Nagy Ágoston – Pap Milán: Nemzetépítés, modernizáció és a „bekúszó kapitalizmus”
| 1 | A Balkán nyugati reprezentációiról lásd még Jezernik (2003), Goldsworthy (2013) és Bideleux (2015). |
| 2 | Bár vizsgálódásunkból kimarad a Szovjetunióra vonatkozó írások és képek reprezentációs gyakorlatának bemutatása, az 1991 után függetlenné vált balti államokról szóló cikkeket mégis beemeltük tanulmányunkba. E döntésünk részletesebb magyarázatot igényel. A magazin szerzőinek Kelet-Európa-képében hagyományos történelmi helyet foglalnak el a Baltikum népei. Ám ennél is fontosabb, hogy az NGM is különálló nemzetekként mutatja be a térség népeit, például az észteket. A Szovjetunió szétesése után a balti államok külön nemzetekként, az orosz hatalmi szférán kívül kezdték meg európai uniós csatlakozási folyamatukat. |
| 3 | A történeti tényszerűség kedvéért hozzá kell tennünk, hogy a Szovjetunióról ebben a korszakban összesen 17 cikk jelent meg az NGM-ben. Ezek azonban csak érintőlegesen foglalkoznak politikai és társadalmi témákkal. |
| 4 | Tamar Y. Rothenberg (2007) Presenting America’s World című kötete annak jár utána, hogy a National Geographic Society első 50 évében miként igyekeztek bemutatni az Egyesült Államoktól távol eső helyeket és kultúrákat. A magazinról szóló első monográfiák egyikében, a National Geographic: Behind America’s Lens on the Worldben pedig Howard S. Abramson (1987) a folyóirat által kifejtett politikai befolyás jellegét boncolgatja. |
| 5 | Catherine Lutz és Jane Collins (1993) Reading National Geographic című kötete a magazin vizuális reprezentációs praxisaiba vezeti be az olvasót, feltárva a fotografikus tudósítások mögötti politikai meggyőződéseket. A kötet szerzői elsősorban a természetes közösségek és a harmadik világbeli társadalmak reprezentációs mintáit mutatják be. Hasonló céllal íródott Stephanie Hawkins (2010) American Iconographic című kötete is. |
| 6 | A „bekúszó kapitalizmus” (creeping capitalism) kifejezés először az ötvenes évek elején jelent meg a „bekúszó szocializmusra” adott válaszul, abban az időben, amikor az amerikai antikommunizmus a tetőfokára hágott. A posztsztálinista Szovjetunió nem hivatalos szabadpiaci tendenciáiról írva Paul Wohl, egy német disszidens újságíró használta a fogalmat az egyik újságcikke címében (lásd Wohl 1955). A fogalom azt követően terjedt el széles körben az amerikai és a brit újságírásban, hogy a Forbes magazin ezzel a kifejezéssel jelölte a piacosítás azon új formáit, amelyek a hetvenes évek elejétől jelentek meg Amerikában. Egy amerikai és szovjet közgazdászok által végzett kutatás, amely a TIME-ban jelent meg 1990-ben, a címében is utalt a fogalomra és az abban rejlő teleologikus jelentéstartalomra: „Creeping Capitalism, on the Preparedness of the Russians for Free Market Regulations.” |