Császi Lajos: Az egészségnevelés reprezentációja a médiában
| 1 | Tanulmányom az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium „Helyzetelemzés az alapellátás megelőzési célú működtetési lehetőségeiről, ellátás-fejlesztési stratégia kialakítása” című kutatási programja keretében készült. Ezúton mondok köszönetet azért, hogy közléséhez a program vezetői hozzájárultak. |
| 2 | A kommunikációelméletben kétfajta kommunikációt különítenek el, a transzmissziós és a rituális kommunikációt. Az előbbi a szállítás térbeli metaforáján, az utóbbi a közösség fenntartásának időbeli metaforáján alapult. A továbbiakban e tanulmányban a kommunikáció transzmissziós formáját tárgyalom, a rituális formáról többet a könyvemből (Császi, 2002) lehet megtudni. |
| 3 | A médiából természetesen sohasem tűntek el teljesen a laikus-fogyasztói szektor igényeit tükröző programok és cikkek. Magyarországon a második világháború előtti újságok lapjain például nagy számban lehetett olyan hirdetésekkel találkozni, amelyek különböző csodaszereket vagy orvosilag nem ellenőrzött gyógymódokat propagáltak. A rendszerváltás után az egészségügyben nálunk is megjelent fogyasztáscentrikusság tehát nemcsak az új társadalmi fejlemények és a globalizáció következménye volt, hanem a korábban már létezett, de politikailag átmenetileg visszaszorított alternatív gyógymódok újraéledését is jelentette. |
| 4 | Bár elméletileg Lazarsfeld 1940-es években végzett kutatásai óta erősen vitatott volt a direkthatás elmélete, a médiakutatás napi gyakorlatában még évtizedekig tartották magukat az ilyen hatáselméletek különböző variánsai. Jó leírás található ezekről McLeod cikkében (1991). |