosulni az adott üzenettel, vagy legalábbis a nyilvános reprezentáció felhasználói interpretációja távol esik a kommunikátor mentális reprezentációjától.)

A felsorolásból látszik, hogy a Facebook az offline térhez hasonló, közel teljes körű, ám az offline megoldásoknál jóval egyszerűbb, mégis viszonylag könnyen személyre szabható magánszemély-elérést biztosít a politikai erők számára. Míg az első és a harmadik funkció hatása a lassabban beérő folyamatok közé sorolható, a második szerepen (mozgósítás) keresztül könnyen belátható, hogy mennyire fontos egy-egy facebookos tábor mérete, hiszen ez annak mutatója, hogy az adott politikai erőnek hány emberhez van közvetlen, adott valós idejű vagy legalábbis közel azonnali elérése.

A nem hivatalos, de a szakmában elfogadott facebookos statisztikákat mutató, CheckFacebook.com című oldal adatai szerint 2011. április 14-én nemzetközi szinten 654 millió, Magyarországon pedig 3,1 millió Facebook-használó van. A magyar felhasználók táborában a férfi/nő arány 47,8/52,2 százalékos, az összes magyarországi felhasználó
81,3 százaléka tartozik a politikai szempontból érdekes, választójoggal rendelkező, 18+ éves korcsoportba.

A magyar (mainstream) nagypolitikai színtéren, a pártvezetők közül a Facebook kifejezést először Orbán Viktor használta, akkor még a Fidesz miniszterelnök-jelöltjeként, 2010. februári évértékelőjében.

„A Facebookon – ilyenem is van – az egyik szurkolóm – nem rajongóm, bár az angol fordítás kötelezővé teszi – a következő üzenetet küldte, amikor megkérdeztem, miről kellene beszélnem...” (Orbán, 2010).

Az azóta eltelt időszakban a közösségi oldal nevének említése a politikai közbeszédben és a politikai hír és hírháttér jellegű műsorokban is megszokottá vált.

A magyar politikai erőkkel kapcsolatos legfontosabb facebookos adatok

Az alábbi listákban látható számok alakulásának szigorúan véve politikai befolyásoló tényezőinek elemzése jelen írásnak nem tárgya. A listák az aktuális állapot rögzítésének céljából születtek, kizárólag kvantitatív szemléletük miatt csak aktuális kommunikációs lehetőségekkel kapcsolatos következményeket érdemes levonni belőlük. Azt mutatják meg, hogy ha ma kellene egy üzenetet célba juttatni, akkor melyik politikai erő mekkora tábort érne el közvetlenül a Facebookon.

1. táblázat: A parlamenti pártok vezető politikusainak sorrendje facebookos oldalaik 2011. április 14-ei állapota alapján (rajongók száma)

1. Orbán Viktor 94 359
2. Vona Gábor 23 159
3. Semjén Zsolt3 3 613
4. Mesterházy Attila 2008
5. Schiffer András 411

A pártvezetők mezőnyéből szignifikánsan kiemelkedik Orbán Viktor (miniszterelnök, Fidesz-elnök) és Vona Gábor (Jobbik-elnök) oldala.

2. táblázat: A parlamenti pártok sorrendje facebookos oldalaik 2011. április 14-ei állapota alapján (rajongók száma)

1. Fidesz 25 214
2. Jobbik 20 832
3. LMP 7 796
4. MSZP 1 985
5. KDNP 1 317

Egyértelműen megállapítható a vezető politikusok és a pártok listájának első helyezettjei közti egyezés: nemcsak a Fidesz, Jobbik sorrend változatlan, hanem az is, hogy a harmadik helyezett nagyságrendileg sem közelíti meg a listák első két helyén állókat. Eltérést láthatunk viszont a harmadik helyen, ahol pártelnökként még Semjén Zsolt (KDNP) található, pártként azonban a Lehet Más a Politika.

Szintén érdemes megjegyezni a két lista összehasonlítása kapcsán, hogy két párt, a Jobbik és az MSZP „facebookos támogatottsága” mozog csak együtt első emberük facebookos népszerűségével. (Természetesen ennek megállapítása közben továbbra is tartsuk szem előtt, hogy az egyik párt/politikus és a másik párt/politikus „tetszikelése” közti különbség kb. tízszeres.)

