Pornó

Gradvohl Edina:

Phrüné keblei

A morális pánik jelensége a tárgyi emlékek és az irodalmi források tanúsága szerint az antik görög-római világban tökéletesen ismeretlen volt. Ennek nem az az oka, hogy nem létezett közvélemény, hanem az, hogy a ma erotikus vagy kifejezetlen pornográf tartalmúnak tekintett szövegek és képek az esetek nagy részében más jelentést hordoztak a korabeli befogadók számára. A tanulmány egy mai példa, a Janet Jackson-botrány segítségével mutatja be az antik világ maitól eltérő szokásait.

Szigeti Péter:

Benne lettek a tévében

A pornó kanonizálása a kereskedelmi médiában

A 20. század utolsó három évtizedében folyamatos és többsíkú elméleti vita folyt a pornográfia, a szexualitás úgynevezett „öncélú” ábrázolásának a nyilvánosságban betöltött szerepéről, társadalmi hatásairól és a szabályozás szükségességének és határainak kérdéseiről. Miközben a különböző feminista, szólásszabadság-párti, konzervatív, neofita és egyéb irányzatok időről időre összecsaptak a kérdésben, a pornográfia a tömegkultúra kikerülhetetlen és elidegeníthetetlen részévé vált. Ennek a kanonizációs folyamatnak a főszereplője és fő haszonélvezője a tömeges eléréssel rendelkező kereskedelmi média – nem önmagában az iparág zászlóshajója, a kereskedelmi televíziózás, hanem a rendkívül összetett és egymásra épülő kereskedelmi média teljes rendszere.

dr. Bayer Judit:

Internetkorlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok

A gyermekekre káros internettartalom egyes kérdései

A gyermekekre potenciálisan káros hatást gyakorló internettartalom heves érzelmeket és szabályozási kísérleteket vált ki világszerte. Az internet fogas feladvány a szabályozás minden területén; különösen az általánosságban nem jogellenes, csupán káros tartalom jelent kihívást. De vajon mennyire foglalkoztatja ez a kérdés a leginkább érintett személyeket, a szülőket? Tényleg van-e kellő ok a védekezésre? Vagy elegendő lenne a tartalom támadását kizárni a felbukkanó (pop-up) ablakok megtiltásával? Ez tartalomfüggetlen szabályozást jelentene, amely alkotmányossági aggályokat nem vet fel, és megszüntetné a legfőbb veszélyt: azt, hogy a kiskorúak akaratuk ellenére szembesüljenek felnőtteknek szóló tartalmakkal.