Hidasi Judit – Varga Szabolcs: Japán identitáskeresési kísérletei és a digitális kommunikáció
| 1 | A dolgozatban a japán szavak átírása a Hepburn-rendszer szerint történik. |
| 2 | „A huszadik század utolsó tíz évét »elveszett évtizedként« emlegetik, amely szenved az 1980-as évek buborékgazdasága kipukkadásának a következményeitől. Japán visszatérése a versenyképes gazdasági pozícióba nemcsak az ipari és a pénzügyi szektorban tesz elengedhetetlenné alapvető reformokat, hanem a kormányzati adminisztrációban, a politikában és a társadalmi rendszerekben, az oktatásban, a törvényhozásban és a bevándorlás kezelésében is” (The Japan Times, 2001. január 1.). |
| 3 | A 2001 áprilisában kormányfővé választott Koizumi Jun’ichiro megjelenésével és stílusával az addigi hagyományoktól merőben eltérő új színt hozott a politikai kommunikációba (lásd Hidasi, 2005b). |
| 4 | „A leglátványosabb megnyilvánulások közé tartoznak a fiatalkori vétségek, a bűnözés, a csavargás elterjedése, a promiszkuitás, a prostitúció, a nemi betegségek terjedése és a hikikomori jelenség […] 500 ezertől egy millióig tehető fiatal fiú és számos lány” (Kingston, 2004: 268). A hikikomori olyan fiatalokat jelöl, akik hosszú évekre bezárkóznak szobájukba, és nem érintkeznek a külvilággal. |
| 5 | „A fiatalok a nemzet krízistépázta oktatási rendszerétől elidegenednek, és vajmi csekély támogatásra számíthatnak” (Kingston, 2004: 268). |
| 6 | Leet (vagy „1337”), más néven eleet vagy leetspeak, egy alternatív ábécé az angol nyelvben, amelyet elsősorban az interneten haszálnak. |
| 7 | A mangáról és az animéről lásd Kálmos Borbála „Az erőszakosság relativitásának elmélete” című írását (Médiakutató, 2003. tél) – A szerk. |