Kulcsszó – geopolitika

Kiss László:

A narratív tér és a politikai mező konstrukciója

A politikai kampány szereplőhálóinak összehasonlító elemzése a magyar online médiában

A jelen tanulmány a 2026-os magyar választási kampány online médiabeli reprezentációját vizsgálja hálózatelemzési eszközökkel. A kutatás öt országos hírportál (a hirado.hu, az origo.hu, az index.hu, a telex.hu és a 444.hu) politikai szereplőhálóit elemzi ötvenszereplős networkök segítségével. Az együttemlítési hálózatok alapján feltárja a narratív centrumok szerkezetét, a centrum–periféria-viszonyokat, a hídszereplőket, valamint a belpolitikai és a geopolitikai mezők kapcsolódását. Eredményei szerint a vizsgált médiumok nagyrészt azonos szereplőket jelenítenek meg, ugyanakkor eltérő narratív tereket hoznak létre. A kormánypárti médiumok integrált, geopolitikai konfliktustérként szervezik a kampányt, míg a kormánykritikus portálok differenciáltabb és pluralizáltabb politikai jelentésszerkezeteket építenek fel.

Kulcsszavak: geopolitika, médiareprezentáció, narratív tér, networkelemzés, politikai kommunikáció

Iványi Márton:

A globális digitális médiagazdaság múltja, jelene és jövőjének kilátásai

A világpolitikai környezet immár évtizedek óta a transznacionális vállalatok és a globális termékláncok felemelkedését eredményezi. E folyamat egyik leglátványosabb színtere az információs és kommunikációs technológiák térhódítása. A számítógép-alapú kommunikáció a magántőke technikai korszerűsítésének és digitalizációjának, a korábbi ágazatok újakkal való összefonódásának, az államilag előmozdított, versenyelvű piaci liberalizációnak és a mindezt kísérő intézményi szerkezetváltásoknak együttes következményeként tört előre a második világháború után eltelt időszakban. E folyamatok megértéséhez elengedhetetlen a hidegháborús időszakban kibontakozni kezdő, majd annak végével átmenetileg egyoldalúvá szilárduló, valamint a kétezres évek első évtizedében véget érő, a megjelenő kihívásokra válaszokat kereső amerikai nagyhatalmi perspektíva figyelembevétele. A releváns 20–21. századi történéseket időről időre változó formában kísérik végig a nemzetközi politikai gazdaságtan és a geopolitika közötti kölcsönhatások, ezért a történelmi fókuszt indokolt interdiszciplináris vizsgálódássá tágítani. E tanulmány ennek megfelelően azt a mozgásban levő, szétszálazhatatlan és ellentmondásokkal teli szövevényt mutatja be, amely a fenti viszonyok összjátékaként jött létre, és ezáltal nagyhatalmi és transznacionális vonásokat egyaránt felsorakoztat.

Kulcsszavak: digitális média, internet, információs és kommunikációs technológiai szektor, politikai gazdaságtan, geopolitika, társadalomkritika, transznacionális vállalatok, kapitalizmus

Révész Ágota:

A koronavírus értelmezési kerete a kínai belföldi médiában – és kínai elképzelések egy új világrendről

A kínai belföldi tömegtájékoztató média alapvetően az erkölcs, a felelősség és a konfliktus értelmezési kereteiben mozog. Kína „erkölcsi felsőbbrendűsége” és az, hogy Kína „felelős” nagyhatalom, a leggyakrabban az amerikai-kínai vetélkedés kontextusában jelennek meg. Ez adja a hátteret Kína jövőről alkotott elképzeléseihez. A mélyben két tradíció munkál, egy történelmi és egy modern: az egyetemes rend, azaz az „Égalatti” (tianxia)1 koncepciója, valamint a kommunista utópia – a kettő kölcsönösen kiegészíti és támogatja egymást. Bár ezek az elképzelt világok nyitott struktúrák, mégis van egy politikai-szellemi-adminisztratív középpontjuk, és Kína egy új világrendben ezt a szerepet látja a magáénak. E tanulmányban azt igyekszem feltárni, hogyan láttatta a kínai sajtó Kína mai és majdani szerepét a világban a koronavírus kezdeti időszaka alatt. A kínai tömegmédiából válogattam szövegeket: reakciókat nyugati (többnyire amerikai) cikkekre vagy politikai nyilatkozatokra. Azt vizsgálom, hogyan értelmezik a kínai szerzők ezeket a saját olvasóközönségük számára, ezért kizárólag kínai nyelvű szövegekkel dolgozom. Igyekeztem reprezentatív cikkeket válogatni a legnagyobb kínai internetes hírportálokról egy tízhetes időszak alatt (2020. február elejétől április közepéig), ezekben nézem meg, milyen értelmezési kereteket használ a kínai média. A legfőbb szempontom az a folyamat, ahogyan a globális tér és a globális hatalmi viszonyok észlelete változott a koronavírus- járványnak ebben a kezdeti időszakában.

Kulcsszavak: geopolitika, keretezés, kínai média, koronavírus-járvány