Fekete Bálint: A Horthy-kori filmhíradók kutatása és használata az oktatásban
| 1 | A tanulmány alapja az Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak I. Konferenciáján elhangzott előadás szerkesztett változata. |
| 2 | Az 1918–1949 között készült és fennmaradt filmhíradók nagy része elérhető a http://filmhiradokonline.hu/ oldalon. |
| 3 | Roland Barthes a Világoskamra című munkájában azt írja, hogy „a Fotográfiára azonban nem hat semmiféle közvetítő, a fotó nem kitalál, hanem hitelesít, maga a hitelesítés. Az a néhány fogás, amelyet olykor megenged, nem bizonyító erejű, hanem ellenkezőleg, szemfényvesztés; a fotográfia csak akkor nehézkesen bonyolult, ha csal. Ugyanúgy nem hazudik soha, mint Kasszandra, de nem a jövőről prófétál, hanem a múltra szegezi tekintetét.” A hitelesítés szempontjához hozzá tartozik, hogy a képen ábrázoltat az, aki a kamera mögött állt, vagyis aki a képet készítette, személyesen, teljes életnagyságban látta, és ezzel a képet néző befogadó is tisztában van (Barthes, 1985: 91; 98–99). Barthes fenti megállapításait érdemes megfontolni a filmhíradót illetően is. |
| 4 | Érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált korszak filmhíradói rendre férfiak hangján szólaltak meg, bár akadt kivétel, például az 1932. októberi 453-as sorszámú Magyar Világhíradó narrátora nő volt. A hangos filmhíradóban nem volt jellemző az interjú-szituáció (azaz egy riporter és egy interjúalany – spontán – párbeszéde), bár az 1930-as évek elejéről szintén hozhatók kivételt képező esetek: Dr. Sipőcz József polgármester a főváros jóléti intézményeiben. Magyar Világhíradó, 406. 1931. december, http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=50 (utolsó letöltés: 2014. X. 25.). Május elsején négyezer lakás cserélt gazdát Budapesten. Magyar Világhíradó, 428. 1932. május, http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=198 (utolsó letöltés: 2014. X. 25.). |
| 5 | Magyarországi rendeletek tára, 1939. II. kötet. Budapest, Magyar Kir. Belügyminisztérium, 1940. 1465. |
| 6 | A korszakból kiemelkedik a IV. Károly koronázásáról szóló – az oktatásban is jól használható – összeállítás. A felvételeket lásd Pálffy (é. n.). |
| 7 | A híradó az 1919. márciusi szatmári látogatásról szól, a képsorokon Károlyi Mihály mellett Böhm Vilmos, Pogány József és Nagy Vince is megjelent. |
| 8 | A nemzetgyűlés 96. ülése 1947. évi február hó 14-én, pénteken. In: Az 1945. évi november hó 29-ére összehívott Nemzetgyűlés naplója. V. kötet. Budapest, Athenaeum, 1952. 567. |
| 9 | A különböző pártok közti versengés a filmgyártás és a moziüzemeltetés területére is kiterjedt. Ebben nagy szerepe volt a kifejthető propaganda mellett annak, hogy egy-egy mozi jelentős bevételt produkált a háborúból újjáéledő országban. Minderre lásd: Vass & Zalai K. (1992); Tóth (1993); Hubai & Szabó (1998); Murányi (2005). |
| 10 | Kiss Ferenc köszöntője az első hangos filmhíradóban. Magyar Világhíradó, 398. 1931. szeptember, http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=1 (utolsó letöltés: 2014. X. 25.). |
| 11 | A kultúrfilmek egy-egy témát feldolgozó, ismeretterjesztő jellegű rövidfilmek voltak, amelyek – a közönség hangulatának semlegesítése érdekében – a híradó és a főműsor közt kaptak helyet. Témájuk igen változatos volt, városokat, tájakat, kulturális értékeket mutattak be szórakoztató formában (Kurutz, 2001). Néhány cím az MFI – a külföldi forgalmazókat is célzó – kultúrfilm-jegyzékéből: Film a filmről, A történelmi Erdély, Ügetők élete, Paprikatermesztés, Bölcsőtől az iskoláig stb. Magyar Filmiroda Rt. Kulturfilm Jegyzéke 1942. Budapest, Pallas, 1942. |
| 12 | Sándor (1997); sz. n. (1939b); v. d. (1940). |
| 13 | Az adatok forrása: Castiglione (1929:); Magyar Statisztikai évkönyv. Új folyam. XXXVII. 1929. Budapest, Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1930. 280; Magyar Statisztikai évkönyv. Új folyam. XXXVIII. 1930. Budapest, Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1931. 281; Magyar Statisztikai évkönyv. Új folyam. XLIII. 1935. Budapest, Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1936. 347; Budapest székesfőváros statisztikai és közigazgatási évkönyve. XXII. évf. 1934. Szerk.: Dr. Illyefalvi I. Lajos. Budapest, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, 1934. 421; Budapest székesfőváros statisztikai és közigazgatási évkönyve. XXVII. évf. 1939. Szerk.: Dr. Illyefalvi I. Lajos. Budapest, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, 1939. 522; Castiglione (1939a; 1939b); Gyimesy Kásás (1943). |
