Kulcsszó – farmer

Paár Ádám:

Az amerikai populizmus két korszaka

A populista rendszerkritika Edward Bellamy Visszapillantás és Robert Penn Warren A király összes embere című regényében

A 19. század végén kialakult észak-amerikai populizmus nagyrészt olyan politikai projekt volt, amely írók munkásságán alapult. A populista mozgalom, illetve az ebből kinövő Néppárt (más néven Populista Párt) számos olyan progresszív követelést (például a sávos jövedelemadó, a nyolcórás munkanap, a női választójog, a farmerek és a munkások védelme) tűzött ki célul, amelyek a munkásmozgalomban és a farmermozgalomban gyökereztek. A populizmus nem tudott sikeressé válni a szó politikai értelmében, és 1908-ban a párt feloszlott. Az 1930-as években a nagy válság idején a populizmus újra fénykorát élte: több önjelölt politikus lépett fel, és hivatkozott a régi populista jelszavakra. Közülük a leghíresebb Huey P. Long louisianai kormányzó lett; Robert Penn Warren A király összes embere című regényének a főszereplőjét, Willie Stark kormányzót Longról mintázta. E tanulmányban két regényen keresztül mutatok be két amerikai populista mozgalmat.

Kulcsszavak: Egyesült Államok, farmer, kapitalizmus, populizmus, utópia

Paár Ádám:

Az agrárius mozgalom, a Köztelek folyóirat és az Egyesült Államok (1892–1908)

A 19. század végén az Egyesült Államok vitathatatlanul vezető gazdasági és katonai hatalommá vált, és fölkeltette többek között a magyar újkonzervatív agrárius irányzat figyelmét is. A Károlyi Sándor gróf, Darányi Ignác, Apponyi Albert gróf mellett neves agrárszakemberek nevével fémjelzett mozgalom bírálta a dualizmuskorabeli kormányokat az általuk egyoldalúnak érzett iparpártoló („merkantil”) gazdaságpolitika miatt, valamint általában véve kritizálta az agrárnépesség gazdasági és szociális helyzetének figyelmen kívül hagyását. Az agráriusok nem alakítottak saját pártot, de élénk szervezeti életet valósítottak meg, és egyebek mellett a sajtót használták elveik képviseletére és népszerűsítésére. Figyelemmel kísérték a külföldi folyamatokat, és sajtójuk – mindenekelőtt a nívós, 1891 és 1944 között megjelenő Köztelek – beszámolt a külföldi gazdasági, társadalmi és agrártudományi hírekről. E tanulmányban arra törekszem, hogy bemutassam, miként reflektált az agrárius mozgalom vezető lapja, a Köztelek az észak-amerikai állapotokra, különösen az elnökválasztások idején kiéleződött politikai versenyre, valamint hogyan láttatta a farmerek helyzetét. A lap közvetlenül nem foglalkozott az amerikai kérdésekkel, így nem tett említést a populista mozgalomról, de bírálta az 1896-ban hivatalba lépő McKinley kormányát.

Kulcsszavak: agrárius konzervatív, demokrácia, Egyesült Államok, farmer, Köztelek, Magyarország, mezőgazdaság, populizmus, sajtó