Pintér Róbert – Hack-Handa József: Kell-e a Netflix a magyaroknak?
| 1 | A szakmai konszenzus alapján reprezentatív mintáról beszélünk, ugyanakkor fontos tudatosítani, hogy a tankönyvi steril példákkal szemben az empirikus kvantitatív kutatások során a reprezentativitás több korlátjával kell szembenézni, és nem kivétel ez alól a jelen kutatás sem. Az önkéntes válaszadáson alapuló megkérdezések során számolni kell azzal, mint jelen esetben is, hogy azok, akik akár érdeklődésből, akár véleménykifejezési vágytól hajtva, akár valamilyen érdekből (például nyereményért) részt vesznek a kutatásban, nem tökéletesen fedik le a vizsgálni kívánt populációt – amelyben szükségképpen benne vannak azok is, akik nem kívántak részt venni a kutatásban. Ennek megfelelően egy statisztikai szempontból korrektebb megfogalmazás az lehetne, hogy a válaszadás önkéntessége és ezáltal a válaszadói motivációk szerepe miatt még az amúgy szakmailag korrekt adatfelvételek során használt reprezentatív mintákon alapuló populációs paraméterbecslések is inkább jó közelítésnek tekinthetők, mint az adott konfidenciaszint mellett a konfidenciaintervallumon belüli „pontos” értéknek. |
| 2 | Az idézőjel használatát az indokolja, hogy az ismertetett egyes megoldások közül a torrentezés gyakorlatilag nem rendelkezik olyan értelemben vett üzleti modellel, mint a tévézés vagy az OTT streaming szolgáltatások (például a Netflix). |
| 3 | A torrentezés röviden egy olyan internetes technológiai megoldás, amellyel az internetezők egymástól tudnak letölteni file-okat (peer-to-peer filemegosztás), miközben egy központi szerver listázza, hogy éppen milyen tartalmat lehet elérni és le-, illetve feltölteni. A torrent segítségével nagy méretű médiafájlok is könnyen elérhetőek és le- vagy feltölthetőek. A torrent a 2000-es években volt népszerűségének csúcsán, amikor a teljes internetes forgalom akár több mint felét ez adta bizonyos országokban. Újabban a torrentezést a streamingtechnológia több helyen kiszorította (főleg a fejlett világban, ahol van fizetőképes kereslet), mivel rendszerint kényelmesebben és legálisan érhetőek el rajta keresztül a tartalmak. De az olyan országokban, mint Magyarország, még mindig igen népszerű, mert a torrent egyrészt ingyenes (szemben a legtöbb televíziós streamingszolgáltatással) másrészt még mindig sokkal szélesebb tartalmi kínálatot nyújt. |
| 4 | Tisztában vagyunk vele, hogy a torrent mint technológia önmagában még nem automatikusan illegális tevékenység, de a televíziós sorozatok és a hollywoodi mozik letorrentezése inkább tekinthető illegálisnak, mint legálisnak. |
| 5 | Az Over The Top (azaz OTT) szolgáltatások közös jellemzője, hogy az interneten keresztül érhetőek el, de az internetszolgáltató bevonása és ellenőrzése nélkül. Vagyis egy harmadik fél juttatja el az internetszolgáltató által kiépített infrastruktúrán a fogyasztóhoz az audiovizuális vagy egyéb tartalmat. Az internet ebben az esetben nem több, mint közmű, olyan alapinfrastruktúra, amelyet az ISP (Internet Service Provider – internet szolgáltató) nyújt. Mindeközben az ISP által kiépített és üzemeltetett hálózat nem más, mint „dumb pipe” (buta cső). Vagyis a nagyobb értékhozzáadással nyújtott, jellemzően fizetős szolgáltatásokat az előfizetők nem az internetszolgáltatótól vásárolják meg, hanem egy harmadik féltől (OTT-szolgáltató). Az OTT-szolgáltatások paradoxona, hogy az OTT-szolgáltató nem fizet az infrastruktúra kiépítéséért és fejlesztéséért, miközben többnyire elég intenzíven használja annak kapacitásait, sőt anélkül tulajdonképpen még létezni sem tudna. |
| 6 | A streaming leegyszerűsítve az interneten keresztül folyamatosan közvetített tartalom, amely ahogyan megérkezik az eszközre, szinte azonnal megtekinthető, meghallgatható. Tehát nem kell először letölteni a teljes tartalmat (ahogy a torrent esetében), hanem a hálózat sebességétől függően a letöltés megkezdését követő néhány pillanat múlva elindul a tartalom lejátszása. Az így lejátszott anyag csak átmenetileg kerül arra az eszközre, amellyel lejátsszák. Streamingtechnológián alapulnak a videómegosztó oldalak, mint a YouTube vagy a Videa, és ugyancsak ezen az elven működik a Netflix is. |