3. táblázat: A parlamenti pártok sorrendje facebookos oldalaik 2011. április 14-ei állapota alapján (facebookos oldallal rendelkező országgyűlési képviselők aránya, csak a legalább 254 felhasználó által követett oldalakat figyelembe véve)

1. LMP 6/15 40%
2. Jobbik 11/46 23%
3. Fidesz 34/225 15%
4. KDNP 5/37 14%
5. MSZP 7/58 12%

A listában nem vettem figyelembe a Wikipédia vonatkozó szócikkeiből automatikusan generálódott oldalakat, hiszen azok semmilyen kommunikációra nem alkalmasak, valamint a nyilvánvalóan rajongók által működtetett lapokat, melyeken a politikus szintén nem tud kommunikátorként fellépni. Ebben a listában nem vettem figyelembe a személyes profilokat sem, amelyek egy részét oldal helyett hozzák létre vagy oldalként használják. A hozzá nem értés ebben az esetben komoly hátrányokkal járhat, gondolván itt például a koncepcionális tévedéseken túl arra, hogy egy személynek a Facebookon csak 5000 ismerőse lehet, vagy például a statisztika hiányára – így ez a felület nyilvánvalóan nem a támogatókkal való kommunikációra való.

Végezetül egy gondolati játék erejéig érdemes megnéznünk, milyen is lenne egy virtuális (facebookos) magyar országgyűlés, ha csak azok a képviselők ülnének a padsorokban, akik rendelkeznek facebookos oldallal.

4. táblázat: Egy virtuális magyar országgyűlés összetétele a jelenlegi képviselők facebookos oldalainak 2011. április 14-ei állapota alapján (a pártok facebookos oldallal rendelkező országgyűlési képviselőinek száma, csak a legalább 25 felhasználó által követett oldalakat figyelembe véve; zárójelben a teljes létszám százaléka)

1. Fidesz 34 (54%)
2. Jobbik 11 (17%)
3. MSZP 7 (11%)
4. LMP 6 (10%)
5. KDNP 5 (8%)

További kutatásra váró kérdések és területek

A téma továbbgondolása és a további kutatások érdekében, valamint a minél teljesebb kép bemutatása miatt fontosnak tartom megemlíteni azokat a szempontokat, melyeket egy nagyobb lélegzetvételű kvalitatív elemzés során érdemes figyelni.

  • Ki menedzseli a facebookos oldalt? A közösségi webes szemléletet csak könyvekből ismerő, a Facebook gyakorlati, mindennapi használatától távol álló, netán kizárólag politikai szempontok alapján kiválasztott oldalmenedzser alkalmazásánál valószínűleg még az is jobb, ha az adott politikus, mindenféle kommunikációs szakember segítsége nélkül facebookozik.
  • A politikai erő csak a választási kampányban és közvetlenül utána használja facebookos csatornáját, vagy két kampányidőszak közt is rendszeres kapcsolatot tart fenn az oldalt követőkkel?
  • Csak jelenlétről vagy valódi, kétirányú kommunikációról van szó? „Beszélget-e” a politikai erő a felhasználókkal vagy csak saját gondolatait szórja? Egy tetszikelő felhasználó akkor értékes, ha a követést biztosító „tetszik” gomb megnyomása után is rendszeres kapcsolatba kerül az oldallal. A legértékesebb pedig akkor, ha több interakciós helyzetbe is kerül, az oldal kapcsán kétirányú kommunikációt, az ő felvetéseire való odafigyelést érzékel.
  • Mennyire rendszeresek a megosztások? Mennyi idő telik el egy-egy állapotfrissítés vagy megosztás közt? A túl ritka (pl. havi rendszerességű) posztolás a kapcsolat gyengülését okozhatja, míg a túl gyakori (ebben az esetben pl. napi 10) spam-érzetet kelthet a felhasználókban.
  • Változatosak-e a tartalmak? A politikai erő weboldalán megjelenő hírek (netán automatikusan megosztó alkalmazással történő) kiposztolása mellett, de inkább helyett érdemes minél gyakrabban más jellegű tartalmakat (pl. videók, képek) is megosztani. Gyakori hiba, hogy a politikai erő úgy tekint a Facebookra, hogy általa több látogatót lehet behúzni saját oldalára, eredményként pedig ilyenkor weboldaluk látogatottságának, illetve Facebookról átkattintó felhasználók számának növekedését könyvelik el. Bár valóban használható erre a célra is a Facebook, a legfontosabb mégis a politikai üzenet választópolgárokhoz való eljuttatása, ennek pedig egyáltalán nem feltétele az, hogy kivezessük őket a Facebookról, sőt a hosszabb távú stratégiát a csak kivezetésből álló megosztások gyengíthetik is.
  • Van-e érkezési oldal (landing page)?
  • Engedélyezve van-e, hogy a felhasználók írjanak az üzenő falra?
  • Mennyien „tetszikelik” az egy vizsgált időintervallumban született posztokat? Mennyi hozzászólás születik?
  • Kihasználják-e a Facebook szervezeti/üzleti oldalakhoz kapcsolódó funkcióit? Hoznak-e létre például eseményeket, promotálják-e őket?
  • Használnak-e harmadik fél által írt vagy kifejezetten általuk készített alkalmazásokat?

