Kulcsszó – Egyesült Államok

Paár Ádám:

Paár Ádám:

Ellenségképek az amerikai populista mozgalom (1891–1908) propagandájában

Az amerikai Néppárt – más néven Populista Párt – 1891-ben alakult meg. Farmermozgalmak, munkások és progresszív értelmiségiek csatlakoztak az új párthoz, amely deklarálta a társadalmi igazságosságot, a szolidaritást és a demokrácia megerősítését, és ellenségként a plutokráciát, a „nagy pénz” uralmát jelölte meg. A Populista Párt neve inspirálta a széles körben elterjedt populizmus szót. A Populista Párt és a mögötte álló populista mozgalom baloldali demokrata, egalitárius ideológiát hirdetett. E tanulmány azokat a csoportokat azonosítja, amelyek a populista mozgalom sajtójában, röpirataiban ellenségként jelentek meg. Bár a mozgalom – alapvetően felekezeti és etnikai tekintet nélkül – a kisemberek érdekeinek védelmét vállalta, a XIX. század végi Egyesült Államokra jellemző, divatos nativista, bevándorlásellenes nézetek hangsúlyt kaptak propagandájában. A populista vezetők jó része negatívan viszonyult a bevándorlókhoz, és az amerikai populista sajtó gyakran összemosta a bevándorlást, a külföldet (az európai nagyhatalmakat, a Rotschild-házat) és az amerikai nagytőkét, ez azonban önmagában nem cáfolja a populista mozgalom egalitárius jellegét. Különbséget kell tenni a populista mozgalom és a későbbi, általam „egyszemélyes populizmusnak” nevezett jobboldali amerikai populista mozgalmak között, amelyekben a populizmus már csak stílus és retorikai elem volt, és amelyek az etnikum, a bőrszín vagy a felekezet alapján szűkítették le a „kisember” fogalmát.

Kulcsszavak: Egyesült Államok, Populista Párt, farmermozgalom, populizmus, bevándorlás, nativizmus, nagytőke, plutokrácia, karikatúra, röpirat, amerikai kivételesség

Ellenségképek az amerikai populista mozgalom (1891–1908) propagandájában

Médiakutató 2019. tavasz 9-23 o.

Letöltés (PDF)

Szekeres Tamás:

Szekeres Tamás:

Képrombolás az amerikai alternatív médiában

A 2020-as szobordöntések egy alt-right és egy liberális hírportál cikkeiben

Tanulmányomban a képrombolás mint emlékezetpolitikai eszköz prezentációját vizsgálom az amerikai alt-right média egyik fő képviselője, a Breitbart, illetve egy liberális híroldal, a Vox cikkeiben a 2020-as nyári tüntetéssorozat eseményei kapcsán. A George Floyd halála után indult tiltakozási hullám keretében szobrok és emlékművek sokaságát döntötték le tüntetők vagy távolították el a hatóságok a problémás örökség,illetve kifogásolható történelmi szereplők miatt. A téma nagy figyelmet kapott a sajtóban. Írásomban az emlékművek és a képrombolás lehetséges politikai céljainak bemutatását követően kvalitatív és kvantitatív módszereket ötvöző tematikus analízis felhasználásával azt elemzem, hogy egy szélsőséges politikai nézeteket valló hírportál miként jeleníti meg, illetve kommentálja az eseményeket. A kérdés komplexitásának hangsúlyozása érdekében a politikai spektrum másik végletét jelentő híroldal, a liberális Vox cikkeit is vizsgálom, összehasonlítva a két eltérő megközelítést, hasonlóságokat és különbségeket keresve.

Kulcsszavak: alt-right, alternatív média, Egyesült Államok, emlékezetpolitika, emlékezet, emlékmű, képrombolás, szobor, szobordöntés, tüntetés

Képrombolás az amerikai alternatív médiában

A 2020-as szobordöntések egy alt-right és egy liberális hírportál cikkeiben

Médiakutató 2021. tavasz 23-32 o.

Letöltés (PDF)

Paár Ádám:

Paár Ádám:

Az agrárius mozgalom, a Köztelek folyóirat és az Egyesült Államok (1892–1908)

A 19. század végén az Egyesült Államok vitathatatlanul vezető gazdasági és katonai hatalommá vált, és fölkeltette többek között a magyar újkonzervatív agrárius irányzat figyelmét is. A Károlyi Sándor gróf, Darányi Ignác, Apponyi Albert gróf mellett neves agrárszakemberek nevével fémjelzett mozgalom bírálta a dualizmuskorabeli kormányokat az általuk egyoldalúnak érzett iparpártoló („merkantil”) gazdaságpolitika miatt, valamint általában véve kritizálta az agrárnépesség gazdasági és szociális helyzetének figyelmen kívül hagyását. Az agráriusok nem alakítottak saját pártot, de élénk szervezeti életet valósítottak meg, és egyebek mellett a sajtót használták elveik képviseletére és népszerűsítésére. Figyelemmel kísérték a külföldi folyamatokat, és sajtójuk – mindenekelőtt a nívós, 1891 és 1944 között megjelenő Köztelek – beszámolt a külföldi gazdasági, társadalmi és agrártudományi hírekről. E tanulmányban arra törekszem, hogy bemutassam, miként reflektált az agrárius mozgalom vezető lapja, a Köztelek az észak-amerikai állapotokra, különösen az elnökválasztások idején kiéleződött politikai versenyre, valamint hogyan láttatta a farmerek helyzetét. A lap közvetlenül nem foglalkozott az amerikai kérdésekkel, így nem tett említést a populista mozgalomról, de bírálta az 1896-ban hivatalba lépő McKinley kormányát.

Kulcsszavak: agrárius konzervatív, demokrácia, Egyesült Államok, farmer, Köztelek, Magyarország, mezőgazdaság, populizmus, sajtó

Az agrárius mozgalom, a Köztelek folyóirat és az Egyesült Államok (1892–1908)

Médiakutató 2023. tél 35-45 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.2

Letöltés (PDF)

Médiakutató podcast
Támogass adód 1%-ával

A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben. Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat! A szerkesztőség

Adószámunk: 18687941-2-43

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink
Facebook