Kulcsszó – professzionalizáció

Rudisch Ferenc:

Az újságíróképzés és a sajtótudomány hazai intézményesüléstörténete a századfordulótól az 1930-as évekig

A jelen tanulmány a felsőfokú újságíróképzés és az önálló társadalomtudományi területként azonosított sajtótudomány hazai intézményesülésének csomópontjait tekinti át a 19. század végétől az 1930-as évek közepéig. A két terület az Egyesült Államokban és az európai kontinensen máshogyan kapcsolódott össze. Míg a tengerentúlon a professzionális újságírók gyakorlati felkészítése került előtérbe, addig Európában (főként Németországban) inkább a tudományos sajtókutatás vált hangsúlyossá. Bár a hazai fejlődés leginkább az utóbbi modellt tekintette mintának, időnként a gyakorlati újságíróképzés megszervezésére is kísérletet tettek. Az újságíróképzés és a sajtótudomány összefüggő intézményesülését az újságíró-társadalom rendszeresen megnyilvánuló ellenállása mellett elsősorban a politika- és a gazdaságtörténet legmeghatározóbb hazai fordulópontjai késleltették, miközben a törekvések többnyire már a nemzetközi fejleményekkel párhuzamosan megfogalmazódtak. A századfordulón megkezdődő folyamatok egységes narratívába rendezésén túl a témakör korábbi feldolgozásait a tanulmány leginkább Tápay-Szabó László szegedi kísérletének rekonstrukciójával egé szíti ki, és ennek érdekében az újságíróból lett egyetemi tanár életrajzát is hosszabban ismerteti.

Kulcsszavak: intézményesülés, professzionalizáció, sajtókutatás, sajtótudomány, újságíróképzés

Gödri Rita:

Pályakezdő újságírók helyzete Magyarországon

Viselkedésváltozás és a társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása web 2.0-ás közegben

Kutatásomban azt vizsgáltam, milyen lehetőségei vannak Magyarországon a pályakezdő újságíróknak. Milyen mértékben tudják hasznosítani az egyetemen megszerzett tudásanyagot? Milyen elvárásokat támasztanak velük szemben a szerkesztőségek? Milyen elhelyezkedési lehetőségekkel számolhatnak a tanulmányaik alatt és után? Hogyan vélekednek saját pályakezdési lehetőségeikről? Eredményeimet kilenc darab félig strukturált interjúból gyűjtöttem össze, amelyet az Átlátszó, az Átlátszó Oktatás, a Direkt36 és a 24.hu junior és senior újságíróival, valamint főszerkesztőivel készítettem. Kutatásomból kiderül, hogy a pályakezdő újságírók szakmai nehézségeit nagyrészt az okozza, hogy nincs szinkronban az egyetemen elsajátított tudásanyag a főszerkesztői elvárásokkal (hiszen a legtöbb, hazánkban folyó kommunikációs képzés nem az újságírás-oktatásra koncentrál, és nem kellően gyakorlatorientált). Tovább bonyolítja a helyzetet a magyarországi médiatulajdonlási viszonyrendszer átalakulása is, amelyet interjúalanyaim közül sokan a hazai nyilvánosság beszűküléseként azonosítanak. Kutatásom nem reprezentatív, de kiindulási alapként szolgálhat további újságíró-kutatások számára.

Kulcsszavak: pályakezdés, professzionalizáció, újságírás, újságíró-képzés

Barta Judit:

A magyar újságírók gyakorlatai a közösségi médiában

A dialógus hiánya

A közösségi média nem egyéb, mint aggregált privát szférák együttese, kereskedelmi szereplőkkel kiegészítve, ami a konvergens médiakörnyezet és a megosztásalapú információterjedés miatt gyakorlatilag egybemosódik az online sajtó által kreált „hivatalos” nyilvánossággal. A hírmédia szereplőinek intézményes és egyéni stratégiákat kell találniuk arra, hogy ebben a hálózati hírökoszisztémában kiemelt információs csomópontok maradhassanak. Az újságírói praxisra hatással vannak a széles értelemben vett digitális kultúra folyamatosan változó gyakorlatai, de az adott újságírói kultúrától függ, hogy e gyakorlatokat a szakma miképpen hasznosítja vagy formálja a maga képére. Az angolszász újságírók praxisát nagymértékben áthatotta a technológiai know-how és így a digitális kultúrát jellemző transzparencia és participativitás, ám a magyar online újságírószakma a digitális kultúra e jegyeit kevésbé olvasztotta magába. Így itthon a felhasználókkal való együttműködés korlátozottabb formája valósul meg, tehát nem figyelhető meg a „hálózati újságíró” megjelenése. A dolgozat ennek az adaptálásbeli eltérésnek az okait vizsgálja.1

Kulcsszavak: hálózati újságíró, újságírói praxis, digitális kultúra, participáció, professzionalizáció, Kiss László botrány, Origó, Index, transzparens és kollaboratív hírgyártás, twitter