Dési János:

A Népszava élete a halál után

2026. május 28-án nyomtatták ki utoljára a Népszava című napilapot, július 4-én az addig még meglévő PDF-kiadás is megszűnt, s bár online talán még működik egy darabig, nagy jövőt ennek a verziónak sem érdemes jósolni, ahogy felettébb kérdéses a tervezett hetilap sorsa is. A Népszava története átfogja a sajtó történetét a 19. századtól a 21. századig; e történetet több tudományos munka is összegezte már, és vélhetően további kutatások is foglalkoznak majd vele. E sorok szerzője 18 évig dolgozott a Népszavánál, ebből hosszabb ideig főszerkesztő-helyettesként. Pályája közel három évtizedét nyomtatott napilapoknál töltötte. A Népszavától nem önként távozott, így semmiképpen sem elfogulatlan, de közvetlen tanúja néhány dolognak, még akkor is, ha a tulajdonosi vagy az üzleti ügyekbe és döntésekbe sosem avatták be. A jelen írás szubjektív összefoglaló, ha úgy tetszik, kutatási ötletadó azoknak, akik majd alaposan el akarnak merülni a témában. Magyarázatkísérlet arra, miért jött el most a vég, és miért nem maradt esélye ennek a lapnak sem Magyarországon. A lap megszűnésével lezárult a nyomtatott politikai napilapok kora. Bár a haláltusa már évekkel ezelőtt megkezdődött, a Népszava már csak élet maradt a halál után.

Kulcsszavak: lapkiadás, napilap, nyomtatott újság, privatizáció

Kiss László:

A narratív tér és a politikai mező konstrukciója

A politikai kampány szereplőhálóinak összehasonlító elemzése a magyar online médiában

A jelen tanulmány a 2026-os magyar választási kampány online médiabeli reprezentációját vizsgálja hálózatelemzési eszközökkel. A kutatás öt országos hírportál (a hirado.hu, az origo.hu, az index.hu, a telex.hu és a 444.hu) politikai szereplőhálóit elemzi ötvenszereplős networkök segítségével. Az együttemlítési hálózatok alapján feltárja a narratív centrumok szerkezetét, a centrum–periféria-viszonyokat, a hídszereplőket, valamint a belpolitikai és a geopolitikai mezők kapcsolódását. Eredményei szerint a vizsgált médiumok nagyrészt azonos szereplőket jelenítenek meg, ugyanakkor eltérő narratív tereket hoznak létre. A kormánypárti médiumok integrált, geopolitikai konfliktustérként szervezik a kampányt, míg a kormánykritikus portálok differenciáltabb és pluralizáltabb politikai jelentésszerkezeteket építenek fel.

Kulcsszavak: geopolitika, médiareprezentáció, narratív tér, networkelemzés, politikai kommunikáció

Bayer Judit:

Ki beszél, amikor az MI ír?

Médiajog és -etika új perspektívában I.

A generatív mesterséges intelligenciát mind gyakrabban használják a professzionális médiaiparban is. Ez a cikk a generatív mesterséges intelligencia által vagy annak segítségével létrehozott tartalmakkal kapcsolatos főbb etikai és jogi kihívásokról nyújt áttekintést. Ismerteti az Európai mesterségesintelligencia-törvény vonatkozó szabályozását és az elmúlt években felbukkanó újságírói szabványokat. Részletesen kitér a deepfake szabályozására, a transzparencia, a hitelesség és a pontosság újságírói követelményeire és arra, hogy miként érinti az újságírókat a szerkesztőségekben már kikerülhetetlenül felbukkanó mesterséges intelligencia.