Irodalom

Balogh Csaba (2009): 10+1 pontban: miért blogoljon egy politikus? http://blog.tsabeeka.hu/2009/10/14/101-pontban-miert-blogoljon-egy-politikus/ (utolsó letöltés: 2011. április 14.).

Balogh Csaba (2010): Facebookos világtalanok. http://blog.tsabeeka.hu/2010/04/03/facebookos-vilagtalanok/ (utolsó letöltés: 2011. április 14.).

Burján András (2010): Internetes politikai kampány. Médiakutató, ősz. http://www.mediakutato.hu/cikk/2010_03_osz/08_internet_kampany/ (utolsó letöltés: 2011. április 14.).

Gustin, Sam (2011): Social Media Sparked, Accelerated Egypt's Revolutionary Fire. Wired. http://www.wired.com/epicenter/2011/02/egypts-revolutionary-fire/ (utolsó letöltés: 2011. április 14.).

Harmanci, Reyhan (2005): Time to get a life - pioneer blogger Justin Hall bows out at 31. San Francisco Chronicle. http://www.sfgate.com/cgi-bin/article.cgi?file=/c/a/2005/02/20/MNGBKBEJO01.DTL (utolsó letöltés: 2011. április 14.).

Le Meur, Loic (2004): 10 reasons why should a politician blog. http://loiclemeur.com/english/2004/06/10_reasons_why_.html (utolsó letöltés: 2011. április 14.).

Merkovity Norbert (2010) Párthonlapok az országgyűlési választások idején. Médiakutató, ősz. http://www.mediakutato.hu/cikk/2010_03_osz/07_parthonlapok/ (utolsó letöltés: 2011. április 14.).

Nagy Szilvia (2008): Változó idők: Tony Blair helyett most Obamától tanulna az MSZP. Hírszerző. http://hirszerzo.hu/belfold/86945_valtoz o_idok_tony_blair_ helyett_most_obamat (utolsó letöltés: 2011. április 14.).

Orbán Viktor (2010): Újjá kell építeni Magyarországot – a 2010-es évértékelő beszéd szövege. http://orbanviktor.hu/beszed/ujja_kell_epiteni_magyarorszagot (utolsó letöltés: 2011. április 14.).

Shiels, Maggie (2011): Twitter co-founder Jack Dorsey rejoins company. BBC News. http://www.bbc.co.uk/news/business-12889048 (utolsó letöltés: 2011. április 14.).

Szántó Balázs (2011): A Facebook a céges oldalak ellen?! http://www.szanto.org/2011/02/21/facebook-oldalak/ (utolsó letöltés: 2011. április 14.).

Yamm! Twitterstat (2011): http://yamm.hu/stat/2011/03 (utolsó letöltés: 2011. április 14.).

A tanulmányban vizsgált facebookos oldalak és twitteres csatornák, pártonként, betűrendben (utolsó letöltés minden esetben: 2011. április 14.)

Fidesz

https://www.facebook.com/pages/Fidesz/9844779306

https://twitter.com/#!/Fideszmpsz

Jobbik

https://www.facebook.com/pages/Jobbik-Magyarorsz%C3%A1g%C3%A9rt-Mozgalom/287770891404

https://twitter.com/#!/JobbikMM

LMP

https://www.facebook.com/lehetmas

https://twitter.com/#!/lehet_mas

MSZP

https://www.facebook.com/mszpfb

https://twitter.com/#!/mszphu

Facebookos oldallal rendelkező országgyűlési képviselők, pártonként, betűrendben, a 2011. április 14-ei állapot alapján, zárójelben az oldalt követő felhasználók száma (utolsó letöltés minden esetben: 2011. április 14.)

