Tartalomjegyzék – 2014 ősz

Arzén

Fülöp Márton – Hamrák Dóra – Kenesei Zsófia – Lakatos Sára – Mravik Patrik – Mécs Bálint:

Fülöp Márton – Hamrák Dóra – Kenesei Zsófia – Lakatos Sára – Mravik Patrik – Mécs Bálint:

Arzén a Tiszazugban

Több olyan történeti közösségről tudunk, amely a terhet jelentő öreg, beteges, magatehetetlen vagy fogyatékkal élő személyeket kiközösítette, esetleg a halálba kényszerítette. A Horthy-kor legnagyobb bűnügyi botránya éppen egy efféle gyakorlat magyarországi alkalmazása miatt robbant ki. Kiderült, hogy a Tiszazugban emberek tucatjait tették el láb alól arzénmérgezéssel saját családtagjaik pusztán azért, mert feleslegessé váltak, útban voltak, akadályozták a gyilkosok boldogulását. Arra is fény derült, hogy nem elszigetelt esetekről, hanem olyan szokásról volt szó, amelyről egész faluközösségek tudtak, és amelyet évtizeden át büntetlenül űztek a helybeliek. A korabeli sajtó és egyes szociográfiák az 1930-as években a tiszazugi falvak kapcsán az elhíresült spártai Taigetoszt emlegették. Az analógia ugyan némiképp sántít, de jól tükrözi az eljárás kegyetlenségét, közösségi beágyazottságát és az áldozatok kiszolgáltatott helyzetét.

Arzén a Tiszazugban

Médiakutató 2014 ősz 7-23 o.

Letöltés (PDF)

Bezsenyi Tamás:

Bezsenyi Tamás:

Mire jó egy gyilkosságsorozat?

Régiófejlesztés és politikai karrier

A tiszazugi arzénes ügyet mint országos és később nemzetközi médiabotrányt látszólag a nagyobb újságokon keresztül érdemes bemutatni, hiszen, a releváns információkat az országos és nemzetközi sajtó biztosan átvette. Azonban érdemes számolni azzal a lehetőséggel is, hogy amiként a helyben történt gyilkosságok elkövetőinek haszna helyben realizálódik, úgy az ügy mediatizált botrányának is elsősorban helyi kedvezményezettei voltak. A következőkben arra teszek kísérletet, hogy bemutassam, miként használta fel egy politikai kör vezetője a mérgezéseket a tiszazugi régió fejlesztésére és saját politikai karrierjének építésére.

Mire jó egy gyilkosságsorozat?

Régiófejlesztés és politikai karrier

Médiakutató 2014 ősz 25-36 o.

Letöltés (PDF)

Bálint Angelika – Győri Anna:

Bálint Angelika – Győri Anna:

A tiszazugi arzéngyilkosságok reprezentációi

Sokan sokféleképpen bemutatták már a tiszazugi arzén „gyógyító” hatását, a szociológustól a politikusig mindenki magyarázatot követelt erre a különös jelenségre, amely alapjaiban véve rendítette meg az emberiségbe és a „magyar parasztba” vetett hitet. Ebbe a diskurzusba kapcsolódott be a szépirodalom és a szociográfia is. E két műfaj a reprezentációk szempontjából az egyik legfontosabb fórumot jelentette, a sajtó mellett ugyanis ezeken keresztül lehetett a legszélesebb olvasóközönséget megszólítani. A nagybetűs értelemben vett Írótól elvárták, hogy a magyarázat mellett értelmet is adjon a történteknek, ne csupán egy aktuális tanítással szolgáljon, hanem segítsen a traumát követő gyászmunka során is. A népi írók pedig éppen az 1920–30-as években váltak a magyar falu legszakavatottabb kutatóivá. A szépirodalmi művek megjelenése mellett a szociográfiák is jelzik, hogy a tiszazugi mérgezések iránti élénk érdeklődés, a botrány által okozott szenzáció nem ért véget az arzénes perek lezárásával, a bűnösök elítélésével.

