Médiakutató

Lábjegyzetek

Bayer Judit, dr.: A Panaszbizottság ügyei

1 47. §. (2), 47. § (3), 48. (4), (5).
2 Személyes nyilatkozat szerint.
3 22-1-584/97, 20-1-1653/2000.
4 49. § (1).
5 48. § (3) „A pb. ügyrendje tartalmazza a 4. § alá nem tartozó panaszügyek elintézésének rendjét is. Az ilyen ügyekben a pb. a panaszt megvizsgálja és állásfoglalásáról tájékoztatja a panaszost, az érintett műsorszolgáltatót, továbbá ha szükségesnek tartja, a közvéleményt.”
6 Uo.
7 3. § (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás – e törvény keretei között – szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató – a törvény keretei között – önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. (3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.
8 4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. (2) A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában. (3) A műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetoként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – műsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fűzhetnek. (4) A műsorban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.
9 5. § (1) A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni. (2) A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas műsorszámot e jellegének előzetes feltüntetésével lehet közzétenni. (3) Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni. (4) A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni. Közzététel előtt erre a közönség figyelmét fel kell hívni. (5) A kiskorúak személyiségfejlodésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos.
10 Ügyrend 13. §
11 20-1-1576/2000.
12 20-1-1531/2000.
13 20-1-1519/2000. A tájékoztató műsor kritikus hangvétellel szólt a pornóiparról, kitakarást alkalmazott. A pb nem találta megalapozottnak a kifogást.
14 20-1-1494/2000.
15 20-1-1506/2000.
16 22-1-2333/97. Lásd még Bayer (1998).
17 20-1-1578/2000.
18 20-1-1676/2000.
19 22-1-2333/97. Lásd még Bayer (1998).
20 22-151/96. A kifogásolt párbeszédben az egyik szereplő azt javasolta, hogy utazzanak Egyházashetyére, mert ott található Berzsenyi Dániel családi kriptája, amire a másik szereplő azt a megjegyzést tette, hogy egy másik faluhoz hasonlatosan, ahol egy híresség hamvait meggyalázták, lehet, hogy ott is „a helyi kölykök a nagy Dániel koponyájával fociznak”. Lásd még Bayer (1998).
25 20-1-1674/2000.
26 49. § (1) Ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevő) kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat.
27 20-1-1526/2000, 20-1-1528/2000. Lásd még Bedo (1998).
28 20-1-1692/2000. érintettség hiánya miatt elutasítva, 20-1-1528/2000., 20-1-1663/2000. érintettség hiánya ellenére nem elutasítva.
29 20-1-1651/2000.
30 20-1-1671/2000.
31 Panasziroda.
32 20-1-1576/2000, 20-1-1517/2000, 20-1-1605/2000, 20-1-1640/2000, 20-1-1641/2000.
33 20-1-1651/2000, 20-1-1733/2000, 20-1-1898/2000, 20-1-1671/2000.
34 401/2000. (V.9.) ORTT határozat, 402/2001. (III. 14.) ORTT határozat, www.ortt.hu.
35 Metzger (1993).
36 Bayer (1998).
37 20-1-1642/2000, 20-1-1674/2000, 20-1-1573/2000.
38 20-1-1581/2000, 20-1-1640/2000, 20-1-1580/2000, 20-1-1898/2000.
39 20-1-1857/2000. Alkalmanként még elofordul, hogy a pluralizmusra (4. § (2)) hivatkozik az ítéletben, holott egy musorszámon belüli kiegyensúlyozottságról lenne szó, lásd 20-1-1611/2000.
40 20-1-1899/2000.
41 41 22-1-2010/97. Lásd még Bayer (1998).
42 F-279/96. számú ORTT határozat. A hallgató azt mondta: „Az ellenzék jobboldala annyira szélsőséges, hogy a nyilas idoket idézi föl néha egyes megnyilatkozásuk”. Erre a műsorvezető annyit mondott: „Hát ők ezt nyilván visszautasítanák”, később pedig azzal zárta a beszélgetést, hogy „maradjon a szívük titka”. A pb véleménye: „Nagyon sok országban van ez a stop gomb, s amikor egy ilyen gikszer előfordul, akkor ez kiszűrhető”. Pagoda, 1997/1. 28. o. Az ORTT véleménye: „a telefonáló véleménye olyan súlyos minősítést tartalmazó megállapítás, amely a Testület megítélése szerint nem nélkülözheti a műsorvezető figyelmeztetését arra nézve, hogy a vélemény milyen súlyosan elmarasztaló”. A Testület álláspontja szerint ez a műsorvezetői magatartás sem a tényszerűség, sem a tárgyilagosság, sem a kiegyensúlyozottság követelményének nem felelt meg, s „a tájékoztatást nem lehet tárgyilagosnak tekinteni, ha a műsorvezető mintegy megerősíti a hallgató szélsőséges és bizonyítatlan véleményét. Az ORTT egyik tagja szerint „a tényszerűség és tárgyilagosság megkövetelte volna, hogy a műsorvezető visszakérdezzen: „Ön komolyan gondolja, hogy ezek a pártok magyar állampolgárok Dunába lövetésén gondolkodnak? Hogy magyar állampolgárok százezreit kiszolgáltassák egy idegen hatalomnak, hogy meggyilkolják őket?”
43 20-1-1576/2000.