Tartalomjegyzék – 2010 tavasz

Hermann Veronika:

„The son of a bitch is the best doctor we have.”

A politikai korrektség kiforgatott diskurzusa a Doktor House címu sorozatban a zsenikultusz, a detektívregény és a populáris kultúra metszéspontjában

A tanulmány a House M.D. (magyarul: Doktor House) című sorozatot vizsgálva azt próbálja föltérképezni, milyen narratív struktúrákon keresztül konstruálódik a sorozat által közvetített, néhány fókuszpontban (hazugság, változás, rejtvény, társadalmi konvenciók) sűrűsödő és viszonylag egységesnek tekinthető világtapasztalat. A főszereplő kontrasztos karakterében egyrészt a romantikus irodalom egyes részeire jellemző omnipotens elbeszélőnek, másrészt a detektívtörténetek – szintén a 19. századra visszavezethető – nyomozófigurájának nyomai fedezhetők föl, a készítők szándéka szerint is egyfajta (posztmodern) ideológia- és társadalomkritikai reflexióként is olvashatóan. A dolgozat megpróbál rávilágítani arra, hogy – a Sherlock Holmes-allúziókon túl – a sorozat miért alkalmazza a detektívtörténet hermeneutikai kódját, és az effajta retrospektíven átértelmezhető szerkesztési eljárás miként járul hozzá az elsődleges ideológiakritikai tartalom közvetítéséhez. Feltételezzük, hogy House figurájának sikere abból a tényből is fakad, hogy a körülötte felbukkanó további karakterek a középkori misztériumjátékok szereplőihez hasonló sematizált figurák, akik mindannyian valamiféle szociális sztereotípia alakzataiként szituálódnak. Megpróbáljuk kimutatni, hogy bár a sorozat valóban aktuális, a kortárs diskurzusban jelen lévő problémákat tematizál, másodlagos narratívája általában a fennálló reprezentációs stratégiákat kódolja újra.

Voloncs Laura:

„Rólunk szól.”

A Szabó család mint a kádári Magyarország kordokumentuma

A tanulmány célja választ adni arra a kérdésre, hogy hozzájárult-e A Szabó család című folytatásos rádiójáték az 1956-os forradalom utáni kádári konszolidációhoz, és ha igen, mennyiben. Ennek érdekében az 1959-től 1968-ig terjedő időszak – azaz a sorozat indulása és a csehszlovákiai bevonulás között eltelt közel egy évtized – néhány jellemző politikai és kulturális eseményét a műsorfolyam alapján rekonstruálja. Előbb bevezet az 1950-es évek rádiópolitikájába, és feltárja, mi lehetett a Rádió Drámai Osztályának célja a sorozat elindításával, és ismerteti az indulás körülményeit, valamint a stáb és a színészek kiválasztásának menetét. Majd bemutatja a család lakhelyéül szolgáló elképzelt Lapály utcát, a család tagjait, a cselekményszövés és a konfliktuskezelés módját, a műsorban előforduló formai újításokat. Ezután a sorozat által tárgyalt témákból rekonstruálja az 1960-as évek magyar mindennapjait, az elkerült témákból pedig a cenzúra működését. Végül a műsorfolyamról írt kritikákat, a hallgatottsági adatokat, a hallgatói leveleket és a sorozat kultuszát hívja segítségül a befogadástörténet elemzéséhez.

Herendy Csilla:

A kereső, a dokumentumok és a user

A szemantikus web egy lehetséges nézőpontja

Az alábbi írásban a szemantikus web elképzeléssel foglalkozom. Megpróbálom felvázolni alapjait, röviden körbejárni a témát és bemutatni azokat a legfontosabb fogalmakat, amelyeket a szemantikus web elképzeléssel kapcsolatban szokás tárgyalni napjainkban, 2009 derekán. Az írás harmadik fejezetében a szemantikus web elképzelést – egy külső nézőpont felvételével – a keresőprogram, a kereshetővé tett dokumentumok és a felhasználó (user) vizsgálatának segítségével tárgyalom.

Kupi Dániel:

A magyarországi számítógépes játékokkal foglalkozó magazinok, 1987–2009

Tanulmányomban a magyarországi számítógépes játékokkal foglalkozó magazinokat mutatom be, a kezdetektől napjainkig. Először is a legelső ilyen jellegű lapok (Spectrum Világ, Commodore Világ), illetve a három legjelentősebb, jelenleg is létező itthoni magazin (576 KByte, PC Guru, GameStar) történetét ismertetem, összefüggésben közvetlen elődeikkel vagy utódaikkal. Ezt követően bemutatom az ilyen lapok általános, tartalmi felépítését, illetve röviden kitérek a külső jellemzőikre.

Császi Lajos:

Műfaj- és narratívaelemzés a médiakutatásban

Egy Mónika-show szövegének „közeli olvasata”

Bár a média szövegeinek elemzésére sokféle módszer létezik, a médiakutatásban nincs egységes kép arról, hogy a gyakorlatban milyen technikai apparátust használjon a kutató. Ez az írás – a teljesség igénye nélkül – először a műfaj- és narratívaelemzés néhány fontos elméleti kérdését tekinti át, különös hangsúlyt fektetve Propp szintagmatikus és Lévi-Strauss paradigmatikus módszerének ismertetésére. Majd a Mónika-show egy önkényesen kiválasztott epizódjának „közeli olvasatán” keresztül mutatja be a fenti módszerek lehetséges alkalmazását.

