Média válság idején, konferencia visszanézés

Médiakutató 2007 tavasz

Kritika

Illés Viktória Ivett:

Kirobbanóban a digitális forradalom

A digitális televízió szolgáltatásai – Bevezetési modellek, külföldi tapasztalatok a címe ennek a hiánypótló kiadványnak, amellyel az olvasók most közelebbről megismerkedhetnek. Ha a nem túl frappáns, ám a tartalmat pontosan tükröző cím nem keltené fel olyannyira érdeklődésünket, hogy rögtön nekilássunk az olvasásnak, a szerkesztő és a társszerzők nevének hallatán bizonyosan felfigyelünk a könyvre. Legalábbis azok így tesznek, akik kicsit is ismerik a mai magyar média neves és elismert szakértőit. Itt ildomos megjegyeznünk Ágoston György, dr. Eiselt Béla, Kissné Akli Mária, dr. Kovács Imre, Stefler Sándor nevét, akik társszerzőként segédkeztek a mű létrejöttében, valamint – természetesen – Hazay Istvánét, aki mint szerző és mint szerkesztő, oroszlánrészt vállalt e nagyszerű munkából, és aki az új rádió és televízió törvény tervezetének elkészítésében segédkezett. (A tervezet a nagyközönség számára is hozzáférhető, hiszen hosszas és kitartó kutatás után fellelhetjük – igaz, nem az ORTT, hanem az AKTI honlapján.) Ily módon Hazay István igazán közelről megtapasztalhatta a jövő televíziózásának alapjait és lényegét. Az általa nagy gondossággal összeállított, tudományos igénnyel megszerkesztett, pontosan kidolgozott könyv tehát a megszerzett ismeretek alapján tárgyalja a digitális televíziózás nyújtotta lehetőségeket, ügyelve a felmerülő problémák kezelésére, valamint előkészítve a sikeres bevezetést.

Az már rögtön szemet szúr az olvasónak, hogy igen vaskos könyvet tart a kezében, amelynek borítója leginkább egy középiskolás tankönyvére emlékeztet. A későbbiekben azonban láthatjuk, hogy ezt a témát aligha lehetett volna rövidebben kifejteni. A szerkesztő célja olyan ismeretterjesztő könyv létrehozása volt, amely mind a hozzáértők, mind a témában nem jártas olvasók előtt felfedi a digitális világ újszerűségének mibenlétét, különlegességét, meghatározza az átálláshoz vezető úton felmerülő veszélyeket és valós problémákat, illetve valamelyest iránymutatást ad az esetleges útvesztőkben. A téma alapos megismeréséhez így feltétlenül szükséges volt a részletesen kidolgozott, precíz és logikus gondolatmenet. Az első részben olyan alapfogalmakkal ismerteti meg olvasóit Hazay István, mint a tartalom-előállítás, a műsorelosztás vagy a képátvitel technológiája, gondolva azokra az olvasókra is, akik most találkoznának először e kifejezésekkel. A televíziózás történetét egészen az 1870-es évektől napjainkig végigtekinthetjük, ahogyan a kezdetleges, szeléndarabok bevonásával megvalósított, eleinte 30 soros képfelbontás mára 1250 soros rendszerré nőtte ki magát. A részletes, aprólékosan kifejtett gondolatmenet a televíziós műsorszolgáltatás műsortovábbítási platformjainak ismertetésével (földfelszíni, műholdas és kábeles) folytatódik a második részben. Úgy gondolom, a szerzők nagy hangsúlyt fektettek a mindenre kiterjedő, részletes folyamatábrázolásra, amely laikusok számára kissé nehezen érthető, hiszen bonyolult technológiai körülírásokat feltételez. Sokszor úgy érezzük, elveszünk a szövevényes részletekben, mivel minden új fogalom kifejtése egy másik ismeretlen kifejezéshez vezet (amplitúdómoduláció, modulált színsegédvivő jel). Ezek a kiegészítő információk azonban fontos elemei az ismeretek elsajátításának, hiszen ha megértjük és felfogjuk ezeket, akkor a teljesség igényével kialakított képet kaphatunk a televíziózás alapfogalmairól.

A könyvnek körülbelül a tizedénél tarthatunk, amikor eljutunk fő témánkhoz, a digitális televíziózáshoz. A digitális technika térhódításának miértje után a digitális jeltömörítéssel ismerkedünk meg, talán kicsit bővebben is, mint azt elvárnánk. Az MPEG jeltömörítési szabványok részletes leírása, valamint a DVB-projekt és az általa kidolgozott DVB-szabványok ismertetése talán kicsit még bonyolultabbnak tűnik, legalábbis ezt érezzük a sok-sok műszaki és technikai paraméterrel (szabadsági fokok, védelmi intervallum, bitátszövés) megtűzdelt szakmai kifejtésekből. Megismerhetjük azonban a földfelszíni, a vezetékes, a vezeték nélküli, valamint a műholdas digitális műsorelosztó rendszerek felépítését, működését. Az interaktív platformok mellett ebben a részben kapunk tájékoztatást a digitális televízió jelenleg ismert, négy vételi eszközéről, köztük a napjainkra már sokat emlegetett set-top boxról (STB). S ha már ennél az idegen kifejezésnél tartunk, meg kell jegyeznünk, hogy a könyvben végig kötőjellel szerepel az angol eredetű elnevezés (set-top-box), holott azt az Oxford-szótár szerint a szó harmadik tagjánál már nem kell használni. 

