Médiakutató

Lábjegyzetek

Sipos Balázs: Hogyan kerül(t) a jelentés a moziba?

1 Írásom a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával készült. Tanácsaiért, kritikai megjegyzéseiért hálás vagyok Kárpáti Eszternek.
2 Irena Carpentier Reifova ezen a módon elemezte az 1970–1980-as évek csehszlovák televíziós sorozatainak közönségét 2012. október 26-ai előadásában a European Communication Research and Education Association IV. konferenciáján Isztambulban (Retracing audience agency back in time: the case of viewers of communist television serials in 70s and in 80s in Czechoslovakia).
3 Surányi Miklós: Az új regény. Magyar Szemle, 1932. 4. sz. 334–336.
4 Uo., 336–337.
5 Harsányi Kálmán: Ázsia felé. Magyar Szemle, 1927. 1. k. 70.
6 Thurzó Gábor: Best-seller vagy irodalom? George Stevens, Stanley Unwin és Frank Swinnerton „Best-sellers, are thy born and made” című vitakönyvének margójára. Magyar Szemle, 1940. 5. sz. 359, 364.
7 Czakó István: Berlin amerikai színei. Magyar Szemle, 1931. 2. sz. 141.
8 Uo., 142–147.
9 Teljesen más módon említi az amerikai–német kapcsolatok, az egymásra hatás kérdését a Magyar Szemle egyik recenzense. Eszerint az amerikai felhőkarcolók építésének műszaki tapasztalatait „a német szűrő alaposságán és rendszerességén keresztül juttatja” Magyarországra Enyedi Béla Vas- és betonvázas épületek című könyve. (Magyar Szemle, 1930. 3. sz. XII.)
10 Czakó István: Berlin amerikai színei. Magyar Szemle, 1931. 2. sz. 142, 147.
11 Moravek Endre: Német kaleidoszkóp. Magyar Szemle, 1932. 2. sz. 127.
12 Czakó István: Amerika szemlék. Magyar Szemle, 1928. 11. sz. 279.
13 Czakó István: Berlin amerikai színei. I. m.
14 Moravek Endre: Német kaleidoszkóp. Magyar Szemle, 1932. 2. sz. 128, 129.
15 Thurzó Gábor: Best-seller vagy irodalom? Magyar Szemle, 1940. 5. sz. 364.
16 nj: „A gondolat hősei”. Magyar Szemle, 1931. 2. sz. 200.
17 Reményi József: Huey Long, az amerikai Hitler. Magyar Szemle, 1935. 9. sz. 30.
18 Hamvas Endre: A művelt világ és a missziók. Magyar Szemle, 1929. 11. sz. 223.
19 Farkas Árpád: Árt-e a gép a művészetnek? Magyar Szemle, 1930. 8. sz. 354.
20 Uo., 350. – Farkas itt Glatz Oszkár ellenében Vaszary Jánosra hivatkozik, aki a töltőtoll és a rakétaautó kapcsán egyaránt az idő legyőzéséről írt (352).
21 Kornis Gyula: Az angol középiskolák. Magyar Szemle, 1929. 1. sz. 94.
22 Uo., 95.
23 Joó Tibor: Mit értsünk „Európa” alatt? Magyar Szemle, 1931. 12. sz. 381–382.
24 Ifj. Wlassics Gyula: Magyar irodalom külföldön. Magyar Szemle, 1930. 11. sz. 270, 272.
25 Teleki Pál: Az európai probléma. Magyar Szemle, 1931. 3. sz. 217.
26 Braun Róbert: Az amerikai helyi kormányzat. (Local Guvernment [!]). A helyi kormányzat története, különös tekintettel a városra. Szocializmus, 1925. 6. sz. 222. Ehhez hasonlót mások is megfogalmaztak az első világháború után. Például a pedagógiai-politikai szakíró, Paul M. Rühlmann Kultúrpropaganda című 1919-es munkája szerint az antant győzelmének következtében az angol kultúra terjed majd el a Földön, a világ „anglizálódni” fog – éppen „az angolszász faj világuralmának gondolata” miatt (Fekete József: P. M. Rühlmann: Kulturpropaganda. Charlottenburg, 1919. [Deutsche Verlaggesellschaft für Politik und Geschichte] Társadalomtudomány, 1921. 311.).
27 Braun Róbert: Az amerikai helyi kormányzat. I. m., 1925. 6. sz. 224.
28 Gró Lajos: Az igazi film. Szocializmus, 1926. 5. sz. 192.
29 Kassák következő 1934-es írásairól van szó (az említés sorrendjében): Van Vechten: Néger mennyország. Szocializmus, 3. sz. 138–139.; Edna Ferber: Cimarron. Szocializmus, 1. sz. 47–48.; Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől. Szocializmus, 8. sz. 231–232.; Dos Passos: A 42. szélességi fok. Szocializmus, 4. sz. 177–178.
30 Méhely Kálmán: Dolgozó nemzetek. Szocializmus, 1922. 1. sz. 8–12.
31 Kruppa Rezső: A racionalizálás és a munkásság. Szocializmus, 1927. 11. sz. 411–415.
32 Szerdahelyi Sándor: A „száraz” U. S. A. Szocializmus, 1923. 6. 276–279.
33 Hortobágyi László: Nemzetközi fizetési mérleg és kivándorlás. Szocializmus, 1924. 8. sz. 316.
