Bajomi-Lázár Péter: Közszolgálati televíziózás Közép- Kelet- Európában
| 1 | A tanulmány szövege elhangzott a Nemzetközi Újságíró Szövetség és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége „A közszolgálatiság oltalmában” címmel Budapesten rendezett konferenciáiáJl, 2002. február IS-én. A szöveget 2002 májusában néhány helyen kiegészítettem – B.L.P. |
| 2 | Csehszlovákia 1992. december 31-én vált ketté. |
| 3 | Organisation Internationale de Radiodiffusion et Télévision (Nemzetközi Rádiós és Televíziós Műsorszolgáltatási Szervezet) |
| 4 | European Broadcasting Union (Európai Műsorszolgáltató Szövetség). |
| 5 | Azért választottam négy országot, mert kisebb minta alapján nem vonhattam volna le általános érvényű következtetéseket, a nagyobb minta viszont meghaladta. volna a rendelkezésemre álló terjedelmet. Azért választottam éppen ezeket az országokat, mert az 1990-es években médiatörténetük és médiapolitikai törekvéseik több pontban is hasonlóak voltak – szemben például a volt Szovjetunió vagy a volt Jugoszlávia országaival. Itt mondok köszönetet Magyari Tivadarnak (Románia), Monika Metykovának (Csehország) és Beata Ociepkának (Lengyelország) írásomhoz nyújtott értékes segítségükért. |
| 6 | A szövegben szereplő, angolból vett idézeteket saját fordításomban közlöm – B.L.P. |
| 7 | A testület egyik tagját közvetlenül a pénzügyminiszter nevezi ki (Ociepka 2001: 115). |
| 8 | A csonka kuratóriumokat a 2002 májusában hatalomra kerülő Medgyessy-kormány végül kiegészítette. |
| 9 | Karol Jakubowicz szerint „a média politikai súlya miatt a hatalmon lévő pártok igyekeznek befolyásolni a rádiót és a televíziót, az ellenzékiek pedig nem lépnek fel ez ellen olyan hevesen, mint várhatnánk – nem kétséges, abban reménykedve, hogy ha hatalomra jutnak, ők is ugyanezt tehetik majd” Gakubowicz 1995: 141). |
| 10 | Magyarországon például hiába vette ellenőrzése alá a közszolgálati médiát előbb az Antall-Boros-, majd a Horn-, végül az Orbán-kormány, mindhárom elveszítette a következő választásokat. |
| 11 | Alternatív megoldásként szokták felhozni a csak civilekből álló kuratóriumok felállítását. Ez a megoldás azonban magában rejti azt a veszélyt, hogy a pártok álcivil szervezeteket hoznak létre (ilyen például Magyarországon a MIÉP-közeli Magyar Út Körök és a Fidesz-MPP-barát polgári körök országos hálózata), amelyek az ő érdekeiket képviselnék a testületben, ráadásul úgy, hogy – szemben a mai rendszerrel – a nagyközönség azzal sem volna tisztában, melyik tag mit képvisel. |
| 12 | Csúcs László, a Magyar Rádió 129 rádiós elbocsátásáért felelős volt elnöke például így nyilatkozott: „1990-ben a később csúfondárosan megbukott MDF a tavaszi nagytakarítás ígéretével nyert. Erre voksolt a magyar társadalom, a választópolgárok döntő többsége. Amiből aztán az égadta világon semmit sem teljesített. Én ezen akartam változtatni” (Csúcs 2000: 19). |