Médiakutató

Lábjegyzetek

Gerencsér Péter: myContent.swf

1 Az eye4u.com honlapja már nem található meg eredeti helyén, de keresőprogramok használatával tüköroldalakon klónként még fellelhető (ezek URL-címét potenciális szerzői jogi problémák miatt nem teszem itt közzé). Ez egyébként rámutat a korai internetes szcéna bosszantó sajátosságára, nevezetesen a webdizájn- és netart-műveknek az online archiválások hiánya miatti nyom nélküli eltűnésére, ami lehetetlenné teszi a jövőbeni „internetrégészetet”. Ezzel az internet mint új médium megismétli a 20. század eleji új médium, nevezetesen a film által leírt utat, amikor is pótolhatatlan veszteségként elmulasztották rendszerszerűen dokumentálni a születőfélben lévő művészet gyermekkori botladozásait.
2 Lásd www.impress-software.com (jelenleg nem érhető el).
3 Természetesen a l'art pour l'art „tisztasága” olyan idea, amely a gyakorlatban maradéktalanul sohasem teljesülhet, így inkább az öncélúság dominanciájára való törekvésről lehetne beszélni.
4 Nem világos például, hogyan is érti Manovich a minimalista modernizmus és a posztmodern Fredric Jameson által hangsúlyozott manierista dekorativitása egymást kizárni látszó paradigmájának egységesítését. Még ennél is fontosabb, hogy a Flash és más multimédiás szoftverek használata nem feltétlenül „eredeti” kódok írása felé mutat, ellenkezőleg: piac által felkínált szoftveralkalmazást jelent. Ráadásul az 1990-es évek második felének Flash előtti netművészetére inkább volt jellemző a személyes programozás anarchisztikus eredetisége, mint a Flash-esztétikára. A Flash elterjedésével az új generáció éppen hogy nem a saját kódjait, hanem másokét kezdte el használni, ami a standardizálódás felé mozdította el az internetes művészetet, együtt haladva a webkettes technológiák előre gyártott mintákra, felügyeletre és formalizált struktúrákra épülő tendenciájával. Továbbá – figyelembe véve, hogy a YouTube (amely, a korrektség kedvéért tegyük hozzá, Manovich szövegének születése idején még nem létezett) tekintélyes része kritikai kultúra, amely a már létező médiatartalmakat mint talált tárgyakat remixeli – felvetődik a kérdés, mennyiben tud kibújni a „másodlagos létezés” alól, és mennyiben ignorálja a „médiakritikát”.
5 Az alkotás lelőhelye: http://www.potatoland.org/p-soup/ (jelenleg nem érhető el).
6 Amíg az Otogai World nyitóoldala működik, Flash galériája jelenleg offline állapotban van: www.otogai.com.
7 Magyarul lásd ezekhez például A média hatása a gyermekekre és fiatalokra című vándorkonferencia-sorozatot és az előadások sokkötetes írott változatait.
8 Néhány ilyen gyűjtőoldal: www.fupa.com, http://ingyenesjatek.hu/, http://www.game-mania.hu/.
9 A játékok elérhetősége: kozpontiujsag.hu/vidaildiko/ és http://keresettaferi.ininet.hu/gecirodli/gecirodli.swf.
10 A játék bárki számára regisztráció nélkül ingyenesen játszható online: http://www.newsgaming.com/games/index12.htm.
11 A videó megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=5rXPrfnU3G0.
12 Elérhetősége: http://www.battlefordonetsk.com/game/BattleForDonetsk.html.
13 Lásd https://tenement.org/immigrate/.
14 A Flash-animáció az anyagi hordozót tekintve ugyan nem tekinthető filmnek abban az értelemben, hogy a hagyományos film fotokémiai eljárásból születő indexikális médium, míg a digitális „film” alapja a numerikus reprezentáció. Ugyanakkor azonban egy médiumnak nemcsak technikai-materiális feltételei vannak, hanem hozzátartoznak mindazon intézményi keretek is, amelyek meghatározzák az előállítás, a bemutatás és az értelmezés kontextusát. Ez teszi indokolttá a Flash-„film” fogalmának használatát. A film és a digitalitás médiumelméleti kihívásairól lásd Doane (2012).
15 Lásd: http://www.michaelapavlatova.com/show/.