Pár oldallal később feltárul előttünk, melyek a digitális televíziós rendszerek alap és kiegészítő, értéknövelő szolgáltatásai. Ezek ismeretében már le is vonhatjuk a konzekvenciánkat, miszerint a digitális televíziózás mérföldkőnek számít a televíziózás történetében. Az olvasottak alapján új szolgáltatások egész sora alakítja át, teszi könnyebbé és modernizálja mindennapi, megszokott televíziós fogyasztásunkat. A Hazay István által kigyűjtött szolgáltatások közül csak néhányat emelnék ki: ilyen a távoktatás, az e-mail- és az sms-küldés, a video on demand (VOD) a televíziós környezetben. Ebben a nagyszerűen kidolgozott fejezetben arra is választ kapunk, hogy – digitális műsorszórást feltételezve – mennyivel bővülhet a csatornakínálat az egyes televíziós platformokon.

Természetesen a digitális televíziózás eddig elért eredményeit mi sem szemléltetné jobban, mint az egyes országokban zajló változások követése, s e folyamatok felvázolása. A könyv szerzői, szívós kutatómunkájuknak köszönhetően, két tengerentúli, valamint huszonnyolc (28!) európai ország digitalizációs törekvéseit és intézkedéseit ismertetik. Ez a hasznos, majd' 150 oldalas beszámoló az általános helyzetképen felül becsült előrejelzéseket is tartalmaz a következő évek digitalizációs fejleményeinek vonatkozásában.

Magától értetődő, hogy az elemzett országok után már csak Magyarország következhet. A könyv végéig a hazai helyzet bemutatását célozták meg a szerzők. Az előkészületektől a frekvenciatervezésen át az egyéb tervezési paraméterekig áttekinthetjük a digitális átálláshoz szükséges lépéseket.

Itt kell megjegyeznünk azokat a felmerülő problémákat, dilemmákat is, amelyekről a szerzők nem felejtkeztek el említést tenni. A mi kis magyar médiapiacunkon valószínűleg nincs olyan fizetőképes kereslet, amely tudná vállalni egy esetleges fizetős digitális platform költségeit. Így érthető is a szerzői feltevés, hogy Magyarországon az ingyenes digitális televíziózásnak van és lehet jövője. Ezen kívül még két nagyon fontos kérdéskört vet fel és fejt ki részletesebben a Hazay István által szerkesztett könyv. Úgy gondolom, hogy mindkét kérdéskör felvázolása égetően szükséges ahhoz, hogy ne csak a pozitív és zökkenőmentes oldalát szemléljük a digitális televíziózásnak. Érthető, hogy a digitális infrastruktúra kiépítése nagyon sok pénzt emészt fel, hiszen a műszaki háttér létrehozásának igen komoly anyagi vonzata van. Viszont a nagy kérdés az lesz, ki fizeti meg az átállás árát? A tartalomszolgáltatók? A műsorelosztók? A fogyasztók, netán az állam? A médiafogyasztási lánc mely tagjai és milyen arányban vállalnak részt ezekből a költségekből? Ezeket a kérdéseket Hazay István is felteszi, és próbál választ találni rájuk – valójában azonban egyelőre még csak találgathatunk, mi lesz a végső megoldás. Ahogyan az állami szerepvállalás meghatározásakor is. Az állami támogatások mértéke, a kormány szabályozó szerepe, az új törvény megalkotása mind az állam hatáskörébe tartozó kérdés. Az vitathatatlan, hogy bizonyos mértékű állami beavatkozásra szükség van – legfőképp a földfelszíni platform esetében –, de pontosan a „mértékkel”, a kormányzati beleszólás intenzitásával kapcsolatosan merülnek fel kérdőjelek. A szerzők az állami szerepvállalás lehetőségeit is a teljesség igényével fejtik ki, és próbálják tudatosítani bennünk, hogy az állam olyan központi szerv, amelynek így vagy úgy, de részt kell vállalnia a digitális televíziózás és a digitális átállás nemes feladatának végrehajtásában. Viszont arra nem tért ki a könyv, hogy az állam beavatkozása a piac működési mechanizmusaiba sok esetben korántsem mondható kívánatosnak. Gondoljunk csak arra, hogy egyes piaci szereplők ily módon előnyösebb pozíciókba juthatnak, míg mások éppen ezért lépéshátrányba kerülhetnek.

Ez a majd' 500 oldalas könyv nem könnyed olvasmány, hiszen olykor bonyolult műszaki körülírásokat tartalmaz, s néhol komoly szakmai tudást feltételez. Aki azonban végigolvassa, úgy érezheti, közelebb került a digitális televíziózás rejtelmeihez. Azoknak, akik e témában jártasak voltak, a részletes leírásokkal segít az eddig megszerzett tudás pontosításában. Azoknak pedig, akik még csak most találkoztak először a digitális technikával, teljesen az alapoktól kezdve igyekszik iránymutatást adni e számtalan kérdést felvető digitális világban.

(Hazay István [szerk.]: A digitális televízió szolgáltatásai – Bevezetési modellek, külföldi tapasztalatok. – A borítón: A digitális televíziózás szolgáltatásai. Budapest, ORTT–AKTI, 2005, 468 oldal, ára: 3800 Ft)

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink