Kulcsszó – szamizdat

Sükösd Miklós:

A cenzúra: gondolatgyilkosság

Táncsics Mihály a sajtószabadságról és a társadalmi nyilvánosságról

Milyen érveket fogalmazott meg Táncsics Mihály a cenzúra ellen és a sajtószabadság mellett nevezetes művében, a Sajtószabadságról nézetei egy rabnak című 1844-es kis könyvben? Honnan merítette szellemi inspirációját, kik voltak szellemi forrásai? Hogyan küzdött a cenzúrával, saját könyvei és lapjai megjelentetéséért? Táncsics a szó szoros, fizikai értelmében vett sajtó (a nyomda) állami korlátoktól mentes használatáért harcolt. Hogyan illeszkednek a sajtószabadság melletti elméleti érvei saját lapkiadói és aktivista tevékenységéhez? Hogyan tagolódnak elvei a sajtószabadságról folytatott 19. századi hazai vitákba?

Kulcsszavak: cenzúra, médiaszabadság, mély felvilágosodás, nyomda, nyomtatás, plebejus nyilvánosság, polgári nyilvánosság, sajtótörténet, szamizdat, tamizdat

Nagy Róbert:

Egy ügynök élete és lázadása a Balatonnál: a „Varga-akta”

A Balaton a Kádár-rendszerben kiemelt terepe volt az állambiztonsági megfigyeléseknek. A nyolcvanas években a nyaralóvendégek ellenőrzése mellett egyre nagyobb erőket mozgósítottak az ellenzék megfigyelésére. A balatoni nyaralókban nemcsak ellenzéki összejöveteleket tartottak, hanem számos esetben illegális nyomdát is működtettek. Mindezek bemutatásához kitűnő forrásként szolgál az Állambiztonsági Levéltárban fellehető egyik ügynökakta. Az akta jelentéseinek feldolgozása során arra a kérdésre kerestem választ, hogy miért állt az ügynök érdekében az együttműködés, milyen hatékonysággal dolgozott, illetve hogy a jelentései milyen reakciókat váltottak ki az állambiztonságból. Lényeges kérdés az is, hogy a jelentések mennyiben tekinthetők az ügynök saját szellemi termékeinek, és mennyiben hatalom gyártotta szövegnek.

Kulcsszavak: állambiztonság, együttműködés, ellenzék, ügynök, szamizdat

Szemes Botond:

A magyar új hullám mediális közege és cselekvőhálózata

A lepukkant hangzás esztétikája

Mint minden kulturális-társadalmi jelenség, úgy a magyar új hullám zenei közege is az 1980-as években összetett cselekvőhálózat mentén szerveződik, amelyben az emberi és a nem-emberi cselekvők egyaránt meghatározó szerepet játszanak. Amennyiben a nem-emberi cselekvők felől közelítünk ehhez a hálózathoz, akkor jobban kirajzolódhatnak azok a technikai, társadalmi, politikai és esztétikai összefüggések, amelyek a működését strukturálják. Az új hullám vizsgálatakor ezért a tanulmány az intézményeken és zenekarokon túl külön figyelembe részesíti a másolt kazetta médiumát és az általa létrehozott jelentéseket is. Hogyan rögzítették zenéjüket az egyes előadók, akiknek nem volt lehetőségük a hivatalos nyilvánosságban szerepelni? Hogyan hozza létre a hallgatóságot a kazetta mozgása? Mit jelent a gyenge hangzás esztétikája? Médiumtörténeti kutatásom a hordozók működésének vizsgálatán és mélyinterjúkon keresztül igyekszik feltárni azt a hálózatot, amely létrehozza az 1980-as évek új hullámának nevezett kulturális irányzatot. Kulcsszavak: cselekvőhálózat, kazetta, médium, művelődési házak, hangrögzítés, szamizdat, autentikusság

Kulcsszavak: cselekvőhálózat, kazetta, médium, művelődési házak, hangrögzítés, szamizdat, autentikusság, új hullám, jel–zaj-arány, anyagiság