Sebestyén Attila:
Sebestyén Attila:
Advokáció saját újsággal
Egy 20. század eleji magyar kávés érdekképviseleti szaklap néhány tanulsága nyilvánosságelméleti megvilágításban
A 19. század végén és a 20. század elején a magyar vendéglátóiparban kifejezetten virágzott a (két)hetilap formátumú, advokációs célú (tehát egy adott fél vagy csoport érdekeit képviselő) szaksajtó. A széles kínálatból kutatásaimat egyelőre csak egy kiadványra, a Kávésok Lapjára fókuszáltam. Tanulmányomban e kisebb korpuszból is csak mutatványszerűen emelek ki egy-két cikket (és azok tanulságait). Célom az, hogy kibontsam és történeti anyagon szemléltessem a következő tételt: a saját tulajdonú érdekképviseleti lap megfelelő felület egy alapvető nyilvánossággondozási kettősség megvalósítására. Egyfelől arra, hogy egy szervezet vagy szakmaterület egybefogó keretet teremtsen vele belső érdekgazdái számára. Másfelől pedig arra, hogy az adott érdekcsoport szükség esetén fel tudja mutatni a külső közönség elé lépéshez, azaz egy saját téma közüggyé tételéhez előfeltételként elvárt érvelési kulturáltságot és vitaképes nyitottságot. A tétel megalapozásához Walter Lippmann és John Dewey nyilvánosságelméleti munkáiból merítek szempontokat. Emellett kapcsolódom az advocacy journalism irodalmának néhány megfontolásához is.
Kulcsszavak: advokációs újságírás, Dewey, érdekképviseleti sajtó, Kávésok Lapja, Lippmann, nyilvánosság
A 19. század végén és a 20. század elején a magyar vendéglátóiparban kifejezetten virágzott a (két)hetilap formátumú, advokációs célú (tehát egy adott fél vagy csoport érdekeit képviselő) szaksajtó. A széles kínálatból kutatásaimat egyelőre csak egy kiadványra, a Kávésok Lapjára fókuszáltam. Tanulmányomban e kisebb korpuszból is csak mutatványszerűen emelek ki egy-két cikket (és azok tanulságait). Célom az, hogy kibontsam és történeti anyagon szemléltessem a következő tételt: a saját tulajdonú érdekképviseleti lap megfelelő felület egy alapvető nyilvánossággondozási kettősség megvalósítására. Egyfelől arra, hogy egy szervezet vagy szakmaterület egybefogó keretet teremtsen vele belső érdekgazdái számára. Másfelől pedig arra, hogy az adott érdekcsoport szükség esetén fel tudja mutatni a külső közönség elé lépéshez, azaz egy saját téma közüggyé tételéhez előfeltételként elvárt érvelési kulturáltságot és vitaképes nyitottságot. A tétel megalapozásához Walter Lippmann és John Dewey nyilvánosságelméleti munkáiból merítek szempontokat. Emellett kapcsolódom az advocacy journalism irodalmának néhány megfontolásához is.
Kulcsszavak: advokációs újságírás, Dewey, érdekképviseleti sajtó, Kávésok Lapja, Lippmann, nyilvánosság
Egy 20. század eleji magyar kávés érdekképviseleti szaklap néhány tanulsága nyilvánosságelméleti megvilágításban
Médiakutató, 2021. nyár, XXII. évf. 2. szám, 105–117. o.
2025
November
Szamizdat a nyolcvanas években. Jakab Lajossal Bajomi-Lázár Péter beszélget.
2024
Április
"A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.
Március
A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
2022
Január
Ment-e a világ előbbre a computerek által?
2015
Április
„Szomszédok közt” -- Kovács M. Andrással és Lányi Balázzsal Bajomi-Lázár Péter beszélget
2014
Október
Epizódok a budapesti gettó
történetéből. Surányi Andrással és Örkény Antallal Mátay Mónika beszélget
2010
Szeptember
Pártosság vagy pártatlanság?
A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés.
2009
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként 2000 óta adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43