Opryshko, Dariia:

‘Soft Power’ in the Twisted Mirror of Disinformation and Propaganda

This paper investigates the role and importance of “soft power” elements in the dissemination of disinformation and propaganda. It highlights the differing approaches adopted by democratic countries and authoritarian regimes towards the concept of soft power. The analysis focuses on the instrumentalisation of soft power elements such as the media, culture, religion, education, and science in the spreading of disinformation and propaganda, illustrated through the example of Russia and the Russkiy Mir concept. The paper concludes that strategies designed to counter disinformation and propaganda should extend beyond fact-checking and the improvement of media literacy, adopting instead a more comprehensive and holistic framework. Such strategies should also encompass the safeguarding of the values targeted by information attacks. Finally, the author proposes a series of measures that states may implement to counter Foreign Information Manipulation and Interference (FIMI).

Keywords: soft power, disinformation, propaganda, Russkiy Mir, human rights

Pintér Róbert:

A sci-fi MI- és robotképeinek társadalmi hatása

Elméleti és empirikus kutatások szakirodalmi áttekintése

A tanulmány a science fiction (sci-fi), a mesterséges intelligencia (MI) és a robotika kapcsolatát vizsgálja 2025-ig megjelent angol nyelvű elméleti és empirikus kutatások alapján. Először tisztázza a sci-fi fogalmát és jövőkép-alakító szerepét, bemutatja a mítoszokból és kollektív félelmekből eredő előképeket, majd áttekinti, hogy miért váltak dominánssá a disztópikus narratívák. Röviden kitér a tudomány és a sci-fi ambivalens viszonyára, valamint a lehetséges inspirációs hatásokra. A cikk nagyobbik részét adó második fele bemutatja a területen fellelhető szakirodalmat: elméleti, szakértői, médiaelemzési és laikusokat vizsgáló empirikus kutatásokra osztva fel azt. Összefoglalja, miként hathatnak az MI- és robottematikájú sci-fik a laikusok, illetve a szakértők percepcióira és várakozásaira. Ezek alapján az látszik, hogy a science fiction kulturális referenciakeretként működik az MI-ről és a robotokról való gondolkodásban, de a laikusokra való hatása nem lineáris, hanem komplex, sokrétű és erősen kontextusfüggő.

Kulcsszavak: irodalomkutatás, mesterséges intelligencia, médiahatás, robot, sci-fi

Gálik Mihály – Tömpe István:

A lapkiadás átalakulása az 1980-as évek második felében és a rendszerváltás első évében

A lapkiadásban szinte semmi nem változott az 1980-as évek közepéig a tervgazdálkodást jellemző irányításhoz képest, s megmaradt a sajtó 1962–63. években némileg megenyhült pártállami felügyelete is. Az 1980-as évek második felében kibontakozó reformmozgalmak részeként újságírók, médiakutatók és politológusok ad hoc megalakult kutatócsoportja kidolgozott egy javaslatot a sajtónyilvánosság reformjára, mert úgy látták, hogy a tervezett gazdasági és társadalmi reformok sikerének egyik előfeltétele a nyilvánosság reformja. Két országos terjesztésű napilap, a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet példáján mutatjuk be, milyen lehetőségek álltak az érintettek előtt, és miként próbáltak ezekkel élni. Röviden még érintjük, hogy a többpártrendszerre való áttérést megelőző politikai tárgyalásokon miként látták és/vagy képzelték el az állami tulajdon kezelését általában.

Kulcsszavak: átalakulás, lapkiadás, pártállam, privatizáció, tulajdon

Őri Ádám:

A környezeti újságírás torzulásainak strukturális okai a hazai független médiában

A tanulmány azt vizsgálja, milyen strukturális, szerkesztőségi és normatív tényezők járulnak hozzá a környezeti témájú újságcikkek torzulásaihoz a magyar független médiában. Az ökológiai és klímaválság elmélyülése miatt különösen meghatározó, hogy a nyilvánosságban milyen keretezésben, milyen hangsúlyok mentén és milyen mélységben jelennek meg ezek az ügyek. A kutatás a hazai és a nemzetközi szakirodalom feldolgozására, valamint huszonkét félig strukturált interjúra épül, amelyek újságírókkal és újságíróképzésben oktató szakemberekkel készültek. Az eredmények szerint a torzulások nem kizárólag politikai nyomásból fakadnak, hanem az újmédia működési logikájából, a hírügyeleti rendszer dominanciájából, a tartalomgyártási kényszerből, a kommercializációból, az objektivitásdoktrína kritikátlan alkalmazásából és a specializált képzés hiányából is. A jelenlegi médiagyakorlat strukturálisan korlátozza a válság rendszerszintű bemutatását.

Kulcsszavak: éghajlati és ökológiai válság, környezeti újságírás, médiatorzítás, objektivitásdoktrína, újmédia

Kaposi Ildikó:

És megmozdul a kép: a mozi története a Perzsa-öböl arab monarchiáiban

A Perzsa-öbölben a mozi minden formájában összefonódott a modernitás befogadásának folyamataival, amelyek feltételei között alakították ki és át a nemzeti identitásokat, határozták meg a fejlődési célokat, és léptek kapcsolatba a transznacionális kulturális áramlatokkal. A film része volt a 20. század közepén kialakuló vizuális kultúrának, ahol a művészet, az építészet, a divat, a média és a reklám mind hozzátett valamit a modernizáció látványához. Az ezredforduló után a feltörekvő régióban a film a „láthatóság iránti vágy” (Akil 2016) kifejezésének médiuma lett, ahol a láthatóság különböző stratégiáiban mind az esztétika, mind a hatalmi viszonyok megjelentek. A hatalmi viszonyok szerepet játszottak a mozi mint a modernitás eszközének elfogadásában, elutasításában vagy ellenőrzésében. A nem egyenes vonalú fejlődési mintákban versengő gyakorlatok és ellentétes felfogások tűntek fel arról, hogy mi lehet a filmkészítés társadalmi szerepe a Perzsa-öbölben.

Kulcsszavak: arab filmtörténet, modernitás, mozi, Perzsa-öböl, vizuális kultúra