Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Tartalomjegyzék – 2007 tavasz

Képregény

Maksa Gyula:

Maksa Gyula:

Ismeretterjesztés és képregény

Miért lehet a magyarul, némiképp megtévesztően, „képregénynek” nevezett jelenséghalmaz ismeretterjesztő, kommuni-kációs kampányok kedvelt és hatékony médiuma? A médianarratológia ajánlatait követve, a médium sajátosságaira, egyediségére, ellenállására figyelve, példák segítségével erre a kérdésre keresem a választ. Ismeretterjesztő kommuni-kációs dinamikába helyezhető képregények kapcsán vizsgálom meg, mit hív elő az ismeretterjesztés a képregény mediativitásából.

Ismeretterjesztés és képregény

Dunai Tamás:

Dunai Tamás:

Képregény Magyarországon

Magyarországon a képregény a tudományos diskurzus egyik „vakfoltja”. Bár képregény-történeti jellegű vagy egy-egy történettel foglalkozó írások születtek a közelmúltban is, valamint a képregénykritika is kibontakozóban van, átfogó tudományos igényű munkák az 1980-as évek – Rubovszky Kálmán munkássága – óta nem jelentek meg a témában. Tanulmányommal, amelyben a magyar képregényes kultúra bemutatására teszek kísérletet, ezt a lassan két évtizedes hallgatást szeretném megtörni. Több irányból közelítem meg a témát. Először, mivel megkerülhetetlen, a képregényt mint médiumot veszem górcső alá, és igyekszem bemutatni azon jellegzetességeit, amelyekkel egyes csoportok képre-gény iránti elköteleződése magyarázható. Ezután történeti szempontból vizsgálom azt, hogy miként alakult a képregény helyzete Magyarországon, és ismertetem ennek a magyar képregényolvasó réteg összetételére gyakorolt hatásait. Ez-után az adoptálással és a képregények diffúziójával foglalkozom. Végül magát a képregényfogyasztó szubkultúrát já-rom körül és ismertetem jellemzőit. Tisztában vagyok vele, hogy a téma összetettsége miatt tanulmányom bizonyos elemeit tekintve csak áttekintő, illetve problémafelvető jellegű. A célom végső soron a rendszeres képregényolvasók jellemzése egy kérdőíves kutatás és velük folytatott interjúk alapján.

Képregény Magyarországon

Birkás Péter:

Birkás Péter:

Releváns jegyek a képregényfilmekben

A napjainkban igen népszerű, de már az 1900-as évek elején felbukkanó képregény-adaptációkat szemlélve olykor felmerül a kérdés: vajon beszélhetünk-e képregényfilmről mint műfajról? A kilencedik művészet rendelkezik olyan kritériumokkal – állóképben elmesélt történet, papírra nyomott, szöveg kíséri –, amelyek meghatározzák, mit is neve-zünk képregénynek. De vajon a képregényfilmek rendelkeznek-e olyan elemekkel, amelyek kimutathatók minden egyes történetben, amelyek alapján állíthatjuk, hogy a képregényekből adaptált filmek igenis saját műfajt képviselnek a moz-gókép világában. Képregény-feldolgozások elemzésével igyekszem választ adni arra a kérdésre, vajon az egyes feldol-gozások tartalmaznak-e olyan releváns jegyeket, amelyek minden képregényfilmre érvényesek, és amelyek által bizto-san állítható, hogy a képregényfilmes zsáner létezik.

Releváns jegyek a képregényfilmekben

Fehér Katalin:

Fehér Katalin:

A webcomic avagy az online képregény

Az (anti)utópisztikus valóság

Cserélgetik. Megbecsült darabjai értékesek. Beszélnek róla. Amióta van. Titkos társaságok, függő gyűjtők. Remegő kézzel nyúlnak a legfrissebb vagy a legrégebbi szám után, a hagyományoknak vagy épp a trendeknek megfelelően. Még mindig beszélnek róla. Hosszú ideig inkább csak egymással. Végül az internet (ezt is) a nyilvános közbeszéd tárgyává teszi. A képregényt. E dolgozat tárgya a (már) papírhoz (sem) kötött képes szöveg vagy szöveges kép mint digitális platformon megjelenő téma.

A webcomic avagy az online képregény

Az (anti)utópisztikus valóság

Digitália

Jenei Ágnes:

Jenei Ágnes:

Digitális interaktív televízió: az (anti)utópisztikus valóság

A televízió végét prognosztizáló állítással szemben a tévé egyre több formában, minden elképzelhető és korábban elkép-zelhetetlen platformon jelen van. Metamorfózisa, multiplikációja és proliferációja alapján még az is elképzelhető, hogy épp a televízió lesz a mindent túlélő új – pontosabban: megújult – elektronikus (tömeg)kommunikációs eszköz. Ez a lehetőség legalábbis valószínű, ezért az alábbi tanulmány azt kutatja, vajon mi (lehet, lesz) a digitális tévé egyik innovatív reprezen-tánsának, az interaktív tévének társadalmi szerepe, kulturális jelentése.