| 7 | Azt most nem firtatnánk, hogy milyen ok-okozati vagy hatásviszony van az internet és a tévé között (melyik hat melyikre), mert jóval túlmutat a jelen cikk témáján és keretein. De ha nem vagyunk technológiai deterministák, akkor joggal gondolhatjuk azt, hogy nem egyszerűen az internet alakítja át a tévét, hanem a kettő között kölcsönös kapcsolat van, folyamatosan hatnak egymásra. Erre részben kitérünk lentebb Alan Wolk gondolatmenetének ismertetése során is röviden. |
| 8 | AD Stúdió: Álmaimban Amerika (https://www.youtube.com/watch?v=UbkCPSbk4-w). |
| 9 | A Netflix történetéről bővebben lásd Keating (2012). |
| 10 | Mivel bufferelési problémák voltak. |
| 11 | A Netflix DVD-kölcsönzése is havidíjas, ez az újítás az üzleti modellben volt a sikere egyik titka, a versenytársaknál ugyanis jellemzően kikölcsönzött DVD-nként kellett fizetni. |
| 12 | Gyakorlatilag a Netflix volt az egyik úttörője a fogyasztói szokásokon alapuló, nagy mennyiségű adat elemzésén alapuló, akár valós idejű ajánlási technológia kialakításának. A 2006-ban még DVD-kölcsönzőként működő Netflix egymillió dollárt ajánlott fel annak a csapatnak, amely legalább tíz százalékkal javítja az ajánló algoritmusuk működését. A versenyben komoly esélyekkel vett részt a magyar Gravity csapata is, amelyből később kinőtt a Gravity R&D, a világ azóta is egyik legsikeresebb ajánlórendszerekkel foglalkozó vállalkozása. |
| 13 | A terjeszkedésnek része az is, hogy megpróbálnak olyan új saját tartalmakat is készíteni, amelyek nemcsak az amerikai fogyasztókat, hanem mindenkit érdekelhetnek, mint például a Narcos vagy a Marco Polo című sorozatok. |
| 14 | Red Hot Chilli Peppers: Throw Away Your Television (https://www.youtube.com/watch?v=xLkD7V07f_E). |
| 15 | MVPD: multichannel video programming distributor (szó szerint: többcsatornás tévéprogram-elosztó): olyan cég, amelynél elő lehet fizetni televíziós csatornákra. |
| 16 | Queen: The Show Must Go On (https://www.youtube.com/watch?v=t99KH0TR-J4). |
| 17 | 940, 18 évnél idősebb internetező bevonásával készült a kutatás a televízió- és videónézési szokásokkal kapcsolatban. A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét. |
| 18 | A kutatási kérdőív kérdései elérhetők a tanulmány végén (terjedelmi korlátok miatt a válaszlehetőségek nélkül). Ezek közül a szerintünk legfontosabb kérdések eredményeit mutatjuk itt be. A kutatás természetesen alkalmas ennél mélyebb elemzésre is, azonban a jelen cikk terjedelme ezt nem teszi lehetővé. |
| 19 | A torrent hatóköre ugyanakkor feltehetően nagyobb lehet ennél a 33 százaléknál. Mivel a torrentezés bizonyos mértékű technológiai jártasságot igényel, feltételezzük, hogy nem mindenki csinálja, aki igénybe veszi a szolgáltatást. Feltehető, hogy a torrentezők egy része ellátja a családját, rokonait és barátait is az internetről letöltött filmekkel, sorozatokkal. |
| 20 | Mivel a Netflixen elsősorban sorozatok érhetők el, ezért a kérdést erre szűkítettük le a helyi tartalmaknál. |
| 21 | Persze az állításunk annyiban sarkos, hogy nem vizsgáltunk minden típusú lokális tartalmat, így a hírek, a vetélkedők, a helyi gyártású show-műsorok, a beszélgetős háttérműsorok stb. szintén külön-külön relevánsak lehetnek. |
| 22 | Az Eurostat 2011-es statisztikája szerint a magyarok 63,2 százaléka egyetlen idegen nyelven sem beszél, ennél csupán az írek 72,7 százalékos adata rosszabb (viszont ott az angol nyelv miatt ez kisebb problémát jelent) (Eurostat 2015). |
| 23 | VOD: video on demand. Olyan szolgáltatás, amelyen igény szerint lehet videót (filmet, sorozat részt) kiválasztani és nézni. Gyakorlatilag ilyen a Netflix is. |
| 24 | A felmérés 2016 februárjában készült, így már megjelentek benne azok az első fogyasztók, akik az egy hónapos ingyenes próbaidőszakuk lejárta után előfizettek a Netflixre. |
| 25 | Ehhez képest 7,99 euró az egy képernyőt és SD minőséget garantáló alapcsomag és 11,99 euró a havonta négy képernyőt és ultra HD-minőséget nyújtó prémium csomag tartalma. |
| 26 | A kérdések számozásában látszólag lukak és ugrások vannak, ennek az az oka, hogy a végleges, lekérdezett kérdőív egy hosszabb verzióból állt elő. |