Kulcsszó – tartalomelemzés

Bódi Jenő – Polyák Gábor – Urbán Ágnes:

Bódi Jenő – Polyák Gábor – Urbán Ágnes:

Az álhír fogalmának átalakulása a közszolgálati híradóban

A Hirado.hu álhírekkel kapcsolatos tartalmainak elemzése 2010–2020

Magyarországon 2020-ban, a koronavírus-járvány megjelenése után azt figyelhettük meg: a kormányzati kommunikáció mindennapos elemévé vált, hogy a kormánnyal szemben kritikus médiát álhírek létrehozásával vádolja. Ez a a populista politika jellemző eszköze. Ráadásul Magyarországon új színezetet is kapott: az álhír-vádakat ellenzéki politikusokkal szemben is alkalmazták. Ez az elemzés a magyar közszolgálati média hírportálja, a Hirado.hu felületén vizsgálja, hogyan jelentek meg az álhírekre vonatkozó tartalmak az elmúlt évtizedben. Nem az ott esetleg megjelenő álhírekkel foglalkozunk, hanem azzal, hogy a Hirado.hu cikkei alapján mit jelent ez a fogalom a közbeszédben, és miként alakultak át jelentései időközben; megjelentek-e például 2020 előtt a médiára és a hazai ellenzékre irányuló populista álhírvádak?

Kulcsszavak: álhírek, hírmédia, közszolgálati média, MTVA, populizmus, tartalomelemzés

Az álhír fogalmának átalakulása a közszolgálati híradóban 

Magyarországon 2020-ban, a koronavírus-járvány megjelenése után azt figyelhettük meg: a kormányzati kommunikáció mindennapos elemévé vált, hogy a kormánnyal szemben kritikus médiát álhírek létrehozásával vádolja. Ez a a populista politika jellemző eszköze. Ráadásul Magyarországon új színezetet is kapott: az álhír-vádakat ellenzéki politikusokkal szemben is alkalmazták. Ez az elemzés a magyar közszolgálati média hírportálja, a Hirado.hu felületén vizsgálja, hogyan jelentek meg az álhírekre vonatkozó tartalmak az elmúlt évtizedben. Nem az ott esetleg megjelenő álhírekkel foglalkozunk, hanem azzal, hogy a Hirado.hu cikkei alapján mit jelent ez a fogalom a közbeszédben, és miként alakultak át jelentései időközben; megjelentek-e például 2020 előtt a médiára és a hazai ellenzékre irányuló populista álhírvádak?

Kulcsszavak: álhírek, hírmédia, közszolgálati média, MTVA, populizmus, tartalomelemzés

A Hirado.hu álhírekkel kapcsolatos tartalmainak elemzése 2010–2020

Médiakutató, 2022. tavasz, XXIII. évf. 1. szám, 7–26. o.

Letöltés (PDF)

Zakinszky Toma Viktória:

Zakinszky Toma Viktória:

„Sajtóinformációk szerint”

Migránsok, menekültek és menedékkérők Magyarországon és Szerbiában

A Közel-Kelet, Észak-Afrika és Ázsia térségéből érkező migránsok, menekültek, menedékkérők 2015 óta egyértelműen meghatározták a régió országainak médiadiskurzusát. A média válságként tudósított a migrációról – gyakran elpolitizált, elfogult, túlságosan is leegyszerűsített hangnemben, valótlanságokkal vagy féligazságokkal tarkított beszámolókban. Sok esetben szakmaiatlanság, tudatlanság állt mindezek hátterében, a médiában dolgozók maguk sem ismerték a megfelelő szakkifejezéseket, a jelentésbeli különbségeket, a különböző kifejezések jogi következményeit. Mindemellett tagadhatatlan egyfajta szándékosság a sok esetben nem az újságírói etika szabályai szerint készített médiatudósítások tekintetében. Magyarország és Szerbia médiaszínterének elemzése a domináns médianarratívák, a tudósítási paradigmák felfedésére irányul. A két ország médiadiskurzusának komparatív elemzését indokolja, hogy mindkét ország az úgynevezett „balkáni útvonalon” helyezkedik el, ugyanakkor egyikük sem célország, és a kormányaik által a migránskérdés köré épített politikai diskurzus merőben eltérő. Összehasonlító elemzésünkben sajtótermékek tartalomelemzésének módszerét használtuk. Összesen hat hírportál anyagát vetettük össze 2016-tól 2019-ig: két magyarországi és négy szerbiai híroldalról van szó, az utóbbi hírportálok közül kettő vajdasági, egy pedig magyar nyelvű.