A tiszazugi arzéngyilkosságok reprezentációi

Médiakutató 2014 ősz 37-48 o.

Letöltés (PDF)

Történelem

Izsák Anikó-Borbála:

Izsák Anikó-Borbála:

Éhezik? Fázik? Egyen csokoládét, öblítsen Diana sósborszesszel!

A Népszavában megjelent hirdetések 1907 és 1932 között

A szociáldemokrata mozgalom napilapja, a Népszava 1945 előtt cikkeiben az osztályharcot, a polgári (kapitalista) mentalitás és értékrend tagadását hirdette. A hirdetések, reklámok viszont éppen ebben az időszakban nyertek nagy szerepet a médiavállalkozások életében – és általában is fontosak voltak a fogyasztói társadalom kialakulása során. Mit tett ebben a helyzetben a Népszava? Vajon csak „osztályharcos” hirdetéseket közölt, vagy – ellenkezőleg – nagy számban olyanokat is, amelyek megjelentetésével a fogyasztás és ezen keresztül a társadalmi rend fenntartásához járult hozzá? Kik voltak azok, akik hirdettek egy olyan lapban, amelynek nem titkolt célja a szocializmus elérése volt? Mit és milyen módon hirdettek? A tanulmány ezekre a kérdésekre keres választ.

Éhezik? Fázik? Egyen csokoládét, öblítsen Diana sósborszesszel!

A Népszavában megjelent hirdetések 1907 és 1932 között

Médiakutató 2014 ősz 51-64 o.

Letöltés (PDF)

Takács Róbert:

Takács Róbert:

Tehenészgiccs a kultúra bölcsőjébe

Amerika-kép Hollywoodon innen és túl 1945 és 1948 között a koalíciós pártok napilapjainak tükrében

Amerika kulturális tekintetben nem volt példakép az 1945 utáni Magyarországon – igaz, Nyugat-Európában sem. Az alábbi tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi lapok miként mutatták be az amerikai kultúrát és annak fő képviselőjét, az amerikai filmet. Milyen attitűdöt képviseltek Amerikával, illetve Hollywooddal szemben? Miben különböztek e téren a jobb- és a baloldali orgánumok? Mennyiben változott meg ez az értékelés az egypártrendszer kiépülése és az 1947 végétől kibontakozó kulturális bezárkózás hatására?

Tehenészgiccs a kultúra bölcsőjébe

Amerika-kép Hollywoodon innen és túl 1945 és 1948 között a koalíciós pártok napilapjainak tükrében

Médiakutató 2014 ősz 65-78 o.

Letöltés (PDF)

Test

Pukánszky Judit:

Pukánszky Judit:

A média testképre gyakorolt hatása fiatal felnőtt nők körében

E vizsgálat célja az, hogy feltérképezze a karcsú testideálokat közvetítő médiahasználattal töltött idő és a negatív testkép kialakulása közti kapcsolatot fiatal felnőtt nők körében. Feltételeztük, hogy azok a fiatal nők, akik több időt töltenek karcsúságot közvetítő médiahasználattal, nagyobb mértékben internalizálják a karcsúságideált, ami negatív testi attitűdökkel hozható összefüggésbe. Továbbá feltételezzük, hogy azoknál a személyeknél, akik internalizálták a karcsú testideált, fokozott diszkrepancia figyelhető meg a valódinak és az ideálisnak vélt testképek között. A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 355 hallgatónő (életkor: 18–25 év) vett részt. A következő kérdőívek kerültek felhasználásra: Testi attitűdök tesztje (BAT), Karcsúság iránti késztetés skála (EDI), Testtel való elégedetlenség-skála (EDI), Fallon–Rozin-emberalakrajzok tesztje, Megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális attitűdök kérdőív-3 (SATAQ-3). A lineáris regresszióanalízis eredményei szerint a negatív testi attitűdök prediktora a karcsúságideál internalizációja, azonban a médiahasználattal töltött idő a jelen mintán nem gyakorolt rá hatást. Az internalizáció mértéke szignifikáns összefüggést mutatott a vizsgálati mintában szereplő hallgatók testi elégedetlenségével, azonban az internalizáció mértéke és az ideálisnak ítélt és a jelenlegi testképek különbsége között fordított összefüggést tapasztaltunk. Tehát a jelen vizsgálati mintára jellemzően elmondható, hogy minél nagyobb mértékben internalizálta az egyén a karcsúságideált, annál kisebb volt az aktuális és ideális testkép közötti különbség.