Fidesz

B. Nagy László (313) https://www.facebook.com/bnagylaszlo

Dr. Bácskai János (214) https://www.facebook.com/bacskaijanos

Dr. Balsai István (360) https://www.facebook.com/balsaiistvan

Becsó Zsolt (30) https://www.facebook.com/pages/Becs%C3%B3-Zsolt-orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si-k%C3%A9pvisel%C5%91/338939005964

Bodó Imre (68) https://www.facebook.com/bodoimre

Dr. Bohács Zsolt (297) https://www.facebook.com/bohacszsolt

Dr. Cser-Palkovics András (24) https://www.facebook.com/pages/Dr-Cser-Palkovics-Andr%C3%A1s/121674784573790

Dióssi Csaba (89) https://www.facebook.com/pages/Di%C3%B3ssi-Csaba/269524766786

Farkas Sándor (150) https://www.facebook.com/pages/Farkas-S%C3%A1ndor/358867199892

Földesi Gyula (15) https://www.facebook.com/pages/F%C3%B6ldesi-Gyula/171876269611

Dr. György István (366) https://www.facebook.com/dr.gy.istvan

Dr. Hoppál Péter (265) https://www.facebook.com/pages/Dr-Hopp%C3%A1l-P%C3%A9ter/110980928915528

Dr. Kocsis Máté (791) https://www.facebook.com/kocsismate

Koncz Ferenc (0) https://www.facebook.com/pages/Koncz-Ferenc/168370599882444

Dr. Kovács Ferenc (400) https://www.facebook.com/Dr.Kovacs.Ferenc

Kovács Péter (512) https://www.facebook.com/KovacsPeter.hu

Kövér László (2197) https://www.facebook.com/pages/K%C3%B6v%C3%A9r-L%C3%A1szl%C3%B3/119451031405493

Kubatov Gábor (2267) https://www.facebook.com/kubatovgabor

Dr. Kupper András (146) https://www.facebook.com/pages/Dr-Kupper-Andr%C3%A1s/292072271208

Dr. Matolcsi György (1128) https://www.facebook.com/pages/Matolcsy-Gy%C3%B6rgy/113060285395442

Menczer Erzsébet (28) https://www.facebook.com/pages/Menczer-Erzs%C3%A9bet/269524157696

Dr. Mengyi Roland (87) https://www.facebook.com/pages/Mengyi-Roland/108712615856888

Dr. Nagy Gábor Tamás (399) https://www.facebook.com/NagyGaborTamas

Dr. Nagy István (226) https://www.facebook.com/pages/Dr-Nagy-istv%C3%A1n/271879300764

Németh Zoltán (452) https://www.facebook.com/pages/N%C3%A9meth-Zolt%C3%A1n/244043854147

Orbán Viktor (94 359) https://www.facebook.com/orbanviktor

Révész Máriusz (54) https://www.facebook.com/pages/R%C3%A9v%C3%A9sz-M%C3%A1riusz/126984200681538

Román István (1) https://www.facebook.com/pages/Rom%C3%A1n-Istv%C3%A1n/200039900036883

Rónaszékiné Keresztes Monika (180) https://www.facebook.com/pages/R%C3%B3nasz%C3%A9kin%C3%A9-Keresztes-Monika/273507184381

Schmidt Csaba (76) https://www.facebook.com/pages/Schmidt-Csaba/116967151705895

Dr. Simon Miklós (3) https://www.facebook.com/pages/Simon-Mikl%C3%B3s/108232515862296

Szalay Ferenc (948) https://www.facebook.com/szalayferenc

Tállai András (23) https://www.facebook.com/pages/T%C3%A1llai-Andr%C3%A1s/121095971286724

Dr. Tóth József (875) https://www.facebook.com/drtothjozsef

Vantara Gyula (52) https://www.facebook.com/vantara.hu

Varga Mihály (1441) https://www.facebook.com/pages/Mih%C3%A1ly-Varga/324771568775

Dr. Vinnai Győző (138) https://www.facebook.com/pages/Vinnai-Gy%C5%91z%C5%91/273507719787

Wintermantel Zsolt (198) https://www.facebook.com/wintermantel.zsolt

Dr. Zsiga Marcell (266) https://www.facebook.com/pages/Dr-Zsiga-Marcell/270389461847

Zsigó Róbert (121) https://www.facebook.com/zsigorobert

Jobbik

Dr. Apáti István (158) https://www.facebook.com/dr.apati.istvan

Bana Tibor (46) https://www.facebook.com/pages/Bana-Tibor/184890488198962

Dúró Dóra (4004) https://www.facebook.com/pages/D%C3%BAr%C3%B3-D%C3%B3ra/191946490841225

Ferenczi Gábor (45) https://www.facebook.com/pages/Ferenczi-G%C3%A1bor/193652420657292