Kulcsszavak: diskurzuselemzés, Magyarország, média, menedékkérők, menekültek, migránsok, Szerbia, tartalomelemzés, Vajdaság, válság

„Sajtóinformációk szerint” 

A Közel-Kelet, Észak-Afrika és Ázsia térségéből érkező migránsok, menekültek, menedékkérők 2015 óta egyértelműen meghatározták a régió országainak médiadiskurzusát. A média válságként tudósított a migrációról – gyakran elpolitizált, elfogult, túlságosan is leegyszerűsített hangnemben, valótlanságokkal vagy féligazságokkal tarkított beszámolókban. Sok esetben szakmaiatlanság, tudatlanság állt mindezek hátterében, a médiában dolgozók maguk sem ismerték a megfelelő szakkifejezéseket, a jelentésbeli különbségeket, a különböző kifejezések jogi következményeit. Mindemellett tagadhatatlan egyfajta szándékosság a sok esetben nem az újságírói etika szabályai szerint készített médiatudósítások tekintetében. Magyarország és Szerbia médiaszínterének elemzése a domináns médianarratívák, a tudósítási paradigmák felfedésére irányul. A két ország médiadiskurzusának komparatív elemzését indokolja, hogy mindkét ország az úgynevezett „balkáni útvonalon” helyezkedik el, ugyanakkor egyikük sem célország, és a kormányaik által a migránskérdés köré épített politikai diskurzus merőben eltérő. Összehasonlító elemzésünkben sajtótermékek tartalomelemzésének módszerét használtuk. Összesen hat hírportál anyagát vetettük össze 2016-tól 2019-ig: két magyarországi és négy szerbiai híroldalról van szó, az utóbbi hírportálok közül kettő vajdasági, egy pedig magyar nyelvű.

Kulcsszavak: diskurzuselemzés, Magyarország, média, menedékkérők, menekültek, migránsok, Szerbia, tartalomelemzés, Vajdaság, válság

Migránsok, menekültek és menedékkérők Magyarországon és Szerbiában

Médiakutató, 2021. ősz–tél, XXII. évf. 3–4. szám, 79–87. o.

Letöltés (PDF)

Szabolcsi Zsolt:

Szabolcsi Zsolt:

A reklámok közé bújtatott politikai narratívák

Az MTVA által gyártott villámhírek és a 6 órai hírek tartalomelemzése

A hírmenedzsment politikai szempontból a 2010-es évek egyik legjelentősebb tényezőjévé nőtte ki magát. A média intézményi átalakulása hatást gyakorolt a tömegmédiára. A kialakuló új struktúrában megváltozott az ágendakijelölés képessége. A valóság keretezése a hírmenedzsment által válik politikai eszközzé. E kutatás e komplex és összehangolt folyamat egyik szegmensét vizsgálja. Az Egy Perc Híradó tulajdonképpen inkább egy reklámblokkra hasonlít. A nem politikai tartalmú, de nagy nézettségű médiatermékeket megszakítva jelenik meg, és olyan híreket közöl, amelyek politikai narratívákkal azonos valóságkeretezést mutatnak. E kutatás célja, hogy megállapítsa, milyen mértékben azonosak az Egy Perc Híradóban és a 6 órakor sugárzott hírekben megjelenő narratívák. A tartalomelemzés 2016, 2017 és 2018 legnézettebb sporteseményei alatt leadott híreket vizsgálja. Az eredmények szerint a két hírtartalom nagymértékben azonos, a leggyakrabban leadott témák ugyanolyan tendenciákat mutatnak, kis eltérésekkel. Mindebből az következik, hogy a két hírtermék egy hírmenedzsment működésétől függ, viszont a két, eltérő funkciójú hírtípus feltehetően egymással összehangoltan fejti ki hatását a különböző a narratívák kommunikálásában.

