Sipos Balázs: Amerika mint modernizációs példa, utópia és disztópia a Horthy-korban
| 1 | Az írás az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. Köszönöm Balázs Eszter tanácsait. |
| 2 | Bár nem innen merítettem az ötletet, de eljárásomat látszik igazolni Visy Beatrix doktori disszertációja, amely Babits Mihály Az európai irodalom története című művét eposzként, családregényként és memoárként is elemzi (Visy 2009; 2011). |
| 3 | Bár az Amerika-ellenességnek kétségtelenül van némi hidegháborús mellékíze, de ha Amerikát bírálónak vagy az USA-val szemben kritikusnak neveznék az ilyen szövegeket, az nem fejezné ki az anti-amerikanizmus (anti-Americanism) fogalmával leírt jelenséget. Itt ráadásul barát–ellenség-viszonyról van szó (vagy arról is lehetett), hiszen az általam Amerika-ellenesnek nevezett szövegek és szerzők éppen az USA idegenszerűségét és veszélyességét hangsúlyozták (az idegen–veszélyes–ellenség-konstrukciójára lásd Schmitt 2002). |
| 4 | A populáris és az elitkultúra, illetve a politika viszonyának médiatörténeti szempontú vizsgálata Magyarországon se ismeretlen (Balázs 2014). |
| 5 | A reformkori és 1848-as törekvések felemlegetése általában a németellenesség kifejeződése volt, és ezért a cenzúra is érzékenyen reagált rá. Ennek mértékét jól mutatja a következő példa. A napilapok főszerkesztőinek tartott 1943. február 12-ei kormányzati sajtóértekezleten Kádár Gyula vezérkari tiszt német tiltakozás hatásra elmondta: „…a londoni rádió nemrég említette, hogy Petőfi nevével és állandó hangoztatásával kell németellenes propagandát kifejteni. Az egyik lap úgy hidalta át a kényes utasítást, hogy hátul, a hirdetéseknél négy nagybetűs hirdetést jelentett meg, amelyben ez állott: keresek megvételre Petőfi könyveket. Természetesen Petőfi hatalmas betűkkel volt szedve. Uraim, nagyon gyenge kísérletek ezek. Azonnal látja mindenki, hogy ez mire megy ki” (Kádár 1978: II. 496, Joó 2007: 157). |
| 6 | Az utópia, utópisztikus irodalom leírásai, ha külön nem jelölöm, innen valók. |
| 7 | A Babbitt (helyesen így) utalás Sinclair Lewis ilyen című, az amerikai középosztály életformáját kritizáló regényére. |
| 8 | Lásd Cs. Szabó (1935), Vecseklőy (1942) – „Amerikai fasizmus” fogalma (igaz, idézőjelben) szerepel például itt: Szabó (1935: 13). – A gyáriparos Buday-Goldberger Leó Roosevelt sikeréről számolt be 1936-os útjáról visszatérve (Buday-Goldberger 1937). |
| 9 | Szabó több könyvet is írt amerikai élményei hatására, sorrendben a következőket: Az igazi Amerika (megjelent 1926-ban és 1928-ban is), Az amerikai demokrácia (1928) és Az amerikai sajtó szabadsága (1929). Jóval később publikálta a Reformtörekvések az amerikai városkormányzásban című kötetét (1940). |
| 10 | k. l.: A mai Amerika. Budapesti Szemle, 1941. 64. |
| 11 | Ebben a regényben persze az angol úri társaság is „megkapja a magáét”, sőt a feministák is, akik Anglia kapcsán kerülnek elő. |
| 12 | Ulrich Beck az államszocialista kelet-európai országok kapcsán írta ezt. A hosszabb idézet így szól: „Még a Nyugaton oly gyakran kultúrkritikával lebecsült reklámműsorok is olyan ígéretté változtak a hiány és ellenőrzöttség körülményei közepette, amelyben a fogyasztás és a politikai szabadság eggyé olvadt” (Beck, 2005: 77). – A Horthy-korszakban a filmek, könyvek, színdarabok, újságok ellenőrzése folyamatos, de változó intenzitású volt. |
| 13 | A hirdetés (A jövő házassága. Lakatos László új regénye) megtalálható itt: Színházi Élet, 1928/6. 60. |
| 14 | E szövegek értelmezéséhez tudni kell, hogy az első világháború után általános lett a társadalmi nemi szerepek megváltozását emlegetni, elsősorban a férfi–női-munkamegosztás átalakulására utalni. |
| 15 | Lyman Tower Sargent The Three Faces of Utopianism Revisited című kötetét idézi Lengyel (2009: 346). |
| 16 | A kötet recepciójára jellemző, hogy a Népszava azt is hangsúlyozta: a regény a felső ezrek léha életét mutatja be. Lásd b.: Lakatos László: A jövő házassága. Népszava, 1928. május 1. 43.; A Pesti Napló kritikusa a mű ellenutópia jellegét emelte ki. Lásd sz.: Lakatos László: A jövő házassága. Pesti Napló, 1928. január 28. 13. |
| 17 | Charles Delaunay és André Clergeat leírása szerint ekkor Franciaországban azért volt népszerű a jazz, mert hallgatói „mintha ezzel kívánták volna kifejezni a rokonszenvüket egy olyan nép kultúrája iránt, amelyben minden bizodalmuk volt” (idézi Stomp 1999: 127). |