Kulcsszavak: ChatGPT, generatív mesterséges intelligencia, média, újságírás, MI-törvény

Egres Dorottya:

Argumentatív affordanciák

A platformdesign hatása az érvelésre a közösségi médiában

A közösségimédia-platformok a nyilvános viták meghatározó színtereivé váltak. Mivel a digitális nyilvánosságban zajló véleménynyilvánítás jelentős része argumentatív természetű, azaz álláspontok igazolásával és ütköztetésével jár együtt, a platformok technikai sajátosságai nemcsak a kommunikáció formáit, hanem az érvek szerkezetét, interakciójuk dinamikáját és láthatóságát is befolyásolják. Ez a tanulmány ennek vizsgálatára bevezeti az argumentatív affordanciák fogalmát, majd egy négydimenziós tipológiát dolgoz ki, amely az argumentatív konstrukció, a kapcsolódás, a kiugróság és a részvétel affordanciáit különíti el. Emellett bemutatja, hogy ezek az affordanciák mikro-, mezo- és makroszinten működnek, továbbá konfigurációkba rendeződve közösen alakítják az online érvelések lehetőségeit és korlátait. A javasolt fogalmi és analitikai keret hozzájárulhat a digitális média és a platformok kutatása, valamint az érveléselmélet közötti párbeszéd erősítéséhez.

Kulcsszavak: affordancia, érvelés, közösségi média, online viták, platformkutatás

Pintér Róbert:

Az újságírás és a változó kommunikációs technológiák

A jelen tanulmány az újságírás és a kommunikációs technológiák kapcsolatának legfontosabb változásait tekinti át az elmúlt negyedszázadban, vagyis azóta, hogy a Médiakutató létrejött. A szerző amellett érvel, hogy a főbb változások ez idő alatt nem elsősorban a hírtartalmak előállításában, hanem azok terjesztésében, a média üzleti modelljeiben és az újságírók kapuőri szerepének átalakulásában következtek be. A platformizáció, az algoritmikus közvetítés és a figyelemgazdaság megerősödése a hírmédiát új függőségi viszonyok közé helyezte, miközben a közös információs tér fragmentálódása és a newsfluencerek térnyerése új kihívásokat teremtett az újságírók, a szerkesztőségek, a médiavállalatok és általában a demokratikus nyilvánosság számára. A tanulmány röviden áttekinti a médiahatások új értelmezési kereteit is, különös tekintettel a szűrőbuborék, a visszhangkamra, az affordancia és a figyelemgazdaság elméleteire, valamint felvázolja a lehetséges rövid- és hosszútávú jövőképeket, kiemelve a generatív mesterséges intelligencia térnyerését.

Kulcsszavak: algoritmusok, kapuőrszerep, információs és kommunikációs technológia, platformgazdaság, újságírás

Sz. Nagy Gábor:

Propaganda és valóság a Magyar Rádióba érkezett levelekben 1952-ben és 1953-ban

Tanulmányunkban áttekintést adunk azokról a levelekről, amelyeket a Magyar Rádiónak írtak a hallgatók 1952-ben és 1953-ban. Azt vizsgáljuk, hogy a Magyar Rádióhoz érkezett olvasói levelek milyen kritikákat fogalmaztak meg a Rádióban elhangzott műsorokkal és véleményekkel szemben, és rámutatunk arra az ellentétre, amely a párt által konstruált világ és a mindennapok valósága között húzódott. Ehhez bemutatjuk a korszak tömegtájékoztatási politikáját, valamint a közlő és a befogadó közötti lehetséges átjárást a levelezőmozgalom példáján keresztül.

Kulcsszavak: hallgatói levél, levelezőmozgalom, Magyar Rádió, propaganda, Rákosi-korszak

Opryshko, Dariia:

‘Soft Power’ in the Twisted Mirror of Disinformation and Propaganda

This paper investigates the role and importance of “soft power” elements in the dissemination of disinformation and propaganda. It highlights the differing approaches adopted by democratic countries and authoritarian regimes towards the concept of soft power. The analysis focuses on the instrumentalisation of soft power elements such as the media, culture, religion, education, and science in the spreading of disinformation and propaganda, illustrated through the example of Russia and the Russkiy Mir concept. The paper concludes that strategies designed to counter disinformation and propaganda should extend beyond fact-checking and the improvement of media literacy, adopting instead a more comprehensive and holistic framework. Such strategies should also encompass the safeguarding of the values targeted by information attacks. Finally, the author proposes a series of measures that states may implement to counter Foreign Information Manipulation and Interference (FIMI).

Keywords: soft power, disinformation, propaganda, Russkiy Mir, human rights