Digitális interaktív televízió: az (anti)utópisztikus valóság

Újságírás

Hermann Irén – Wild Judit:

Hermann Irén – Wild Judit:

Betegség vagy állapot?

Kvalitatív kutatás a magyarországi újságírás problémáiról

A magyarországi újságírás legfontosabb problémáira és az ehhez kapcsolódó, az újságírók irányában mutatkozó lakos-sági bizalmatlanságnak tulajdonított okokra kereste kvalitatív kutatásában a választ a Gőbölyös József Soma Alapít-vány. A tényfeltáró újságírást támogató szervezet által megkeresett médiumok főszerkesztői a szakmai és a lakossági bizalmatlanságban megnyilvánuló problémák gyökerét a korrupcióban, a gyenge színvonalban és a médiára nehezedő politikai és gazdasági nyomásban látják. A felmerülő – némileg strukturális – problémákra csak kevesen látnak gyógy-írt. Az ilyen véleményen levők az internetnek az újságírásban betöltött – amúgy meglehetősen vegyes megítélésű – szerepétől várják a kiutat. Mindazonáltal az újságírással kapcsolatos külső és belső problémák távolról sem tűnnek helyi specialitásnak.

Betegség vagy állapot?

Kvalitatív kutatás a magyarországi újságírás problémáiról

Kritika

Illés Viktória Ivett:

Illés Viktória Ivett:

Kirobbanóban a digitális forradalom

Hazay István A digitális televíziózás szolgáltatásai – Bevezetési modellek, külföldi tapasztalatok című könyvéről

A digitális televízió szolgáltatásai – Bevezetési modellek, külföldi tapasztalatok a címe ennek a hiánypótló kiadványnak, amellyel az olvasók most közelebbről megismerkedhetnek. Ha a nem túl frappáns, ám a tartalmat pontosan tükröző cím nem keltené fel olyannyira érdeklődésünket, hogy rögtön nekilássunk az olvasásnak, a szerkesztő és a társszerzők nevének hallatán bizonyosan felfigyelünk a könyvre. Legalábbis azok így tesznek, akik kicsit is ismerik a mai magyar média neves és elismert szakértőit. Itt ildomos megjegyeznünk Ágoston György, dr. Eiselt Béla, Kissné Akli Mária, dr. Kovács Imre, Stefler Sándor nevét, akik társszerzőként segédkeztek a mű létrejöttében, valamint – természetesen – Hazay Istvánét, aki mint szerző és mint szerkesztő, oroszlánrészt vállalt e nagyszerű munkából, és aki az új rádió és televízió törvény terveze-tének elkészítésében segédkezett. (A tervezet a nagyközönség számára is hozzáférhető, hiszen hosszas és kitartó kutatás után fellelhetjük – igaz, nem az ORTT, hanem az AKTI honlapján.) Ily módon Hazay István igazán közelről megtapasz-talhatta a jövő televíziózásának alapjait és lényegét. Az általa nagy gondossággal összeállított, tudományos igénnyel meg-szerkesztett, pontosan kidolgozott könyv tehát a megszerzett ismeretek alapján tárgyalja a digitális televíziózás nyújtotta lehetőségeket, ügyelve a felmerülő problémák kezelésére, valamint előkészítve a sikeres bevezetést.

Kirobbanóban a digitális forradalom

Hazay István A digitális televíziózás szolgáltatásai – Bevezetési modellek, külföldi tapasztalatok című könyvéről

Farkas Noémi:

Farkas Noémi:

A szamos-parti Athén kincsei

Gyarmati Zsolt Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán című könyvéről

A monarchiabeli Kolozsvárról szóló tanulmánykötet úttörő munka az erdélyi társadalomtörténet-írásban. Gyarmati Zsolt a budapesti tanulmányai során megismert irányzatok hatására különösen nagy érdeklődéssel fordul az új város-történeti stúdiumok felé, amelyek középpontjában a tér problematikája áll, ugyanakkor a források széles skáláját felvo-nultatva körültekintően elemzi a nyilvánosság és a magánszféra kapcsolatát. A könyv előszavában egykori tanára, Gyáni Gábor hívja fel a figyelmet arra, hogy Gyarmati nemcsak jó forrásokra lelt és korszerű téma felé fordult, hanem tisztában is van azok fogalmi apparátusával, sikeresen sajátította el, alakította ki magának a többnyire még szokatlannak számító kútfők feldolgozási módját. Ekképpen teljesnek mondható a XIX. század végi–XX. század eleji Kolozsvár mindennapjait a nyilvános és a magánélet felől megjeleníteni kívánó kötet – írja Gyáni.

A szamos-parti Athén kincsei

Gyarmati Zsolt Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán című könyvéről

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
<>
2017 tavasz-nyár
> régebbi lapszámok
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink