Kósa István: A napirend-kijelölés új jelenségei
| 1 | „Magyarra fordították már napirend-meghatározásnak, napirend-kijelölésnek, témameghatározásnak és tematizációnak is. Mára a legutóbbi […] kifejezés a legelterjedtebb” (Andok 2015: 117). A médiakutatásokban inkább a napirenddel kapcsolatos kifejezések megszokottak, ezért döntöttem a különböző napirendfogalmak – mint a napirendátvétel vagy napirend-sugallás – használata mellett. |
| 2 | Mindhárom fogalom saját fordításom – K. I. |
| 3 | Magyarra még beállításnak és körülhatárolásnak is fordították. |
| 4 | Reese egyenesen elméleti orvhalászatnak (poaching) nevezi a két modellt társítani szándékozók törekvését (2007). Szerinte ez abból az erős hajlamból fakad, hogy a framingkutatás tárgyát túl szűkre szabják: kizárólag a manifeszt tartalmakra fókuszálnak, s azt az ügyek/témák fontosságának átvitelében (transfer of issue salience) mutatják fel. Elfogadja ugyan, hogy a napirend-kijelölés révén a kutatók szoros kapcsolatot mutatnak ki a média ügysorrendje és az emberek fejében lévő témák sorrendje között (idem), viszont kiemeli, hogy ez a szemlélet nem képes magyarázni a keretezések dinamikusabb „szervező” képességét, sem a hatalmi viszonyokat modellezni (ibidem). |
| 5 | A következő alcím alatt ismertetem a modellt. |
| 6 | Lásd még Sundar et al. (2005), Sundar (2015), Messing & Westwood (2014). |