Médiakutató

Lábjegyzetek

Bolcsó Dániel: A közösségi média mint a diáktüntetések üzenete

1 A tárgyalt események többségéről résztvevőként személyes tapasztalattal is rendelkezem, így megállapításaim nagyrészt saját megfigyelésekre támaszkodnak. – B. D.
2 A dolgozat angol nyelvű forrásait saját fordításban idézem. – B. D.
3 Ahogy egy egyiptomi forradalmár mondta: „A Facebookot használjuk, hogy beütemezzük a tiltakozásokat, a Twittert, hogy koordináljuk őket, és a Youtube-ot, hogy meséljünk róluk a világnak” (idézi Howard, 2011).
4 A különféle közösségimédium-típusokért lásd például Grahl (2012).
5 A Hallgatói Hálózat közleményeinek átvételére lásd például hvg.hu (2012b), index.hu (2012b).
6 A „tetszik” gomb helyett a még hangsúlyosabb „megosztás” funkcióval is terjeszthető egy bejegyzés.
7 Lásd például index.hu (2012c, 2012d).
8 Az említett oldalak címei: www.loomio.org, illetve www.doodle.com.
9 Tunézia esetében ez az arány még magasabb: tízből nyolc Facebook-felhasználó 30 év alatti (Harb, 2011).
10 Az a közösségi média mozgósító erejének vizsgálata szempontjából kevésbé releváns, hogy ez a demokráciaélmény megalapozott-e, vagyis hogy valódi beleszólásról van-e szó vagy csak látszat-interaktivitásról.
11 Példa a diákmozgalommal kapcsolatos események előzetes megjelenésére a szerkesztett médiában: Eduline (2013).
12 A dolgozat keretein kívül esik, de érdemes megemlíteni, hogy a tisztán virtuális akciók lehetőségei az ártalmatlan médiahacktől egészen az illegális hacker- és vírustámadásokig terjednek, ezzel a digitális technológia a hadviselésben is teljesen új dimenziót nyitott.