| 14 | A mozgóképszínházak működtetése hatósági engedélyhez volt kötve, amelyet a hatóság felülvizsgálhatott és ezt követően megvonhatott. (A statisztikákban gyakran megkülönböztették az engedélyesek és a működő mozik számát.) Revízióra sor került az I. világháborút követően, a gazdasági világválság, majd a II. világháború alatt. A második zsidótörvény értelmében például a belügyminiszter a „nemkeresztények” részére kiadott „mutatványengedélyeket” felülvizsgálhatta és megvonhatta. A törvény azt is tiltotta, hogy keresztények a maguk neve alatt, de zsidók számára szerezzenek engedélyt. Lásd sz. n. (1939a: 1–2). |
| 15 | Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. XXXV. 1927. Budapest, Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1928. 240; Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. XXXVIII. 1930. Budapest, Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1931. 281. |
| 16 | A mozikat az új filmek bemutatása alapján kategorizálták. Természetesen a legjobb helyzetben a premier- vagy elsőhetes mozik voltak (ezért is sürgette Kozma, hogy az MFI saját mozit kapjon), ezeket követték a másod-, harmadhetes stb. mozgók. Összehasonlításképpen: a német filmhíradók esetében az 1930-as években 16 hét kellett ahhoz, hogy terjesztői hálózat utolsó pontjára is eljusson a filmanyag. A II. világháború idejére ezt a kópiák számának megnövelésével néhány hétre csökkentették (Hoffman, 2004). |
| 17 | A mozgóképpel kapcsolatban kiindulásként lásd Stradling (2001); Varga (2013); Varga (2014); Lénárt (2010). |
| 18 | Itt szeretném felhívni a figyelmet a Gramofon Online oldalra, ahol a XX. század első felének zenei kultúrájában kalandozhat az érdeklődő, lásd http://gramofononline.hu/. |
| 19 | Megkezdték a zsidó irodalmi termékek megsemmisítését. Magyar Világhíradó, 1062. 1944. június, http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5748 (utolsó letöltés: 2014. X. 25.). A Hungarista Híradóból nem maradt ki a zsidóság sztereotip megjelenítése: Nemzetiszocialista hatalomátvétel. Hungarista Híradó, 0. 1944. október, http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5883 (utolsó letöltés: 2014. X. 25.). Korábban a külföldi híranyagban szerepel – szintén kivételként – a következő: A német bojkottmozgalom. Berlini riport a Hitler-kormány által elrendelt egynapos zsidóellenes bojkott napjáról. Magyar Világhíradó, 477. 1933. április, http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=561 (utolsó letöltés: 2014. X. 25.). |
| 20 | GPU borzalmak Lembergben. Magyar Világhíradó, 908. 1941. július, http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=4295 (utolsó letöltés: 2014. X. 25.). |
| 21 | Angolszász repülőgépek támadást intéztek hazánk területe ellen. Magyar Világhíradó, 1051. 1944. április, http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5679 (utolsó letöltés: 2014. X. 25.). |
| 22 | Ugyanez elmondható a német filmhíradókról is (Tegel, 2004). Bálint György újságíró, kritikus 1937-es cikkében kiemeli a japán–kínai háborúról szóló filmhíradó kapcsán a hanghatást. A korban megszokott militáris tartalmakhoz – főleg a megkomponált díszszemlékhez, felvonulásokhoz – képest ebben is újat hozott a filmhíradó (Bálint, 1981). |
| 23 | A 915. adásban kiemelték, hogy az Ukrajnába bevonuló magyar hadsereg megérkezését misék és keresztelések követték. Ebben az összefüggésben érhető tetten a propagandaszándék: a („barbár”) ellenség becsületének, erkölcsösségének aláaknázása, illetve az ösztönzés az ellenállás fokozására. A filmanyag ugyan nem maradt fenn, de a narráció szövegét ismerjük. Honvédeink tábori miséje Krivoj Rogban. Magyar Világhíradó, 915. 1941. szeptember, http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=4343 (utolsó letöltés: 2014. X. 25.). |