34 Buday Gyula: A newyorki tőzsde. Magyar Szemle, 1929. 2. sz. 166–169.
35 Gratz Gusztáv: A preferenciális vámrendszer. Magyar Szemle, 1931. 1. sz. 11.
36 Ottlik György: Külpolitikai szemle. Magyar Szemle, 1928. 2. sz. 197.
37 Máthé Elek: Az angol politika válságos hónapja. Magyar Szemle, 1929. 7. sz. 279.
38 Ottlik György: Külpolitikai szemle. Magyar Szemle, 1930. 5. sz. 87. (A téma legközelebb ez év októberében szerepel a folyóiratban: ifj. Móricz Kálmán: A valóság a leszerelés kérdésében. Magyar Szemle, 1930. 10. sz. 177–185.)
39 Ottlik László: Külpolitikai szemle. Magyar Szemle, 1931. 8. sz. 381.
40 Kornis Gyula: Újjáéledt antik imperializmus. Magyar Szemle, 1927. 10. sz. 154.
41 Ihrig Károly: Az ötéves terv. Magyar Szemle, 1931. 8. sz. 316.
42 Hortobágyi László: Páneurópa. Szocializmus, 1926. 6. sz. 206–211.
43 Kertész Miklós: Elleneznünk kell-e az egységes Európát? Szocializmus, 1926. 10. sz. 368–376.
44 Ottlik László: Kapitalizmus, szocializmus és világválság. Magyar Szemle, 1931. 11. sz. 201–209.
45 Uo. 207.
46 Joó Tibor: Mit értsünk „Európa” alatt? Magyar Szemle, 1931. 12. 381.
47 Buday Kálmán: Pénzügyi világkrízis. Magyar Szemle, 1929. 12. sz. 370.
48 Ravasz László: Osztályellentét. Magyar Szemle, 1928. 2. k. 227.
49 Solt Jenő: Mi a tényleges helyzet Amerikában? Szocializmus, 1934. 7–9. sz. 213.
50 Szerdahelyi Sándor: Technokrácia vagy szocializmus? Szocializmus, 1934. 7–9. sz. 247–255.
51 (mj.): Amerika gazdasági állapotai és a munkásmozgalom. Szocializmus, 1923. 3. 137–139.
52 Tieder Zsigmond: Fordizmus és marxizmus. Szocializmus, 1925. 12. 479.
53 Gergely Sándor: Egy irodalmi vita margójára. Szocializmus, 1925. 12. 482–484, 483.
54 Gál Benő: Mit láttak a német szakszervezeti vezetők Amerikában. Szocializmus, 1926. 11. 404–410. Ehhez a következő megjegyzést fűzte Gál Benő: „Ezt a rendszert, más formában, az utóbbi időben nálunk is bevezették. Itt is akciókat provokálnak és itt is a munkások szenvedik az ilyen beugrásoknak a kárát. És amint Amerikában óriási összegeket emészt föl a spiclirendszer, nálunk is rengeteg pénzbe kerül” (409.).
55 404.
56 Uo., 405.
57 408. (Kiemelés tőlem.)
58 (T.): A munkások fizetett szabadsága Amerikában. Szocializmus, 1926. 11. 419. (V. ö. Handbook, 1927: 614.)
59 Nádass József: Még egyszer Amerika. Szocializmus, 1928. 10. 397–398. – Hermann Keyserling gróf a kor népszerű gondolkodója és szerzője volt. Magyarul megjelent tőle a témánk szempontjából fontos Új világ születése (1926), illetve szerkesztésében a „sokoldalúságát” mutató Könyv a házasságról (1927).
60 Uo., 398.
61 Uo.
62 Uo., 397.
63 Hillquit Morris: Amerikai munkáspolitika. Szocializmus, 1925. 7. sz. 274–277.
64 (al): Az Egyesült Államok szocialista mozgalmát […] Szocializmus, 1934. 11. sz. 354.
65 Reményi József: Az amerikai elnökválasztás. Magyar Szemle, 1932. 9. sz. 75.
66 Kun Andor: Az Amerikai Egyesült Államok 1932-ben. Magyar Szemle, 1932. 4. sz. 305.
67 Erre a folyóiratok és a világképek kölcsönhatása kapcsán még visszatérek.
68 F. Van Wyck Mason Három kikötő című, „az amerikai best-seller irodalom tipikus képviselőjének” rövid ismertetésében ezen kívül az olvasható, hogy a „harmadrangú amerikai főiskolák regényíró-tanfolyamainak sikerreceptjét” követi. Magyar Szemle, 1943. 4. sz. 224.
69 Matolcsy Mátyás: London, Párizs, New York. Küzdelem a pénzügyi hegemóniáért. Magyar Szemle, 1932. 7. 210–219.
70 Magyar Világhíradó, 1934. január 517. rész, 5, 6. tudósítás.
71 Magyar Világhíradó, 1934. december 566. rész, 5. tudósítás.
72 Magyar Világhíradó, 1934. november 562. rész, 7. tudósítás.
73 Magyar Világhíradó, 1934. július 546. rész, 5. tudósítás. Ennek a képanyaga nem maradt fenn.
74 Magyar Világhíradó, 1933. október 506. rész, 6, 8. tudósítás.
75 Magyar Világhíradó, 1932. március 423. rész, 6. tudósítás.
76 Magyar Világhíradó, 1934. február 521. rész, 1. tudósítás.
77 Magyar Világhíradó, 1933. október 506. rész, 3. tudósítás.
78 Magyar Világhíradó, 1932. augusztus 442. rész, 1. tudósítás.
79 Magyar Világhíradó, 1932. január 411. rész, 8. tudósítás.