Vicsek Lilla: Kapcsolódások a biotechnológiai nyilvánosság színterei között
| 1 | A médiatartalmak és a lakossági értelmezések közötti egyezések további eleme lehet, hogy a nyilvánosság mindkét szférájában az aktorok közös kulturális értelmezésekre, általánosabb kulturális témákra vagy sémákra támaszkodhatnak, amelyek egy adott társadalomban az emberek nagy része számára elfogadottak (Gamson & Modigliani 1989). Bár éppen az a kérdés, hogy az emberek mi alapján választanak a tágabb kulturális témák és sémák közül, hogy melyiket mobilizálják az új technológiák értelmezéséhez, egyes esetekben a média kiindulópontot adhat ezekhez az asszociációkhoz. |
| 2 | Ebben a tanulmányban egy olyan kutatásunk eredményeiről számolunk be, amely jó pár évvel ezelőtt zajlott. Úgy véljük, hogy a cikk konklúziói túlmutatnak az adott időszakon, emiatt érdekesek lehetnek 2015-ben is. Mai szemmel meglepő lehet, hogy a mintát a nyomtatott sajtó írásai alkotják (elektronikus adatbázisból előkeresve), és nincsenek a mintában online hírportálok. A vizsgálati időszakban azonban még nagyobb jelentősége volt a nyomtatott sajtónak, így az online hírportálok kihagyása kevésbé jelent gondot, mint ha manapság végeznék egy hasonló kutatást. |
| 3 | A nyolc csoportból hatot a cikk szerzője moderált, kettőt Nagy Zita PhD-hallgató, a szerző instrukciói alapján. |
| 4 | Eddig viszonylag kevés olyan kvalitatív kutatás zajlott Magyarországon, amely kifejezetten szociológiai megközelítésből vizsgálta volna az orvosi vagy az agrár biotechnológiák laikus értelmezéseit; kivételt jelentenek többek között az aszisztált reprodukció kapcsán Bauer Zsófia online fórumelemzései (2013, 2014a, 2014b). Matolay Réka 2006-ban és 2010-ben vizsgált egy kisebb fókuszcsoportos mintán (2 fókuszcsoport/év) a GM-technológia kapcsán fogyasztói értékeléseket, és ő szintén az agrár biotechnológia negatív megítélésével találkozott a fogyasztók körében. |