Závodi Szilvia – Szoleczky Emese:

Az első világháború médiumai

Egy konferencia előadásai

Az első világháború küzdelmeinek egy része nem a fronton, hanem a hátországban zajlott. A „világégés” a civilek életét is jelentősen átalakította, ugyanis az egymással háborúban álló államok politikusai a társadalmakat is mozgósítani akarták, és 1914 és 1918 között több-kevesebb sikerrel mozgósították is. Erről, azaz a hátország nagy háborújáról 2009. november 23–25-én a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum rendezett konferenciát (szervezők: Závodi Szilvia és Szoleczky Emese). Az itt elhangzott néhány kommunikáció- és médiatörténeti tárgyú előadás szerkesztett változatát közöljük.

Balázs Eszter:

Káprázattól az illúzióvesztésig: a háború jelentései a Nyugatban

(1914. augusztus–1915. augusztus)

Az első világháborúval foglalkozó újabb szakirodalom kulcsfogalmai közé tartozik a mobilizáció, a demobilizáció, valamint a disszidensség, amelyek segítségével könnyebben megérthetőnek tűnik a társadalom részvétele a háborúban, vagy például a háborús lelkesültség-kiábrándultság alakulása. A tanulmány először ebben az értelmezési keretben áttekinti az európai és a magyar értelmiség szerepét a háborús propagandában és ellenpropagandában, majd a háború reprezentációját elemzi a Nyugat című folyóiratban.

Landgraf Ildikó:

A Halley-üstökös és más égi jelek. Jövendölések a világháborúkról és a világvégéről

A magyar nyelvterület egészéről számtalan változatban ismert az a mondatípus, amelyik a háborúk és baljós események előjeleként (égi jelként) értelmezi a sűrű csillaghullást, a furcsa égi fényeket, az üstökösök megjelenését. Ilyenek azok a 20. század második felében a Kárpát-medencében gyűjtött mondák is, amelyek az I. világháború előhírnökeként értelmezték a kitörés előtt négy évvel felbukkanó Halley-üstököst. A kométa feltűnésének története ezen túl a modern sajtó és a tömegkultúra működését is illusztrálja.

Maczák Ibolya:

Imakönyvek az első világháborúban

A 19. század végén, illetve a 20. század elején jelentek meg azok a tematikus imakönyvek, amelyek elsősorban a tulajdonos körülményeire vagy életállapotára vonatkozó tartalommal láttak napvilágot. Különösen sok ilyen jellegű kiadvány készült az első világháború idején a katonák és hozzátartozóik számára. Az írásom az első világháború idején megjelent imakönyvek néhány – főként irodalmi, filológiai – sajátosságát mutatja meg.

Sipos Balázs:

Az első világháború médiahatásai

Az első világháború sokféle módon alakította a média működését, a média és társadalom viszonyát. Említhető itt az erőszak gyakori képi megjelenése, a morális pánik, a mozi mint szórakozási forma iránti megnőtt érdeklődés. A dolgozat ezek említése után a totális háború és a totális propaganda példáját tárgyalja részletesebben, de ezt is csak hosszabb távú hatások szempontjából.

Szoleczky Emese:

„A modern harcztér teljesen hű mása” – a Pasaréti Lövészárok

1915 nyarán, Budapesten, az akkor jórészt beépítetlen Pasaréten egy lövészárok-rendszert ástak a földbe egy árkászszázad katonái. Ennek egyik fontos célja az volt, hogy a hátországban élőknek bemutassák, és körükben népszerűsítsék a háborút, az újabb hadi eszközöket. (Ugyanezt a célt szolgálta ősszel a nagy hadi bemutató is, ugyancsak a fővárosban.) A Lövészárok-kiállítás – a mai hadi skanzenek őse – a világháborús propaganda jegyében, érdekében született meg.

Vörös Boldizsár:

Nemzeti Park, Vilmos Császár út és a Hősök Söre

Háborús névadások Budapesten 1914–1918 között

Az I. világháború idején Budapesten a nagy háború miatti névadások, az új nevek a mindennapi élet legkülönfélébb területein és a legkülönfélébb nyelvhasználati szinteken jelentek meg. Így megfigyelhetők például a háború hatására létrehozott szervezetek, különféle termékek elnevezései és a már korábban is meglévők átnevezései. Mindezeken túl, egy, az 1917-tel kezdődő oroszországi átalakulásokkal összefüggésben bekövetkező névadási eljárásokról szóló leírás azt jelzi: hasonló jelenségek más, nagyarányú társadalmi-politikai változások esetében is megfigyelhetők.

Lampé Ágnes:

Médiakáosz

Schiffer János (MSZP) és Cser-Palkovics András (Fidesz-MPSZ) a kereskedelmi rádiók és a közszolgálati televízió ügyeiről

Schiffer János szerint nincs mit csodálkozni a Sláger és a Danubius Rádió esetén, a sajtó ugyanis régóta politikai nyomás alatt működik. Az MSZP médiapolitikusa szerint ugyanakkor a módszerek egyre kifinomultabbak. Cser-Palkovics András a rossz szabályozást okolja amiatt, hogy a politika pórázon vezetheti a közszolgálati médiumokat, és úgy általában is túlzottan beleszólhat a sajtó működésébe. A Fidesz-MPSZ médiapolitikusa úgy véli, a következő ciklusban mindez megváltozik. A két nagy párt szakpolitikusait Lampé Ágnes kérdezte.