Dunai Tamás: Képregény Magyarországon
| 1 | A vizsgálat nem reprezentatív. A képregény médiapiacon elfoglalt periferikus elhelyezkedése és olvasótáborának viszonylag kis mérete miatt eleve nehéz olvasóközönségének vizsgálata. A kérdőívet 78 fő töltötte ki a 2005. november 26-án rendezett Hungarocomix elnevezésű rendezvényen. |
| 2 | Fiatalokon értve az 1975 után születettek napjainkhoz közeledve egyre szélesülő rétegét. A kérdőíves kutatásom során az 1976 és 1994 között születettek tették ki alanyaim körülbelül 90 százalékát. |
| 3 | A kérdőíves kutatásom válaszadói néhány kivételtől eltekintve mind gyermekkorukban ismerkedtek meg a képregénnyel. |
| 4 | Míg az illusztrált könyvek esetében a szöveg dominanciája érvényesül (Nyíri, é. n.). |
| 5 | Ma már digitális, csak interneten hozzáférhető változata is létezik, a webcomics. |
| 6 | Az olvasás a képregény esetében összetettebb fogalom, mint egy egyszerű szöveg esetén. Mivel a képeknek is fontos szerep jut a képregény narratívájában, így például a képek közti narratív kapcsolatok megállapítása is olvasásnak tekinthető. |
| 7 | Ez a képregény tipikus esete a nemlineárisan olvasható szövegeknek. A képeken oszloponként egymással párhuzamosan zajlanak az események, amelyeket olykor-olykor az olvaso számára elágazásokként szolgáló vízszintesen kapcsolódási pontok kötnek össze. |
| 8 | Ez az olvasási szabadság nem minden képregény sajátja. A magyar adaptációs képregények többségére jellemző (volt) a panelek számozása. |
| 9 | Mainstream képregény: a populáris képregények fősodra, az Amerikai Egyesült Államokban például jellemzően idesorolhatók a szuperhős-képregények. |
| 10 | Természetesen az esztétikai szempontoktól sem
vonatkoztathatunk el, tehát hogy valaki például a történet vagy a
rajzok miatt leli örömét az újraolvasásban. A rajongók esetén jól megfigyelhető, hogy az újraolvasás során a „mi történik”-ről a „hogyan történik”-re helyeződik át a hangsúly (Storey, 1996: 128). |
| 11 | A fentiek miatt mind az irodalom, mind a képzőművészet alá erőltetése megkérdőjelezhető. Magyarországon az államszocializmus alatt inkább az irodalomhoz közelítették. Ennek eredménye a sok túlírt adaptációs képregény, amelyekben a szöveg és a kép aránya felborult (a szöveg javára). |
| 12 | Intermedialitás amennyiben a képregény itt említett köztes helyzetét tekintjük döntő tényezőnek. |
| 13 | Ezt a kérdőívezés nyújtotta tapasztalataim is megerősítették. |
| 14 | Megjelenését tekintve egyebek mellett lehet sajtóműfaj (comic strip), amely főleg a bulvárlapokra jellemző, gyakran jelennek meg képregények magazinként és olykor különálló kötetben is (például graphic novel |
| 15 | Európai példa az önszabályozásra az 1966-os Code Moral Europressjunior (Rubovszky, 1989: 109-113). |
| 16 | Az alfejezet könnyebb érthetősége kedvéért
pár szóban kifejtem, mit értek az egyes (részben egymást fedő)
kategóriákon:
|
| 17 | Finogenov, híres moszkvai esztéta 1950-ben, a Fészek Klubban kijelentette, hogy a képregény imperialista csökevény, mire Rákosi Mátyás leparancsolja az újságok oldalairól a képregényt (Kiss, 2005). |
| 18 | Addig Magyarországot a képaláírásos képregénytörténetek jellemezték. Állandó rendszerességgel csak ekkor került be a narrátori és a beszélt szöveg a képkocka belsejébe. |
| 19 | Röviddel a rendszerváltás előtt azért már megjelenhetett néhány. |
| 20 | Akadtak kivételek, például Dargay Attila Kajlája, de ezek sem szabadulhattak a kultúrpolitika gyámkodása alól. |
| 21 | Ami egy fiataloknak szóló ismeretterjesztő magazin volt. |
| 22 | Az 1981-től megjelenő Kockás a francia Pif újságtól vett át olyan képregényeket, amelyek egy része korábban is ismert volt Magyarországon. A francia lap több képregényfigurája megjelent már a Fülesben és 1977-től a Pajtásban is (Kertész, 1991: 69–70). |
| 23 | Valamint hozzáférhetővé váltak külföldi képregények Magyarországon nyomott nyomdából kicsempészett idegen nyelvű kiadásai. |
| 24 | A Semic Interprint 1988 januárjában kezdte meg kiadói tevékenységét, ma ADOC SEMIC Kiadói Kft. néven Magyarország egyik legnagyobb gyermeklapkiadója. |
| 25 | Stan Lee a Marvel kiadó munkatársaként 1963-ban alkotta meg az X-men sorozatot, amelynek története szerint egy új faj (Homo Superior) jött létre, amely genetikailag eltér az emberektől, és mutánsoknak hívják őket. Az alapszituáció szerint a mutánsok megjelenése emberfeletti képességeik miatt riadalmat kelt az emberekben, nem fogadja be őket a társadalom, így a történetek folyamán újra és újra előkerülnek a rasszizmus és az előítéletesség témái. |
| 26 | Elsősorban azért, mert az adaptációs képregényeket fogyasztó felnőtt olvasók nem kerestek ilyen tartalmat a képregényekben, a külföldi képregényekre és a (képregényhez mérten) komolyabb tartalomra nyitottabb (kisszámú) fiatal felnőtt olvasó pedig még kevésnek bizonyult ezeknek a kiadványoknak az eltartásához. |
| 27 | A Marvel Comics kiadóvállalat több képregényének filmlicencét is eladta (egyes csak veszteséget termelő képregénysorozatok megszüntetése mellett), hogy megmeneküljön az anyagi csődtől. Később ezek a filmek ( X-men, Pókember, Hulk stb.) jó reklámnak bizonyultak számára. |
| 28 | A kérdőíveket kitöltő 78 főből 54-en idegen nyelvű képregényeket is vásárolnak, közülük mindössze négyen – nyelvismeret hiányában – csak a képek miatt veszik ezeket, tizenketten viszont legalább két idegen nyelven is olvasnak képregényeket. |
| 29 | Ez a scanlation vagy scanslation jelensége (a scan és a translation szavakból), amikor egy kisebb csoport beszkenneli egyes sorozatok eredeti példányait, és miután lefordítják azokat az adott nyelvre, ingyenesen hozzáférhetővé teszik az interneten. A fordítások minősége változó, az amatőr fordító nyelvtudásától függ. Nem rendelkeznek engedéllyel, ezért ha az adott országban megjelenik hivatalosan is egy képregény, általában eltüntetik honlapjaikról a saját változatukat. (A nyugati címek egy része is ilyen formában olvasható magyarul, miközben magyar nyelvű mangához egészen a közelmúltig csak így lehetett hozzájutni.) Magyarországon jellemző emellett a régi, magyar kiadású, nehezen beszerezhető képregények beszkennelése és közzététele is az interneten. |
| 30 | Magyar Képregénykiadók Szövetsége. |
| 31 | A fogyasztás oldaláról nézve ez már nem egészen igaz, mivel az új kiadványok új közönséget is hoztak magukkal. |
| 32 | Hazai viszonylatban mint önálló médium, amely a sajtó oldalairól szabadulva képes eltartani magát. |
| 33 | Hazánkban ez csak az elmúlt évekre jellemző. Az államszocializmus alatt a képregények sokáig nem is jelentek meg önálló albumokban, hanem eleve más médiumokban, a különböző sajtótermékek: napilapok (például a Népszava), ifjúsági magazinok (például az Alfa) vagy rejtvényújságok (például a Füles) oldalain terjedtek. |
| 34 | Az azzal kapcsolatos nyitott kérdésre, hogy hogyan ismerték meg az első képregényüket, a válaszadók körülbelül 17 százaléka válaszában valamelyik tömegkommunikációs csatornát (a televíziót, az újságot, az internetet) említette, mint olyan médiumot, amelynek hatására elkezdett érdeklődni a képregények iránt. |
| 35 | A nyitott kérdésre válaszolók többsége (kb. 36 százalék) testvért, barátot vagy osztálytársat jelölt meg, mint aki révén megismerkedtek a képregényekkel. Gyakori válasz volt emellett a rendkívül fiatalon (néha még óvodásként) a szülőktől, nagyszülőktől kapott képregény. A válaszadók harmada így ismerkedett meg a képregénnyel. (Ebben szerepe lehet annak a társadalmi előítéletnek, amely a képregényt a gyermekirodalomhoz sorolja.) A válaszadók fennmaradó körülbelül 14 százaléka magának fedezte fel a képregényt egy általában ad hoc vásárlás nyomán. |
| 36 | Gondoljunk csak a képregényes oldalakon regisztrált tagok számára vagy a képregényfesztiválok kétezer fő körüli látogatottsági adataira. |
| 37 | Ezt látszik alátámasztani kérdőíves felmérésem is. A fesztiválon kérdőíveket kitöltő személyek közül hatvannyolcan olvastak képregényeket digitális formában is, bár többségük a papírváltozat elsődlegességét hirdette. Egy másik kérdésre (mivel töltik otthoni szabadidejüket?) adott válaszok között a képregényolvasás mellett az internetezés dominált. |
| 38 | A magyar képregényes élet internetes központja a kepregeny.net oldal, a mangaolvasóké a manga.hu. |
| 39 | A populáris képregénnyel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy bár Nyugaton ezek is egyre gyakrabban fordulnak a felnőtt olvasók felé. Nálunk ez még nem jellemző. |
| 40 | Nehezen húzható meg ez a vonal, de felnőtt olvasók például egyáltalán nem kapcsolódnak be a mainstream vonulaton keresztül. |
| 41 | Sivak az amerikai képregényüzleteket és fesztiválokat (bár észlelt változásokat) még mindig inkább fiúkluboknak (boys club) írja le (Sivak, 2003). |
| 42 | Ennél azért árnyaltabb a kép, hiszen a szuperhősképregények olvasói között is találunk nőket, de a felmérésem alapján ez a tendencia rajzolódott ki. |
| 43 | Másrészről a kereskedelmi televíziók (magyar adók közül főként az RTL Klub) műsorán futó (sokszor lányoknak készült) anime-sorozatoknak is jelentős szerepük lehetett abban, hogy a fiatalabb korosztály megismerkedhetett egyes mangasorozatok rajzfilmváltozataival ( anime: japán rajzfilm). |
| 44 | Ezt a kérdést megközelíthetjük a magaskultúra és populáris kultúra ellentéte felől is. A képregény elítélése nagymértékben az előző rendszer elitista kultúrszemléletében gyökerezik. A társadalom nagyobb része (ha vannak is sztereotípiái) feltehetően semlegesen viszonyul a képregényhez. |
| 45 | Erre jó példa Bölcs István 168 Órában (2005. június 9.) megjelent cikke, amellyel kapcsolatban a képregényes fórumoknak köszönhetően nem sokkal megjelenése után a képregényes szubkultúra több tagja is megnyilatkozott. A cikkre adott válaszok legjelentősebbikének a Beszélő 2005. decemberi számában megjelent „Melyik a többi nyolc?” című esszét tekinthetjük. Bölcs István cikke olyan szinten beleivódott egy kisebb csoport kollektív emlékezetébe, hogy a kérdőívezés során is megemlítették egyes válaszadók, sőt az egyik interjúalanyom is előhozta a témát (a cikk megjelenése után több mint egy évvel rögzített interjú során). |
| 46 | Ez az állításom a megfigyeléseimen alapul, hiszen az általam kitöltetett kérdőívek a reprezentativitás hiánya miatt nem mérvadók (mindenesetre a 78 kitöltő közül 48-an töltötték be a 18. életévüket a felmérés időpontjáig). |
| 47 | Állításomat arra alapozom, hogy a 48 felnőtt kitöltő kétharmada ezekbe a kategóriákba tartozott. |
| 48 | Ebben jelentős változás következett be a felmérés elvégzése óta. Az újságosstandokon kínált képregények mellett egyre több a könyvesboltok polcain keresendő kötet/album. |
| 49 | Nem alakult ki háttere, kultúrája, nem elismert művészeti ág stb. |
| 50 | Például: gyerekesnek, komolytalannak, korosztályfüggőnek tartják, elítélik, megvetik, olyan tévhitek élnek a képregénnyel szemben, hogy ez egy lebutított műfaj, nem nyitottak rá a konzervatív gondolkodás miatt, nem látnak a képi világ mögé, nem értik stb. |
| 51 | Egy negyedik csoport is kirajzolódni látszott: azoké, akik többnyire európai képregényeket olvasnak. Ez az ízlés azonban csak ritkán (mindössze egy-két esetben) mutatkozott tisztán, általában vegyesen olvasnak amerikai és európai képregényeket. |
| 52 | A kérdőívezés során a tipikusan besorolható személyek mellett sok ilyen esettel is találkoztam. |