Dr. Gaudi-Nagy Tamás (498) https://www.facebook.com/pages/Dr-Gaudi-Nagy-Tam%C3%A1s/133966856657414

Magyar Zoltán (94) https://www.facebook.com/pages/Magyar-Zolt%C3%A1n/281527466391

Németh Zsolt (88) https://www.facebook.com/pages/N%C3%A9meth-Zsolt/140945679254856

Novák Előd (9) https://www.facebook.com/pages/Nov%C3%A1k-El%C5%91d/112879632128020

Pörzse Sándor (2414) https://www.facebook.com/pages/P%C3%B6rzse-S%C3%A1ndor/321805764988

Szilágyi György (182) https://www.facebook.com/szilagyi.gyuri

Vona Gábor (23 159) https://www.facebook.com/vonagabor

Zagyva György Gyula (1900) https://www.facebook.com/zagyva.gyula

KDNP

Bús Balázs (456) https://www.facebook.com/busbalazs.hu

Dr. Nagy Andor (62) https://www.facebook.com/pages/Dr-Nagy-Andor/352240938745

Dr. Rétvári Bence (680) https://www.facebook.com/pages/dr-R%C3%A9tv%C3%A1ri-Bence/206829842043

Dr. Seszták Mikós (293) https://www.facebook.com/pages/Dr-Seszt%C3%A1k-Mikl%C3%B3s/278838930697

Szászfalvi László (19) https://www.facebook.com/pages/Sz%C3%A1szfalvi-L%C3%A1szl%C3%B3/153784771308301

Dr. Tarnai Richárd (38) https://www.facebook.com/pages/Dr-Tarnai-Rich%C3%A1rd/363549342784

LMP

Dr. Dorosz Dávid (129) https://www.facebook.com/doroszdavid

Ertsey Katalin (0) https://www.facebook.com/pages/Ertsey-Katalin/169209829794824

Jávor Benedek (214) https://www.facebook.com/javorbenedek

Karácsony Gergely (1) https://www.facebook.com/pages/Kar%C3%A1csony-Gergely/193944440638410

Kaufer Virág (4) https://www.facebook.com/pages/Kaufer-Vir%C3%A1g/184909631553173

Kukorelly Endre (4) https://www.facebook.com/pages/Kukorelly-Endre/194312983935631

Mile Lajos (1) https://www.facebook.com/pages/Mile-Lajos/182536595124952

Osztolykán Ágnes (4) https://www.facebook.com/pages/Osztolyk%C3%A1n-%C3%81gnes/159667624088546

Scheiring Gábor (173) https://www.facebook.com/scheiringgabor

Dr. Schiffer András (411) https://www.facebook.com/schifferandras

Szabó Rebeka (0) https://www.facebook.com/pages/Szab%C3%B3-Rebeka/186937904681332

Szabó Tímea (0) https://www.facebook.com/pages/Szab%C3%B3-T%C3%ADmea/156847374371871

Szilágyi László (68) https://www.facebook.com/pages/Szil%C3%A1gyi-L%C3%A1szl%C3%B3/133630893373098

Szilágyi Péter (0) https://www.facebook.com/pages/Szil%C3%A1gyi-P%C3%A9ter/199371826753853

Vágó Gábor (344) https://www.facebook.com/vagogabor

MSZP

Dr. Botka László (446) https://www.facebook.com/pages/DrBotka-L%C3%A1szl%C3%B3/122148514472963

Gyurcsány Ferenc (5184) https://www.facebook.com/gyurcsanyf

Dr. Harangozó Tamás (185) https://www.facebook.com/pages/dr-Harangoz%C3%B3-Tam%C3%A1s/328468641347

Dr. Hiller István (12) https://www.facebook.com/pages/Hiller-Istv%C3%A1n/179613738732740

Dr. Ipkovich György (68) https://www.facebook.com/pages/Dr-Ipkovich-Gy%C3%B6rgy/168062299871974

Mesterházy Attila (2008) https://www.facebook.com/mesterhazy.attila

Szabó Imre (181) https://www.facebook.com/pages/Szab%C3%B3-Imre/294377018424

Dr. Szekeres Imre (0) https://www.facebook.com/pages/Dr-Szekeres-Imre/140328529371194

Tóth Csaba (5) https://www.facebook.com/pages/T%C3%B3th-Csaba/301079329649

Dr. Tóth József (874) https://www.facebook.com/drtothjozsef

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés 2010. szeptember 16.

Támogatónk

A Médiakutató megjelenését az Open Society Institute magyarországi Szükségalapja támogatja.