A média testképre gyakorolt hatása fiatal felnőtt nők körében

Médiakutató 2014 ősz 81-88 o.

Letöltés (PDF)

Közösségi média

Sebestyén Eszter:

Sebestyén Eszter:

Korszakkonstruálás és közösségi média

Posztmodern politikai aktorok

Egy közös pont biztosan volt az ellenzéki és a kormánypártok között 2010 és 2014 év eleje között: a korszak megváltoztatására utaló nyelvi szimbólumok használata. A Fidesz a vizsgált időszakban szabadságharcról beszélt, az ellenzék korszakváltásnak, megújulásnak vagy szabadságnak nevezte a változtatást vagy a változtatás szándékát, amelyet történelmi változásnak tüntetett fel, még akkor is, ha e hasonló fogalmakat a különböző pártok más tartalmakkal és eszmékkel töltötték meg. Amikor egységesen kérdőjelezzük meg a modernista értékeket, s így a hagyományos világrend támaszának hitt értelem legitimitása eltűnik, akkor posztmodernről beszélünk. A mesterséges korszakalkotás jelenségét egészítette ki, hogy a politikai pártok és azok szereplői részben mesterséges környezetben is tették ezt: a posztmodern univerzumban. Dolgozatomban – két politikai megnyilvánulás rövid áttekintésével – a nyelvi szimbólumokból eredeztethető ellenzéki és kormánypárti párhuzamot érintem, amelyet a posztmodern alá rendelek, és foglalkozom a jelenséget kísérő virtualitással – nem létezőként vagy lehetőségként létezőként – is, amelyet a posztmodern virtualitással, vagyis a valósággal állítok szembe.

Korszakkonstruálás és közösségi média

Posztmodern politikai aktorok

Médiakutató 2014 ősz 91-98 o.

Letöltés (PDF)

Kisebbségek

Bernáth Gábor:

Bernáth Gábor:

Harc a jelenlétért és a jelentésért

A magyarországi szélsőségesek és a média fősodrának rutinjai

A tanulmány a releváns magyarországi és a bőséges nemzetközi szakirodalom egy része és a többségi média 24 vezető szerkesztőjével készült interjúkutatás alapján tekinti át azokat a válaszokat, amelyeket a média fősodra ad a szélsőjobboldali médiastratégiákra. Az interjúk kitérnek arra is, hogy az egyes szerkesztők milyennek látják a szélsőségesek kapcsán a társadalmi diskurzust befolyásoló kormányzati, politikai és civil szereplők tevékenységét, és megpróbálják feltárni a napi szerkesztőségi rutinokat is.

Harc a jelenlétért és a jelentésért

A magyarországi szélsőségesek és a média fősodrának rutinjai

Médiakutató 2014 ősz 101-114 o.

Letöltés (PDF)

Kritika

Papp-Váry Árpád Ferenc:

Papp-Váry Árpád Ferenc:

A régi médiától az új médiáig

Gálik Mihály és Urbán ágnes Médiagazdaságtan című könyvéről

Bátran kijelenthető, hogy Gálik Mihály Médiagazdaságtan című könyvéből generációk tanultak. Jómagam annak idején az 1997-es kiadást forgattam a Corvinusra járva – igaz, az intézményt akkor még Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemnek nevezték.

A régi médiától az új médiáig

Gálik Mihály és Urbán ágnes Médiagazdaságtan című könyvéről

Médiakutató 2014 ősz 117-120 o.

Letöltés (PDF)

Médiakutató podcast
Támogass adód 1%-ával

A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben. Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat! A szerkesztőség

Adószámunk: 18687941-2-43

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink
Facebook