Kulcsszó – lapkiadás

Dési János:

A Népszava élete a halál után

2026. május 28-án nyomtatták ki utoljára a Népszava című napilapot, július 4-én az addig még meglévő PDF-kiadás is megszűnt, s bár online talán még működik egy darabig, nagy jövőt ennek a verziónak sem érdemes jósolni, ahogy felettébb kérdéses a tervezett hetilap sorsa is. A Népszava története átfogja a sajtó történetét a 19. századtól a 21. századig; e történetet több tudományos munka is összegezte már, és vélhetően további kutatások is foglalkoznak majd vele. E sorok szerzője 18 évig dolgozott a Népszavánál, ebből hosszabb ideig főszerkesztő-helyettesként. Pályája közel három évtizedét nyomtatott napilapoknál töltötte. A Népszavától nem önként távozott, így semmiképpen sem elfogulatlan, de közvetlen tanúja néhány dolognak, még akkor is, ha a tulajdonosi vagy az üzleti ügyekbe és döntésekbe sosem avatták be. A jelen írás szubjektív összefoglaló, ha úgy tetszik, kutatási ötletadó azoknak, akik majd alaposan el akarnak merülni a témában. Magyarázatkísérlet arra, miért jött el most a vég, és miért nem maradt esélye ennek a lapnak sem Magyarországon. A lap megszűnésével lezárult a nyomtatott politikai napilapok kora. Bár a haláltusa már évekkel ezelőtt megkezdődött, a Népszava már csak élet maradt a halál után.

Kulcsszavak: lapkiadás, napilap, nyomtatott újság, privatizáció

Gálik Mihály – Tömpe István:

A lapkiadás átalakulása az 1980-as évek második felében és a rendszerváltás első évében

A lapkiadásban szinte semmi nem változott az 1980-as évek közepéig a tervgazdálkodást jellemző irányításhoz képest, s megmaradt a sajtó 1962–63. években némileg megenyhült pártállami felügyelete is. Az 1980-as évek második felében kibontakozó reformmozgalmak részeként újságírók, médiakutatók és politológusok ad hoc megalakult kutatócsoportja kidolgozott egy javaslatot a sajtónyilvánosság reformjára, mert úgy látták, hogy a tervezett gazdasági és társadalmi reformok sikerének egyik előfeltétele a nyilvánosság reformja. Két országos terjesztésű napilap, a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet példáján mutatjuk be, milyen lehetőségek álltak az érintettek előtt, és miként próbáltak ezekkel élni. Röviden még érintjük, hogy a többpártrendszerre való áttérést megelőző politikai tárgyalásokon miként látták és/vagy képzelték el az állami tulajdon kezelését általában.

Kulcsszavak: átalakulás, lapkiadás, pártállam, privatizáció, tulajdon