Kulcsszavak: egy perc híradó, előhangolás, hírelemzés, hírmenedzsment, politikai kommunikáció, tartalomelemzés, villámhírek

A reklámok közé bújtatott politikai narratívák 

A hírmenedzsment politikai szempontból a 2010-es évek egyik legjelentősebb tényezőjévé nőtte ki magát. A média intézményi átalakulása hatást gyakorolt a tömegmédiára. A kialakuló új struktúrában megváltozott az ágendakijelölés képessége. A valóság keretezése a hírmenedzsment által válik politikai eszközzé. E kutatás e komplex és összehangolt folyamat egyik szegmensét vizsgálja. Az Egy Perc Híradó tulajdonképpen inkább egy reklámblokkra hasonlít. A nem politikai tartalmú, de nagy nézettségű médiatermékeket megszakítva jelenik meg, és olyan híreket közöl, amelyek politikai narratívákkal azonos valóságkeretezést mutatnak. E kutatás célja, hogy megállapítsa, milyen mértékben azonosak az Egy Perc Híradóban és a 6 órakor sugárzott hírekben megjelenő narratívák. A tartalomelemzés 2016, 2017 és 2018 legnézettebb sporteseményei alatt leadott híreket vizsgálja. Az eredmények szerint a két hírtartalom nagymértékben azonos, a leggyakrabban leadott témák ugyanolyan tendenciákat mutatnak, kis eltérésekkel. Mindebből az következik, hogy a két hírtermék egy hírmenedzsment működésétől függ, viszont a két, eltérő funkciójú hírtípus feltehetően egymással összehangoltan fejti ki hatását a különböző a narratívák kommunikálásában.

Kulcsszavak: egy perc híradó, előhangolás, hírelemzés, hírmenedzsment, politikai kommunikáció, tartalomelemzés, villámhírek

Az MTVA által gyártott villámhírek és a 6 órai hírek tartalomelemzése

Médiakutató, 2021. nyár, XXII. évf. 2. szám, 53–68. o.

Letöltés (PDF)

Facebook
Médiakutató beszélgetések

2025

November Szamizdat a nyolcvanas években. Jakab Lajossal Bajomi-Lázár Péter beszélget.

2024

Június A távírótól az internetig: két bináris hálózat összevetése. Boldog Dalmával Jamriskó Tamás beszélget.

Április "A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.

Március A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató

Január Milyen a magyar médiarendszer? Hibrid vagy autoriter rezsim? Bátory Attilával, Sipos Balázzsal és Sükösd Miklóssal Bajomi-lázár Péter beszélget.

2022

Március Szamizdat vagy valami más? Bolla Ritával, a Nyomtass te is! aktivistájával Bajomi-Lázár Péter beszélget.

Február Lehet-e, szabad-e, kell-e szabályozni a társasmédia-platformokat? Bayer Judit, Polyák Gábor, Rozgonyi Krisztina és Ződi Zsolt médiajogászokkal Bajomi-Lázár Péter beszélget.

Február Mi az a cenzúra? Hol a határ cenzúra és szerkesztés között? Gosztonyi Gergely médiajogásszal Bajomi-Lázár Péter beszélget

Január Ment-e a világ előbbre a computerek által?

2015

Április „Szomszédok közt” -- Kovács M. Andrással és Lányi Balázzsal Bajomi-Lázár Péter beszélget

2014

Október Epizódok a budapesti gettó történetéből. Surányi Andrással és Örkény Antallal Mátay Mónika beszélget

2010

Szeptember Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés.

2009

November A frankfurti és a birminghami iskola – Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget

Támogass adód 1%-ával

A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként 2000 óta adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben. Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat! A szerkesztőség

Adószámunk: 18687941-2-43